„Zsákszámra” kerültek elő leletek az M4-es autópálya építendő nyomvonalán végzett próbafeltárások során. Kerámiatöredékek, állati csontok, használati tárgyak maradványai és emberi csontvázak bukkantak elő a földből a Berettyóújfalutól keletre kezdődő és a Nagykerekinél lévő országhatárig tartó, mintegy 20 kilométernyi szakaszon végzett munkáknak köszönhetően.

A Déri Múzeum munkatársai sajtótájékoztatón számoltak be az eredményekről csütörtökön. A Berettyóújfalu és Nagykereki közötti 32 kilométeres szakaszon nyolc régész, tizenegy technikus és ötven segédmunkás dolgozott 115 szondával - mondta el Dani János régészeti tárvezető, koordinátor. Az ásatások során előkerült leletekből - több száz kerámiaedényből, agyagszobrocskából - a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy Kr. e. 1700 körül földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak a Berettyó mentén élők.  

Érdekességként említette, hogy a gáborjáni határban egy zsugorított csontvázat is találtak, amely Kr. e. 4000 körülről származhat. Szolnoki László régész elmondta, hogy Váncsod és Gáborján térségében a 2-3. századból római császárkori szarmata települések nyomait is megtalálták.  Mint D. Szabó László régész elmondta, az itt élők gyakran házaikban temették el az elhunytakat, zsugorított pózban kelet felé fordítva őket, arcukat vörösre festve. Feltártak egy szkíta urnasírt is, amely Kr. e. 700-450-ből való lehet. A lelet annál is inkább értékes, mivel a szkítákról vannak az első írásos emlékek - hangzott el. 

8000 évet ölel fel

Mintegy 8000 évet ölel fel az a korszak, melynek maradványait Váncsodtól Nagykerekiig, a majdan készülő M4-es autópálya nyomvonalán tárták fel a Déri Múzeum munkatársai. Először magnetométerrel vizsgálták a föld belsejét, majd ahol úgy találták, érdemes ásni, úgynevezett szondákat készítettek, vagyis megnyitották a földet. Így 41 lelőhelyen 115 szonda készült; 8 régész és 11 technikus mellett 50 segédmunkás vett rész a feltárásokban, melyek 200 ládányi kerámia- és csontleletet, valamint további fém- és egyéb tárgyakat eredményeztek – hangzott el a szakemberek csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mindez azonban csak előzetes feltárás volt, a gazdagabb és az útépítés miatt megsemmisüléssel fenyegetett lelőhelyeken további régészeti munkálatok szükségesek, ezekről hamarosan tárgyalnak majd a beruházóval és várhatóan tavasszal kezdődhet meg az ásatás. Bár az M4-es kivitelezésének időpontja még nem ismert, a szakemberek úgy becsülik, 1-1,5 év alatt kell végezniük.

– Különlegességnek számít, hogy egyetlen ásatási gödörben nyolc idolt, vagyis női termékenységszobrot találtunk, már egy is fontos lelet lenne – mondta el Szolnoki László régész a Hencida határában előkerült tárgyakról. A mintegy 7500 évvel ezelőtti Körös-kultúra lakói nagyon sok, díszített kerámiaedényt is maguk után hagytak. 6000 éve eltemetett emberek földi maradványaira is rábukkantak, jellemzően zsugorítva, vagyis magzatpózban helyezték el őket. Ekkoriban halottaikat gyakran a szemét (állati csontok, edénydarabok) befogadására szolgáló gödörbe, vagy egyszerűen a házak közé temették el – idézte fel a szakember. Egy hat méterre, vagyis igen mélyre ásott kutat is találtak, amire a tiszta ivóvíz miatt volt szükségük eleinknek, az egyébként folyóval bőven ellátott, mocsaras térségben.

Kard, edények, kőbalta, penge, ékszerek

Váncsod-Gáborján közelében szarmata település maradványit vizsgálták meg a kutatók, ez már római császárkori, vagyis Kr. után 2-3. századi. Találtak két, kürtővel összekötött gödröt, feltételezéseik szerint egyik fűtésre, másik a húst tartósító füstölésre szolgált. Itt egy kutya csontvázára is rábukkantak, ez nem ritka a szarmata leleteknél.

Hencida és Bojt környékén agyagnyerő gödröt tártak fel, melyből házaikhoz, edényeikhez vételezték az alapanyagot a 6-8000 éve élt emberek. A leletek közt van kőbalta, melyet erdőirtáshoz használhattak, helyet biztosítva a növénytermesztéshez; obszidiánpenge, valamint nagyon sok hálónehezék, ami mutatja, egykor itt jelentős halászat folyt – sorolta D. Szabó László régész. Elmondta, hogy Bojtnál egy különlegességre, egy urnasírra bukkantak, közel a felszínhez, ezért – valószínűleg eke által – sértetten. Dani János régészeti tárvezető arról számolt be, hogy Nagykereki környékén olyan sírokat találtak, melyekbe – az eddig említettekkel ellentétben – valószínűleg gazdag embereket temettek, mert mellettük több tárgy is volt, köztük ékszer.

A határnál lévő utolsó két lelőhely igazi ajándék volt a szakemberek számára: megtalálták a Csörsz- vagy Ördög-árok nevű, méghozzá hármas védvonal maradványait, a közeli településével együtt. Utóbbi egy jelentős temetkezési hely; 11 sírt vizsgáltak meg a Déri Múzeum munkatársai, de feltételezésük szerint 100-150 sír lehet itt; úgy tervezik, hogy ezt a területet később teljesen feltárják. Rábukkantak egy szarmata vezető nyughelyére, a csontváz mellett ott feküdt hosszú, egyenes kardja.

A régészek szerencséjére eleink 1,5 méteres földhalommal magasították a sírt, ezért a benne lévő értékekhez nem fértek hozzá a rablók, de próbálkozásukat mutatja, hogy a koponya a testtől arrébb, feljebb hevert. Míg a másutt fellelt csontvázak fogazata ép volt, a szarmata vezető – feltehetően a jobb sornak köszönhető táplálkozás miatt – szuvas foggal rendelkezett – említett egy érdekességet Dani János, és egy másikkal zárta a tájékoztatót: a több ezer éve védvonalként szolgáló Csörsz-árok ezen a szakaszon szinte egybeesik a mai magyar-román határral.