Forrás: Portfolio.hu | 2014.04.08.

Az ezredforduló óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező magyar fiatalok aránya, így jelenleg már mintegy harmaduk nem - vagy nem kizárólag - Magyarországon képzeli el a jövőjét, több mint tizedük pedig komolyan tervezi, hogy külföldön dolgozzon és/vagy éljen - derül ki a Tárki idősorából és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatásából.

Noha már 2001-ben is a 18-39 évesek igen nagy aránya (22 százalék) tervezett külföldi munkavállalást vagy letelepedést, Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően ez az érték tovább növekedett, 2005-ben már elérte a 34 százalékot. Ez a változás elsősorban a rövidtávú munkavállalási tervek esetében történt emelkedésnek volt köszönhető. A rövid távú kint tartózkodást tervezgetők aránya ezután előbb csökkent - 2010-ben már csak 13 százalék volt -, majd azóta közel a duplájára nőtt. A hosszú távú - legalább néhány évig tartó - munkavállalási szándékkal bírók aránya különösen az elmúlt 2-3 évben emelkedett számottevően: a 2010-es 16 százalékot követően 2012-re több mint kétszeresére növekedett, majd 2013-ra újra csökkent, de még ekkor is a fiatalok 23 százaléka tervezett legalább pár évig külföldön dolgozni, írja a Tárki.

A kivándorlást tervezők aránya 2005 és 2012 között folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, és csak 2013-ra következett be csökkenés. Ugyanakkor még így is elmondható, hogy az elmúlt fél évtized során rendre a fiatalok legalább tizede tervezte úgy, hogy tartósan külföldön fog élni. A 39 évnél idősebbek esetében azt láthatjuk, hogy míg 2001 és 2006 között jellemzően 4 százalékuknak volt valamilyen migrációs terve, 2007-et követően ezen érték 7 százalék körül állapodott meg. Tehát a fiatalok körében a migrációs potenciál növekedése látványosabb és erősebb ingadozást mutat.

A két korcsoport között nem csupán a tervezők arányában, hanem a potenciális célországok tekintetében is vannak különbségek. Egyrészt a fiatalok céljai között valamivel több ország szerepel, mint az idősebbek körében. Továbbá, míg az idősebbnél mindhárom migrációs típus esetében Ausztria áll az első, Németország a második, Nagy-Britannia pedig a harmadik helyen, addig a fiatalok számára a sorrend az időtávok függvényében változik: a rövid távú munkavállalási terveikben elsősorban Ausztria és Németország szerepel, több évre szóló külföldi munka, illetve kivándorlás tervezése esetén pedig Németország és Nagy-Britannia a két legfontosabb célország. A kivándorlási célpontok harmadik helyén az Egyesült Államok és Ausztria osztozik.

A Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) kutatási alapján, ha a tanulási terveket is vizsgáljuk, még nagyobb migrációs potenciál értékeket kapunk: az adatok alapján 2013-ban a rövid távú migrációt tervezők aránya 27 százalék, a hosszú távú migrációt tervezőké pedig 28 százalék volt a 18-39 évesek körében (szemben a csak munkavállalást tervezők 25, illetve 23 százalékos értékeivel).

Ugyanakkor a migrációt tervezők közül csak kisebb része, általában nagyjából harmada tervezi komolyan a külföldi munkavállalást.

Az elmúlt években, főleg a válság után jelentősen erősödött a kivándorlás Magyarországról is. 2013-ban 27 ezren mentek Angliába munkát vállalni, legalábbis ennyien igényeltek brit társadalombiztosítási azonosítót. Ez a szám az uniós csatlakozás idején még bőven 5 ezer alatt volt, 2007-2009 körül 15 ezernél mozgott. Németországban pedig a legutóbbi népességi adatok szerint 135 ezer magyar él. Hogy összesen mennyien mehettek el az utóbbi években külföldre dolgozni, azt nehéz megmondani, csak közelítő becslések vannak, hiszen az EU-ban szabad a munkaerő áramlása. A KSH egyik felmérésének számai ugyanakkor irányadóak lehetnek. E szerint a 18-49 évesek között 335 ezren lehetnek azok, akik külföldön dolgoznak (de rendelkeznek állandó lakcímmel, ugyanis csak őket tudják elérni.)