Forrás: hvg.hu | Kósa András | 2014.10.22.

Képtelen a kormányzati apparátus és a magyar diplomácia egy olyan súlyos krízis előrejelzésére, mint amilyet a magyar-amerikai kapcsolatokban tapasztalni. Ami ennél is rosszabb, a helyzet élesre fordulásával láthatóan a megfelelő reagálás képessége is hiányzik. Forrásaink szerint az alsóbb szinteken dolgozók félnek rossz híreket közvetíteni a vezetőiknek, így hiányoznak a fékek, a józan hangok, melyek figyelmeztetnének egy-egy döntés negatív következményére.

Két-három ember kivételével a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézménye, a Magyar Külügyi Intézet teljes kutatói állománya felmondott az elmúlt hetekben, az intézményben zajló átalakítás folyományaként. A szervezet korábban ismert honlapja bő egy hónapja nem is működik, az oda látogatót csak egy „Az oldal átalakítás alatt áll” felirat fogadja, az újat viszont még egy Google-keresés sem dobja ki, a szervezet tweetjei között kell böngésznie annak, aki rá akar találni.

Információink szerint az új intézetvezető, Gallai Sándor a kinevezése után csökkentette a fizetéseket (egy sor bérpótlék elvonásával), és több esetben megtiltotta a tudományos munkatársaknak, hogy külföldi meghívásokat fogadjanak el, takarékossági okokra hivatkozva még olyan esetekben is, amikor az utazás, kinti szállás, konferenciadíj költségeit a fogadó fél állta, az intézetnek csak napidíjat kellett volna fizetnie. Az új intézet kormányhivatal lesz, a munkatársai kormányalkalmazottak. Gallai néhány napja a Népszabadságnak azt mondta, eddig "egyéni alapon, érdekek mentén szerveződő tevékenységek folytak" a külügyi intézetben, ő ezen változtatni akar.

Ezzel "csak" az a baj, hogy forrásunk szerint a független kutatói státusz és a kormányhivatalnoki pozíció között komoly különbség, hogy utóbbinak nyilvánvalóan a felülről jövő, politikavezérelt elvárásokat kell kiszolgálnia, így elég nehéz objektív elemzést készítenie. A koncepció persze beleillik a harmadik Orbán-kormány politikai krédójába, miszerint "jön a tisztán politikai kormányzás időszaka". A posztokra tisztán pártkádereket neveznek ki: ezt jelezte a nyár elején a média kormánykritikus szegmensével is kiegyensúlyozott kapcsolatra törekvő kormányzati kommunikációs stáb lecserélése, és külügyes forrásunk szerint ugyanez jellemző a minisztérium elemzői szintjein is. Ebbe még az is "belefér", hogy egy – magyarul egyébként társalgási szinten beszélő – diplomata forrásunk megdöbbenve említette, a kormány külföldi megítélése szempontjából érzékeny kérdésben olyan, frissen kinevezett minisztériumi tisztviselővel kellett tárgyalnia, aki nem beszélt idegen nyelven.

Fotó: MTI / Soós Lajos

„Gallai Sándorról mindenki tudta, hogy ’Navracsics embere’, együtt tanítottak korábban. Eleve úgy is tekintett rá mindenki, mint aki csak ’ideiglenesen állomásozik’ az intézetben, aztán ahogy Navracsics Tibor tovább lép Brüsszelbe, ő is menni fog. Ehhez képest elkezdte teljesen felforgatni az intézetet, mintha évekre be akarna rendezkedni. Navracsics négy hónap után tényleg ment, és jött Szijjártó Péter: most mindenki azt várja, hogy ő is elkezdi majd a maga szája íze szerint átszervezni a dolgokat” – mondta a Külügyi Intézet belső működésére rálátó forrásunk.

A magyar kormányzati diplomácia legfontosabb háttérszervezete tehát éppen akkor került gyakorlatilag működésképtelen állapotba, amikor a rendszerváltás óta a legsúlyosabb krízis látszik kialakulni Magyarország külkapcsolataiban, amikor a Budapestre delegált amerikai ügyvivő arról beszél, akár véget is érhet a magyar és az amerikai kormány szövetségi együttműködése, és amikor magas rangú magyar kormánytisztviselőket tiltanak ki az Egyesült Államokból.

Nem jelezték előre

Ez vélhetően csak az egyik oka annak, hogy a kormány láthatóan képtelen megfelelő módon kezelni azt a diplomáciai kihívást, amivel szembesülnie kell. A bajok másik oka, hogy a jelek szerint a magyar diplomácia arra is képtelen volt, hogy előre jelezze, minőségi romlás következett be az utóbbi időszakban a kétoldalú kapcsolatokban. A hvg.hu még szeptember végén írt arról, hogy több, egymástól független diplomáciai forrásból úgy értesültünk, a korábbi kritikus nyilatkozatok, Bill Clinton, majd Barack Obama beszéde után immár komolyabb nyomásgyakorlás következhet amerikai részről. Egyértelmű jelzések érkeztek, egy hosszan tartó folyamat részeként, amit a diplomáciának dekódolnia kellett volna.

A magyar diplomáciát ennek ellenére láthatóan meglepte, hogy a teljes fordulat a kapcsolatokban valóban bekövetkezett, aminek – az érintettekkel folytatott háttérbeszélgetések alapján – összetett okai vannak. Az egyik kétségtelenül az, hogy a hónapok óta tartó átszervezések nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztériumban forrásaink szerint gyakorlatilag nem folyik érdemi diplomáciai elemző munka, eleve késve alakultak meg fontos főosztályok, nem csak Navracsics Tibor érkezésével történt rengeteg személycsere, de ezek még most is folynak, sőt ezután fognak csak felpörögni. Szijjártó Péter miniszteri bemutatkozó sajtótájékoztatóján a hvg.hu kérdésére gyakorlatilag megerősítette, hogy több mint kétszáz embertől válnak meg. (Igaz, a miniszter azt mondta, ők főleg a működtetés, intézményfenntartás terén dolgoznak.)

Nem merik elmondani Orbánnak a rossz híreket
Fotó: Stiller Ákos

Mindehhez járul az „új szemlélet”, amit egyébként nyilvánosan is deklarált a minisztérium vezetése: csak a gazdaságélénkítés, befektetésösztönzés számít, más nem. A gyakorlatban külügyis forrásaink szerint ez azt jelenti, hogy az eddig diplomáciával foglalkozó munkatársaknak, szakértőknek is csak azzal szabad foglalkozniuk, hogy a miniszter utazásainak lehetséges célországaiban olyan vállalatokat keressenek, melyek potenciális gazdasági partnerként jöhetnek szóba. „A miniszteri felkészítőknek csak erről szabad szólniuk, más nem is érdekli a vezetést” – mondta egy forrásunk. Jelenleg nem csak a külügyi intézetben, a minisztériumban sem folyik érdemi stratégiai elemző, és tervező munka. Az ezzel foglalkozó Stratégiai Tervezési Főosztályt – nem fogják kitalálni – éppen átszervezik, Tervezési és Koordinációs Főosztály az új neve. Ráadásul új vezetője az Kubatov Anikó, aki Navracsics Tibor alatt vezette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetközi főosztályát, így kérdéses, Szijjártó Péter a helyén hagyja-e.

Attól, hogy a minisztérium jelenleg képtelen volt előre jelezni a közelgő válságot, a washingtoni amerikai nagykövetség attól még megtehette volna – Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció képviselője a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának hétfői ülésén erre többször is rákérdezett Lázár Jánosnál, de nem kapott  konkrét választ. Egy diplomáciai missziónak ugyanis rendszeresen jelentenie kell, hogy az adott ország kormánya részéről milyen lépések várhatók, viszont itt ez láthatóan nem történt meg. A miértre érdekes választ adott a hvg.hu-nak egy befolyásos kormányzati szereplő, aki szerint „eléggé elszigetelt körülmények között dolgozik” a washingtoni magyar követség, így „tőlük nem is volt várható, hogy ezt előre jelezzék”. Egy, a magyar-amerikai kapcsolatokra rálátó forrásunk szerint is ez a helyzet, ő azt mondta, a követség munkatársaival – nem személyes kvalitásaik, hanem a kormánypolitika miatt – egyre kevésbé tartanak kapcsolatot az amerikai kormány tisztviselői, a jelentősebb washingtoni elemző intézetek munkatársai.

Nem mernek rossz híreket közölni

Végül egy további okot is többen említettek, amit már évekkel ezelőtt megemlített több forrásunk, ami ráadásul nem kizárólag a diplomatákra jellemző a magyar kormányzatban. „Arról van szó, hogy a ’terepen mozgó’ szakértők, alacsonyabb rangú diplomaták már az apparátusi középszinttel sem mernek ’rossz híreket’, a kormányt ért kritikákat közölni. Egyszerűen elhallgatnak tényeket, mert tudják, hogy bármely negatív fejlemény miatt őket fogják leszúrni” – mondta egy forrásunk, aki szerint emiatt nem mérték fel rendesen azt sem, hogy a paksi bővítési szerződés milyen nemzetközi bonyodalmakhoz vezethet. „Nevetnem kell azon, hogy a kormányt úgymond meglepetésként érte, ami történt. Elég lett volna csak az amerikai médiát, az ottani meghatározó lapokban mostanában megjelenő véleménycikkeket olvasni. Egyszerűen arról van szó, hogy sem a kormányfőnek, sem a külügyminiszternek nem merte senki elmondani, hogy ebből most tényleg baj lehet” – mondta egy forrásunk.

Egy másik – a kormányzati apparátuson belüli elemzői tevékenységre rálátó – informátorunk még plasztikusabban írta le a helyzetet: „Éppen az történik, mint A bukás című film híres jelenetében, amikor Adolf Hitler nem létező századokat tologat a térképen, ott állnak körülötte a tábornokai, és sokáig nem mernek szólni, hogy azokat már rég szétverték. Ha valahonnan esetleg negatív tartalmú jelentés érkezik, egyszerűen megreked valahol a minisztérium alsóbb szintjein, nem továbbítják, mert nem az szerepel benne, ami a politikai elvárás”. Emiatt például már egy minisztériumi sajtószemlét sem lehet komolyan venni, mert készítői nem súlyozzák az információkat: ha valami negatívat írnak Magyarországról, akkor azt igyekeznek pozitív hírekkel „kiegyensúlyozni”.

Az apparátus bénult állapotát mutatja az is, hogy az első konkrét amerikai jelzés után még mindig lett volna két hetük arra, hogy megpróbálkozzanak valamiféle tűzoltással, de ez sem történt meg. Mint a Külügyminisztérium saját közléséből kiderül, André Goodfriend október 6-án közölte először nem nyilvánosan, hogy magyarokat tiltottak ki korrupciós vádakkal. Abban még kormányzati forrásaink is egyetértettek, hogy az Egyesült Államok részéről még ekkor is volt annyi pozitív hozzáállás, hogy részükről diszkréten kezelték volna az ügyet.

Ehhez képest a jelzésnek semmilyen egyéb következménye nem lett azon túl, hogy André Goodfriendtől még kétszer információt kért a tárca. Legalábbis ez derül ki abból a három darab belső feljegyzésből, amibe Vadai Ágnes tekinthetett bele. A DK képviselője erről az ATV kedd reggeli adásában azt mondta, világosan kiderülnek belőle, hogy az amerikai ügyvivő a konkrét kitiltási ügyön kívül egyéb, nagyon súlyos dolgokra hívta fel Szijjártó Péter és Magyar Levente, gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár figyelmét, de semmi nyoma annak, hogy ők bármit is tettek volna.

Azt már végképp nehéz megérteni, hogy a kormányközeli Századvég Intézet tulajdonában álló Napi Gazdaság miért lépett a nyilvánosság elé egy teljesen fals történettel, ami után végül az amerikai követség is megszólalt. A Népszabadság szerint Orbán Viktor az egész ügyről csak ezután szerzett tudomást. Forrásaink szerint ez azért nehezen elképzelhető, de ha mégis, akkor az már egészen súlyos működési zavarokat jelez. Emiatt van olyan összeesküvés-elmélet is, hogy van, aki a Századvéget felhasználva így akarta meghekkelni Szijjártó Péter külügyminiszteri indulását. Érdekes ugyanakkor Orbán Viktor esetleges szerepével kapcsolatban az, amit Horváth András, a kitiltási botránnyal is kapcsolatban álló áfacsalási ügy kirobbantója mondott a hvg.hu-nak, aki szerint a vélhető főszereplő NAV immár teljesen függetlenítette magát a kormányfői akarattól, működésére már nincs befolyása a miniszterelnöknek.

Szijjártó Péter kedden Washingtonban igyekezett magyarázni a bizonyítványt. Egy forrásunk szerint az sem kizárt, hogy "akár a német relációban is nagyon gyors, meglepetésszerű romlás következhet be hamarosan”.