• A Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben.
• Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják.
• Cikkünkben megmutatjuk, hogyan ügyeskedett a politikai kapcsolataira hivatkozva, és mi történt ahelyett, hogy a bírósági vezetők ajtót mutattak volna neki.
• Nemrég a 444 birtokába jutott a „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irata. Ez a cikksorozatunk harmadik része.
• Az első részben megmutattuk, hogy Schadl hogyan intézett egyetemi vizsgákat többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, a második részben pedig azt, hogy az igazságügyi vezetők és az embereik mennyire hétköznapi módon szervezték és intézték a sötét ügyeiket.

2021. május 25-én este nyolc előtt Völner Pál felhívta Schadl Györgyöt. Az igazságügyi miniszterhelyettes és a végrehajtói kar elnöke egy végrehajtóról beszélgetett, aki ellen büntetőeljárás indult. Egyetértettek, hogy Cs. veszélyes alak, aki Völner szerint „egy hatalmi ág” működését veszélyezteti, Schadl pedig szerette volna Cs.-t teljesen eltüntetni a végrehajtók közül, ezért még az is felmerült, hogy a sajtón keresztül csinálják ki.

Schadl tényleg mindent megtett, hogy Cs.-t ellehetetlenítse. Völnernek azt mondta, hogy korábban még Bolcsik Zoltánt – az épp őt lehallgató Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetőjét – is meglátogatta, hogy Cs. ügyeiről tájékoztassa.

A fekete kitakarás Cs. nevét fedi, a sárga kitakarás alatt lévő névnek nincs jelentősége a cikk szempontjából

A rendőrségi iratok szerint végrehajtói karrierje kezdetén Schadl épp a kellemetlenné vált Cs. irodájában tanulta ki a szakma alapjait. A konfliktusuk mibenlétéről az iratokból semmi nem derül ki, de a dokumentumok alapján a két férfi viszonya régóta elmérgesedett, Schadlnak már nagyon az útjában volt Cs.

Ám büntetőeljárás ide vagy oda, a már felfüggesztett Cs. végrehajtói megbízásának végleges visszavonását még Schadl sem tudta könnyen kijárni. Egy bírósági állásfoglalás akadályozta, amit a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírája írt, és amivel Cs. hatékonyan tudott védekezni.

Az állásfoglalás tartalmáról a nyomozati iratokból semmi nem derül ki, más forrásból viszont úgy tudjuk, hogy a bíró azzal kapcsolatban fejtette ki álláspontját, hogy mi a helyzet, ha egy végrehajtónak felfüggesztették a pozícióját, de a megbízatását még nem vonták vissza. Elszállíttathatja-e például a helyére kinevezett helyettes az irodához tartozó iratokat?

A PKKB-s bíró az állásfoglalást a felettesének írta, de értesülésünk szerint Cs.-nek is a birtokába került. Ez annyira kiborította Schadlt, hogy 2021 júniusában több fronton is támadást intézett a bíró ellen:

megpróbálta kirúgatni az állásából, és azt is igyekezett elintézni, hogy többet ne vehessen részt a végrehajtói szakvizsgákon.

A nyomozati iratok alapján Schadl 2021. június 2-án telefonon felhívta Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal elnökét, aki 2019 végén Handó Tündét váltotta. A nyomozati iratban a lehallgatott beszélgetések szó szerinti, párbeszédes formában, vagy kivonatosan szerepelnek. Itt egy szokatlanul lecsupaszított verzió szerepel, melyben a nyomozók lényegében csak Schadlt idézik, Senyeit nem. Ám így is egyértelmű, hogy a felfüggesztett végrehajtó és a bíró neve is felmerült:

A fekete takarás Cs., a piros a bíró nevét fedi. A kék alatti nevek nem relevánsak a cikk szempontjából

Schadl azt sérelmezte, hogy a faramuci helyzet miatt Cs. kijelölt helyettesének máris magyarázkodnia kellett a bíróságon, ám igyekezett a felháborodását Völner Pál véleményeként tálalni Senyeinek. Hogy miért akart Schadl Senyeivel beszélni, azt az NVSZ így foglalta össze egy júliusi előterjesztésben, amikor engedélyt kértek, hogy folytathassák Schadl lehallgatását:

A fekete takarás Cs., a piros a bíró nevét fedi

Az nem teljesen világos, hogy az iratokban többnyire óvatosan fogalmazó NVSZ mire fel ír kijelentő módban arról, hogy mi hangzott el Schadl és Senyei, illetve Schadl és Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökének találkozóján (a bírót foglalkoztató PKKB a FT alá tartozik). Schadl mindenesetre két telefonos beszélgetésben is meglehetősen nyíltan beszélt az elhangzottakról.

Június 7-én Schadl a nyomozati iratok szerint felhívott egy, a jegyzőkönyv ezen pontján csak Bettiként megnevezett nőt. "Betti" ezen az egyetlen ponton fordul elő a jegyzőkönyvekben, a hozzá rendelt telefonszám viszont megegyezik Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály vezető kormány-főtanácsosáéval, akivel Schadl más alkalommal is beszélt.

A fekete takarás Cs., a piros a bíró nevét fedi

Látszik, hogy Schadl az IM főtanácsosának is a miniszterhelyettes véleményeként adta elő a saját álláspontját: az állásfoglalás kikerülése akkora botrány, hogy Völner egyenesen az AH és az NVSZ bevonását kezdeményezte. Schadl szerint Völner az, aki nem akarja a végrehajtói szakvizsga bizottságban látni a bírót. És érthető, hogy ennyire problémás bíró nem maradhat a PKKB-n.

De ami a legfontosabb: a leirat alapján Schadl tényként közölte, hogy az OBH elnöke találkozót szervezett neki június 9-ére, reggelre a Fővárosi Törvényszék elnökével. A találkozó létrejöttének tényét erősíti, hogy június 9-én délelőtt negyed 11 előtt Schadl sms-ben köszönte meg Senyei közreműködését:

12 perccel később Schadl már a feleségét, Schadl-Baranyai Helgát hívta, és elújságolta, hogy a bíró miatt járt a Fővárosi Törvényszék elnökénél, akitől megtudta, hogy más jelzés is érkezett már vele szemben, és „nem tudja, nem is óhajtja megvédeni a hölgyet”.

A fekete takarás alatt Cs., a piros alatt a bíró neve van. A kék takarások alatt szereplő nevek egyéb megnevezett személyeket takarnak

A leirat alapján Schadl arról is beszámolt feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki, hogy a bírót nem lehet kirúgni,

„de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni azt lehet, ha indokolt”.

Megkeresésünkre Martonovics Bernadett megerősítette, hogy folyamatos kapcsolatban volt Schadllal, mivel az Igazságügyi Minisztérium részéről ő volt a felelős azért, hogy a végrehajtói kar elnökével a jogszabálymódosításokról egyeztessen, emellett pedig a minisztérium képviseletében rendszeresen részt vett előadóként a végrehajtó-jelölteknek szervezett szakmai továbbképzéseken is.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján például olvasható egy 2020. februári beszámoló arról, hogy tíz új önálló bírósági végrehajtó ünnepélyes eskütételére került sor, és az eskütétel során a minisztériumot Szecskó József államtitkár-helyettes és Martonovics Bernadett képviselte. Érdekesség, de az akkor felavatott tíz új végrehajtó közül ketten már előzetes letartóztatásban vannak.

Arra a kérdésünkre, hogy miért beszélt neki Schadl arról, hogy ki akar rúgatni egy bírót, Martonovics elmondta, hogy arra nem emlékszik, ilyen beszélgetés konkrétan zajlott-e, de szerinte ha Schadl mesélt is neki ilyesmiről, az maximum sztorizás volt.

Hozzátette, hogy neki semmiféle kapcsolata nincs a bíróságokkal, a jogszabályok kodifikációja tartozik hozzá, ezért ő ezt az egészet légből kapott dolognak tartja. Szerinte lehetséges, hogy Schadl aznap mindenki másnak is elmesélte ezt a sztorit, csak hogy „mondjon valami nagyot”. Utalt arra is, hogy a végrehajtók között mindenkinek más stílusa van, és vannak, akik szeretnek a befolyásukkal kérkedni, mindenféle dolgokat mesélnek arról, hogy mit és kinél tudnak elintézni, de ezt ő nem vette komolyan.

Sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma

A bíró tőlünk értesült arról, hogy a neve előkerül a lehallgatási jegyzőkönyvekben, de nem kívánt erről nyilatkozni. PKKB-s körökből úgy tudjuk, hogy még mindig csoportvezetőként dolgozik, de elővették amiatt, hogy Cs. megszerezte az állásfoglalást.

Természetesen igyekeztünk megkeresni a jegyzőkönyvekben felmerülő többi érintettet is: Senyei Györgyöt telefonon sikerült utolérnünk, de azt kérte, hogy az OBH elnöki kabinetjének címezve, emailben tegyük fel kérdéseinket. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ha a nyomozati anyag tartalma megfelel a valóságnak, akkor mivel magyarázható, hogy az OBH elnökeként egy bíró elmozdításával, ellehetetlenítésével kapcsolatos megkeresést nem utasított el azonnal.

Az elnöki kabineten keresztül Senyei az alábbi nyilatkozatot küldte el nekünk:

„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”

Sms-ben értük utol Tatár-Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék elnökét, aki amúgy Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár sógora. Tatár-Kis válaszüzenetében azt írta, hogy kérdéseinkkel forduljunk bizalommal a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályához. Az alábbi kérdéseket küldtük el:

• Schadl telefonos beszélgetéseinek jegyzőkönyve alapján 2021 júniusában találkozott Schadl Györggyel. Ha ez valóban így történt, ki szervezte ezt a találkozót?
• A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a végrehajtói kar elnöke ezen a találkozón egy, a PKKB-n dolgozó bíró elmozdítását kérte. Érkezett-e hozzá tényleg ilyen megkeresés, és ha igen, akkor mit reagált rá, milyen következményei lettek az ügynek?
• Schadl beszámolói alapján a találkozón azt mondta neki, hogy kirúgni ugyan nem tudják a bírót, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni azt lehet, ha indokolt”. Tett-e ilyen kijelentést, és ha igen, azt hogyan értelmezi?

Kérdéseinkre nem közvetlenül Tatár-Kis Pétertől, hanem a sajtóosztálytól érkezett válasz:

„Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban kizárólag az illetékes ügyészség adhat Önnek felvilágosítást. Az előzőekből következően hozzánk intézett kérdéseit nem áll módunkban megválaszolni, kérjük, azokkal közvetlenül a Központi Nyomozó Főügyészséget keresse meg.”

Azaz érdemi válaszok nélkül maradtunk, pedig a jegyzőkönyvekből kirajzolódó kép elég súlyosan fest: eszerint a fideszes politikusra hivatkozó Schadl a beszámolói alapján simán elérte, hogy a bírósági rendszer csúcsán fogadják, és kérését, hogy lépjenek fel egy bíróval szemben, elmondása szerint megértően fogadták.

Beszéltünk a magyar bírósági rendszer működését jól ismerő szereplővel, aki kérte, hogy nevét ne közöljük. Ő teljesen életszerűnek nevezte a nyomozati iratokból kirajzolódó képet. Lehet persze mondani, hogy végül nem történt nyomásgyakorlás, de látni azt is, hogy nem utasították azonnal vissza a felvetést, pedig egy bírósági vezetőnek már a beszélgetést félbe kellett volna szakítania.

Arra pedig egy elnöknek rengeteg informális eszköze van, hogy diszkomfortossá tegye a beosztottjai, azaz a bírók életét, kezdve az olyan banális dolgoktól, hogy nem rendelnek ki mellé titkárt, egészen odáig, hogy a következő ciklusra elveszi tőle a csoportvezetői pozíciót, amivel szemben a bírónak nincs jogorvoslati lehetősége.

Abban, hogy a bírósági vezetők a jelek szerint a bírót nem az elvárható módon védték Schadl nyomulásától, két további részlet is közrejátszhat. Amikor 2020-ban a Fővárosi Törvényszék alá tartozó bíróknak a törvényszék új elnökéről kellett szavazniuk, a bíró kiállt a korábbi elnök, Fazekas Sándor mellett. Amikor pedig 2021. nyarán átvette az Országos Bírói Tanács díját, látványosan nem volt hajlandó kezet fogni Varga Zs. András Kúria-elnökkel.

Elengedni a kezét

A nyomozati iratok alapján Schadl még egy fronton indított támadást a bíró ellen: el akarta érni, hogy többé ne hívják a végrehajtói szakvizsgabizottságba. A szakvizsgákon való részvétel anyagilag nem jelent igazán jelentős pluszbevételt a vizsgabizottsági tagoknak, annak elsősorban szakmai presztízse van.

Schadl a jegyzőkönyvek alapján Szabó Imrét, a Szegedi Egyetem polgári jogi tanszékének vezetőjét kereste meg. A végrehajtói vizsgák szervezésében fontos szerepet betöltő, 2020-ig az IM Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját miniszteri
biztosként vezető Szabó neve már előkerült a cikksorozatunkban: egyike volt azoknak az egyetemi oktatóknak, akiket a lehallgatott beszélgetések szerint Schadl azért hívott, hogy ismerősei számára egyetemi vizsgákat intézzen el. (Azt amúgy, hogy a történet szálai hogyan érnek össze, jól megmutatja, hogy ODT-adatlapja szerint jelenleg Szabó a doktori témavezetője Martonovics Bernadettnek, az IM főtanácsosának, aki maga is vizsgáztat végrehajtókat).

A dokumentumok szerint Schadl és Szabó kétszer beszéltek június folyamán. Schadl mindkét alkalommal előbb szakvizsgaidőpontokat intézett ismerőseinek, majd szóba hozta a bírót. Az első, június 10-i beszélgetésen Schadl közölte, hogy

„egyeztetett Völner államtitkár úrral”, és a bírót „a jövőre nézve nem szeretnénk látni”.

A beszélgetés leirata alapján Schadl azt mondta, hogy majd személyesen mondja el a részleteket, mire az egyetemi tanszékvezető közölte: „Uram! Megbeszéltük”.

A második beszélgetésre négy nappal később került sor: Schadl ismét a szakvizsgaidőpontok miatt telefonált, ekkor kerül szóba Rogán kabinetfőnökének neve is, majd a beszélgetés legvégén Schadl szóba hozza a bírót is, és közli:

„Engedjük el a kezét! Ha lehet.” Mire Szabó a nyomozati iratok szerint annyit mond, hogy „Persze, persze, persze.”

Szabó Imre elsőnek arra sem emlékezett, hogy valaha beszélt volna Schadllal a bíróról. Amikor a telefonban felolvastuk neki a nyomozati anyag vonatkozó részét, mely alapján nyugtázta Schadl a bíróval kapcsolatos kérését, Szabó elmondta, hogy ez akkor biztos így volt, de ez csak annyit jelentett, hogy érti, miről beszél Schadl, viszont ígérni biztos nem ígért neki semmit, és nem is tett semmit a bíró eltávolítása érdekében.

Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a bíró jelenleg is a végrehajtói szakvizsgabizottság tagja, és úgy tudja, hogy legutóbb tavaly márciusban (azaz a telefonhívások előtt) vizsgáztatott. Azóta többször, utoljára novemberben és decemberben is voltak vizsgák. Ezeken a bíró nem vett részt, de mivel mindig öttagú bizottságot kell összehívni és sok tag közül kell válogatni, Szabó szerint az egyes tagok ritkábban kerülnek sorra.

Címlapkép: Kiss Bence