A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország szervezésében nemzetközi konferencia zajlott pénteken a bíróságok függetlenségéről és a közigazgatási bíróságok felállításáról az MTA TK Jogtudományi Intézetében. A tekintélyes hazai és európai szakértők előadásait és beszélgetéseit nagyszámú hallgatóság követte, közöttük számos európai ország budapesti nagykövete is. A felszólalásokból kirajzolódó általános vélemény, hogy a különbíróságok a tervezett formában nem segítik majd az igazságkereső polgárokat, viszont lehetőséget adnak a kormánynak az ítélkezés befolyásolására – írja a honlapján a Helsinki Bizottság.
A tavaly decemberben valódi szakmai és politikai egyeztetés nélkül felállított új bíróságok politikailag kényes ügyekben döntenek majd. A közigazgatási bíróságok döntenek majd az adókról szóló vitákban, környezetvédelmi és versenyjogi ügyekben, valamint gyülekezési jogi és menekültügyi eljárásokban.
Viszont nincsenek megalkotva a bíráskodás függetlenségének szilárd garanciái. A különbíróságok az igazságügyi miniszter irányítása alatt állnak majd, akire az új szabályozás a rendszerváltás óta példa nélküli módon széles jogköröket ruház.
A miniszter, vagyis egy politikus mondja majd meg, hogy kiből lehet bíró, és az is lehetséges lesz, hogy a Közigazgatási Felsőbíróságra olyan embereket ültessen be a miniszter, akik bírói gyakorlattal egyáltalán nem rendelkeznek, mert állami hivatalnokokat is ki lehet nevezni bíróként akár a legfelsőbb szintre is.
Mindez azt jelenti, hogy egy év múlva a kormány hivatalainak döntését olyan bírók előtt lehet már csak megtámadni, akiket ugyanez a kormány nevezett ki
– mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. „Egy ilyen rendszer mindannyiunk jogait korlátozza, sérti a hatalmi ágak elválasztását és aláássa a jogrendszerbe vetett bizalmat, ami végső soron az ország gazdaságát és versenyképességét is veszélyezteti” – tette hozzá Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
„A jogállamiságot érintő bármilyen átalakítás akkor sikeres, ha a reformok hozzájárulnak az állam átláthatóságához, illetve az állami szervek elszámoltathatóságához” – jelentette ki René van Hell, Hollandia budapesti nagykövete. Aki arról is beszélt, hogy
a jogállamiság benne van az EU DNS-ében, a független bíróságok nélkül nem beszélhetünk jogállamról.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
