Az 1997-ben megalkotott, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény elmúlt években többször módosításra került, ugyanakkor jelenlegi formájában már nem szolgálja megfelelően Magyarország természetes vízterületeinek környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható halgazdálkodását.

Olyan törvényre és arra épülő szabályozásra volt szükség, amely az egyes haszonvételi formákon túl elősegíti az élővizek halállományának természetes megújulását és megakadályozza a halak illegális kifogását és kereskedelmét is. A halgazdálkodás fogalmát ezért kibővített értelemben használja a törvény.

A halgazdálkodás fogalmába beletartozik a haltermelés és a természetes vízi halgazdálkodás, a halak élőhelyének védelme és halállományok megóvása is. A természetes vízi halgazdálkodásnak fontos elemei mind horgászat, mind a halászat, de egy új szabályozásnak egységesen kell kezelnie a halgazdálkodás feladatait, mindamellett, hogy figyelembe kell venni az egyes hasznosítási formák eltérő igényeit és társadalmi súlyát.

A természetes vízi halgazdálkodás hasznosítási formái közül a horgászatnak kell elsőbbséget élveznie, mert gazdasági és vidékfejlesztési szempontból ezen a tevékenységen keresztül érhető el a legjelentősebb pozitív hatás. Ugyanakkor a horgászati hasznosítás kiegészítéseként egyes vízterületeken szükség van a halászati haszonvételi forma fenntartására is.

Számos olyan gazdasági, természetvédelmi és társadalmi érdek van, amely miatt az állam számára fontos, hogy mind a rekreációs célú halászat, mind pedig helyi piacokat friss természetes vízi halakkal ellátó foglalkozási forma megmaradjon.

A célkitűzések

A törvény céljai között szerepel Magyarország természetes vízi halállományainak mennyiségi és minőségi növelése, a horgászok létszámának növelése, a horgászturizmus vidékfejlesztési hatásainak erősítése, továbbá az édesvízi halászati erőforrásokkal történő jobb és hatékonyabb gazdálkodás, az adminisztráció ésszerűsítése.

A további célok közt szerepel a haltermelés, akvakultúra fejlesztése, Magyarország minél nagyobb részesedése az Európai Unió várhatóan növekvő haltermelésében, valamint a hal, mint természet közeli és egészséges táplálék szerepének növelése a magyar társadalom étkezési szokásaiban

Hal és jog

A törvény hatályát kiterjeszti valamennyi magyarországi természetes hal-élőhelyre, de nem korlátozza a mesterséges haltermelő létesítményekben és kis, belterületi tavakon történő haltermelést. A halgazdálkodási jogot a nem állami tulajdonú vizek esetében is főszabály szerint a Magyar Államhoz rendeli, hogy a közvagyon részét képező természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást elősegítse, és megfeleljen az Alaptörvény követelményeinek.

Korlátozza, egyben átláthatóvá és szabályozottá teszi a természetes vízi halászatot. Ezen keresztül a természetes vizekben fogott halak piacát is ellenőrizhetővé teszi, ami segíti az illegális halfogások elleni küzdelmet és végezetül, a jogalkotó szándékai szerint összhangot teremt a halgazdálkodást jelentősen érintő, változó vagy új jogszabályokkal, így különösen a Büntető és a Polgári törvénykönyvvel.

Halgazdálkodási haszonbérlet

Az állami tulajdonnal nem érintett, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a tulajdonos vagy tulajdonosok, a törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott módon elsőbbséget élveznek a halgazdálkodási haszonbérlet megkötésére. A halgazdálkodási vízterület medrének kizárólagos tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát.

A tulajdonjog alapján elnyert halgazdálkodási haszonbérlet esetében a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodás bármely területére bevonhat harmadik felet, azaz a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható. A földtulajdonosi haszonbérlet speciális esetét kivéve, a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása pályázat útján történik. Az 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során.