Nagyon sok vitát tartottak már a magyar – sokszor párban a lengyel – jogállamiságról az Európai Parlamentben, és ugyancsak sok állásfoglalás is született ezekről. Kivétel nélkül minden esetben a magyar demokrácia súlyos hiányosságairól, a Fidesz-kormányzat uniós jogot és értékeket sértő lépéseiről mondtak véleményt, amelyek egyébként később beépültek más dokumentumokba, legyen szó akár az Európai Parlament, akár az Európai Bizottság különböző eljárásairól.

Ezen a héten először lefolytattak egy vitát erről a témáról, majd pedig elfogadtak egy állásfoglalást. A helyzet nem változott, továbbra is a bírálatok kereszttüzében áll a magyar kormány, amelyet ezúttal a lengyel szónok sem védett meg – ilyenre eddig nem volt példa. Ugyanakkor újból megerősítést nyert, hogy a Magyarországnak járó uniós források valóban nagyon komoly veszélyben vannak, és bár a megoldás módozata ismert, erre egyelőre nem hajlandó a magyar kormány. Amit még tudunk, az az, hogy május 23-án újabb meghallgatást tartanak a tagállamok. Akiknek egyébként lehetőségük lenne arra, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a kormány számára, ehhez nem kell egyhangúság, vagyis egy esetleges lengyel vétó nem lehetetlenítené el a további lépéseket.

A vita

Az alapszerződések hetes cikkelyéről szóló meghallgatás kapcsán számos képviselő döbbenten állapította meg, hogy a soros elnökséget betöltő francia kormány képviselője egyszerűen nem volt ott a vitán. Holott minden napirendi pont azzal kezdődik, hogy először a tanács, majd pedig a bizottság képviselője mondja el, hogy az adott témával kapcsolatban eddig mit tettek és ezután mit fognak tenni.

Mindenesetre a bizottság nevében Didier Reynders igazságügyért felelős biztos nem tudott érdemben sokat hozzáfűzni a hetes cikk szerinti eljáráshoz, merthogy a tagállamoknak kellene továbbvinniük az ügyet, az időközben megindított jogállamisági eljárásról azonban a következőket mondotta: „Magyarország esetében az Európai Bizottság jogállamisági hiányosságokat azonosított, ezen belül is a korrupció szintje az, ami indokolttá tette, hogy a jogállamisági feltételrendszert beindítsuk. Az ügyek súlyosan és eléggé közvetlen módon veszélyeztethetik az európai uniós költségvetést, az Európai Unió pénzügyi érdekeit.” Hozzátette, hogy ezek a problémák régóta ismertek, de Magyarország semmit nem tett az aggályok eloszlatása érdekében.

A holland néppárti Jeroen Lenaers arról beszélt, hogy a tagállamok körében a hetes cikkelyes eljárás olyan lehet, mint a Harry Potter-regényekben a gonosz nagyúr, Voldemort, akit nem szabad a nevén nevezni. Ugyanakkor szerinte is ajánlásokat kellene megfogalmazni a magyar kormánynak, amelyeket ha nem teljesít az Orbán-kabinet, akkor élni kell a lehetőséggel, és például el kell venni Magyarország szavazati jogát az EU Tanácsában.

Katarina Barley német szociáldemokrata képviselő azt próbálta megértetni a magyar kormánnyal, hogy hiába van egy pártnak sokadik alkalommal is kétharmada a választásokon, ez még nem jogosít fel senkit arra, hogy ne tartsa tiszteletben a különböző kisebbségeket. Márpedig szerinte Magyarországon ez történik, ráadásul a korrupció is mindenhol tetten érhető.

Az ilyen viták jellemzője, hogy a magyar és a lengyel kormánypárti képviselők kölcsönösen megvédik egymást. Ez most elmaradt. Az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége nevében felszólaló Joachim Stanisław Brudzinski, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusa szóba sem hozta magyar szövetségeseit, az Oroszországgal szembeni EU-s fellépéseket azonban elégtelennek minősítette, miközben – ahogy fogalmazott – „véres a kezünk az orosz rubeltől”.

A fideszes Hidvéghi Balázs is inkább az EU-t kárhoztatta, és kifejezte csalódottságát. Így fogalmazott: „18 évvel ezelőtt, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, világos volt számunkra, hogy hová akarunk csatlakozni négy évtizedes szovjet dominancia után. Egy békére alapuló közösséghez, amely tiszteletben tatja a klasszikus európai értékeket, hagyományokat, és közös tiszteletre támaszkodik. Azóta Brüsszel és különösen az Európai Parlament egyre inkább egy posztmodern boszorkányüldöző klubbá vált, és ránk akarja erőltetni ezt a szűklátókörű radikális ideológiát, elkezdtek bennünket zsarolni különböző szankciókkal és támadásokkal.”

Az állásfoglalás

Az állásfoglalást a képviselők 426 szavazattal, 133 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett fogadták el. A dokumentum szerint a meghallgatásoknak objektívebbnek, szorosabban a tényeken alapulónak és átláthatóbbnak kellene lenniük. Rendszeresen, strukturáltan és nyíltan kellene megszervezni őket, és az érintett tagállam számára egyértelmű határidőkkel ellátott, gyorsan elfogadott és konkrét ajánlásokat kellene eredményezniük. A parlament kiemeli: „A Tanácsban nincs szükség egyhangúságra” ahhoz, hogy megállapítsák, egy tagállamban egyértelműen fennáll a kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének.

Az EP-képviselők sürgetik a tanácsot, hogy mutasson valódi elkötelezettséget az európai értékek védelmét célzó eljárásban való érdemi előrelépés iránt. A képviselők elfogadhatatlannak nevezik, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajtja végre az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítéletét.

A képviselők mindkét intézményt felszólítják, hogy ne hagyják jóvá Magyarország és Lengyelország a helyreállítási és rezilienciaépítési forrásokhoz kapcsolódó nemzeti terveit. Erre csak akkor kerülhet sor, ha mindkét ország maradéktalanul végrehajtja az európai szemeszter valamennyi, a jogállamiság területére vonatkozó országspecifikus ajánlását és az összes, őket érintő bírósági ítéletet.

Reakciók balról, jobbról

A szöveget a magyar ellenzéki politikusok támogatták, a kormánypártiak pedig ellenezték. A javaslat elfogadása után Ujhelyi István szocialista EP-képviselő – utalva Hidvéghi Balázs fent idézett mondataira – azt írta lapunkhoz is eljuttatott közleményében, hogy „minden, ezzel kapcsolatos kormányzati állítással szemben az Európai Unió nem ideológiai vagy politikai alapú boszorkányüldözést folytat, mindössze a közös értékeinken alapuló szabályok és normák betartását követeli meg az uniós pénzek tisztességes és átlátható felhasználásának garanciái mellett”. Ujhelyi szerint a magyar kormánynak kötelessége kompromisszumra jutni az ügyben Brüsszellel, szerinte a közbeszerzési törvény módosítása mellett megfelelő garanciát jelentene az uniós források védelméhez, ha Magyarország mielőbb csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez.

„Nemet mondunk a Magyarország és Lengyelország elleni szégyenletes támadásokra!” – ez már a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye, amelyben Hidvéghi Balázs képviselő így fogalmaz: „Ideje lenne abbahagyni az évek óta tartó abszurd vádaskodásokat, és tiszteletben tartani a magyarok jogát a saját országukhoz.” Hidvéghi szerint „a valóságban azért támadnak minket, mert az európai baloldal nem képes elviselni, hogy Magyarországon egy nemzeti kormány van hatalmon, amely határozottan kiáll a klasszikus európai értékek és hagyományok mellett, és szembemegy az európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a gyermekvédelem”.