Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2014 » Május » 30 » A kommentekkel összefüggő ítélet tovább csorbíthatja a véleménynyilvánítást

---

07:49:10 A kommentekkel összefüggő ítélet tovább csorbíthatja a véleménynyilvánítást

Forrás: MTI/Napi.hu | 2014.05.29. Az Alkotmánybíróság (Ab) kommentekkel összefüggő ítélete feltétlen és közvetlen következményekkel jár a tartalomszolgáltatók számára, és visszafoghatja a szabad véleménycserét a közérdekű témákról Magyarországon - figyelmeztetett Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa. Az ítélet a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete szerint is aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát. "Az Alkotmánybíróság döntése, amely a tartalomszolgáltatók feltétlen felelősségét állapítja meg az internetes oldalaikon megjelenő, harmadik személyek által bejegyzett kommentekért, azt vetíti előre, hogy a szolgáltatók nagy valószínűséggel korlátozzák vagy megakadályozzák majd az online kommentelés lehetőségét" - mondta Mijatovic. Hozzátette, hogy az ítélet jelentősen csorbíthatja a vita szabadságát az országban. Az Ab szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította. A határozat indokolása hangsúlyozza: az internet nem jogmentes terület, az internetes kommunikációban tanúsított emberi magatartások és formák a jogi szabályozás tárgyát képezhetik. Az Ab szerint nem vonható kétségbe, hogy a blog és a komment is közlésnek minősül, és mint ilyen az alaptörvény cikkének védelmi körébe esik. A testület szerint a kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. Mint írták: a jogsértő közleményekért való felelősség - és adott esetben a helytállási kötelezettség - független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik. Az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa megjegyezte: "A nemzetközi normák és legjobb gyakorlatok alapján csak akkor van szükség a tartalomszolgáltatók felelősségre vonására a harmadik személyek által bejegyzett kommentek miatt, ha tudomásuk volt a kommentek sértő voltáról, és megtagadták azok eltávolítását". MTE: az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága is tárgyalja A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint a kommentek és a jogi felelősség problémája jóval összetettebb, mint azt az Alkotmánybíróság határozata sugallja. A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog. Az MTE szerint nem célravezető, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő sértő kommentet úgy kell kezelnie a bíróságnak, mint ahogyan például egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg. A megalapozottan kifogásolt, sértő kommenteket jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók (erre az MTE etikai kódexe is kötelezi az egyesület tagjait, vagyis a legnagyobb magyar tartalomszolgáltatókat), a korábbi gyakorlat tehát tökéletesen megfelelő volt ezeknek a problémáknak az orvoslására. Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét mint olyant fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, tisztázva, hogy a kommentelők számára nyújtott felület esetén a szolgáltatók úgynevezett tárhelyszolgáltatást nyújtanak és a sértő komment eltávolítása esetén mentesülnek a felelősség alól, vagy akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek - ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik - el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek. A jogszabályoknak és a jog alkalmazónak is tekintetbe kellene vennie a kifogásolt kommentet közlő tartalomszolgáltató, vagy közösségi oldal szolgáltató reakcióját is. Azaz, ha a kifogásolt kommentet kérésre időben eltávolította, akkor akár korlátlanul is mentesíthető legyen a felelősség alól. A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája - ha azonosítható - éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál. Azonban az már portálok esetében is alapvető probléma, hogy a komment-tartalmakat a kommentelők, és nem a tartalomszolgáltatók, közösségi platform-szolgáltatók, vagy éppen bloggerek szolgáltatják. Emlékeztetünk arra, hogy a mostani ügy kiindulópontja is néhány, az egyesületként, tehát még véletlenül sem médiatartalom szolgáltatójaként vagy közösségi portálként működő MTE blogján megjelent hozzászólás volt. Az Ab-határozat indoklása ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a Facebook és a hasonló szolgáltatások más elbírálás alá essenek, ennek alapján még nem lehet egyértelműen megjósolni egy-egy majdani per kimenetelét. Az MTE szerint - egyetértve Stumpf István alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményének vonatkozó pontjával - a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az Ab által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja. Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is tárgyalás alatt van, döntés még az idén várható - írta közleményében az MTE.

1 2 3 4 5 Kategória: Világ | Megtekintések száma: 729 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): internet, vélemény, ebesz, véleménynyilvánítási jog | Helyezés: 0.0/0