Elöljáróban leszögezem, hogy ezzel az írásommal én senki ellen uszítani nem akarok. Amúgy pedig a sorkatonai emlékeim hangulatát követve bevallom, hogy már vágom a centit. S teszem ezt azért, mert már tűkön ülök, és alig várom a szavazás napját, amikor is reményem szerint április 6.-án végre leváltjuk a hadd ne minősítsem, hogy milyen kormányt. Tudom, nem lesz egyszerű dolgunk, de a küldetésünk sikere sem lehetetlen.

Nézzünk szembe a tényekkel. A Fidesz a választási körzeteket manipulálta, a magyarok sokaságának orra előtt pedig sikeresen elhúzta a rezsicsökkentés édeskés mézesmadzagját, és hát az immár iparszerűen állampolgárságot felvett határon túli magyarok és nem magyarok sokaságának erejével is feltétlenül számolni kell. Ők, úgymond „nemzeti alapon” a Fideszre fognak szavazni. Ez egyértelmű, hiszen tisztelet a kivételnek elhitették velük, hogy hatalomra kerülésük esetén a balliberális összefogás nemzetrontó politikát folytatna ellenük, míg Orbán Viktor és a Fidesz, (és persze a Jobbik is) ahogy azt ők eddig is tették, a hazafiak és a nemzetegyesítők táborát képviselik. Mindent összegezve szerény véleményem szerint a demokráciát féltő balliberális összefogásnak, az önmaga koncát féltő és a hatalomba jócskán nyakig bebetonozott Fidesszel szemben választást nyernie bizony nem lesz könnyű. Az urak, a jelen hatalom birtokosai, tűzzel-vassal és mocsokkal védik majd a koncot. Mindez a jobboldal eddigi lejárató célzatú megnyilvánulásaiból ítélve világosan látható. No de elég a körítésből, s vágjunk is egyből a dolgok közepébe.

Történt, hogy az MSZP elnökét, Mesterházy Attilát a rendkívüli kongresszus a balliberális összefogás miniszterelnökének szavazta meg. Majd amikor szót kapott, az emelvényre lépve megkezdte beszédét. Vázolva a Fidesz-kormány eleve sokunkat sokkoló és talán méltán igazságtalan sajátságos javadalmazási rendszerére, kitért a miniszterelnök úr szülőfalujának, Felcsút polgármesterének hírtelen bekövetkezett meggazdagodásának történetére. A szónok, hatalomra kerülésük esetén elszámoltatást helyezett kilátásba, aki a törvény erejével, börtönnel fenyegette meg mindazokat, akik a Fidesz-kormány alatt demokrataként elítélendő módon tettek szert búsás jövedelemre, s lettek, ahogy a szóban forgó érintett Mészáros Lőrinc úr is, négy év leforgása alatt milliárdossá.

Ez a teljesítmény egy demokráciában szerintem is kiveri a biztosítékot. Hozzáteszem, az általuk ripsz-ropsz idő alatt összegyűjtött búsás javadalmat illetően már a zuglói fideszes polgármester, Papcsák Ferenc úr is a kormányzati nyerő széria favoritja lett. Ő például röpke négy év alatt 102 milliót vert rá a vállalkozásai révén lett milliárdos és a miniszterelnöki fizetését köztudottan eladományozó általuk utálatos Gyurcsány Ferencre, így tehát ez bármennyire is elképesztően nagy sikerjelenség, de már ő is tagja lett a magyar milliárdosok népes táborának. Hogy is mondta anno 2011-ben a szintén fideszes Lázár János? „Nem szégyen a munka és az eredményét se kell szégyellni. Az ember kaparjon és gyűjtsön, mert akinek nincs semmije, az annyit is ér”.

Az ál-civil CÖF kampánya.

Isten ments, hogy ezen felettébb gyanús módon gazdaggá vált kormányzati embereknek én is kötelet vizionáljak, de tény, hogy Mesterházy Attila beszéde közben valaki nagyon elvetette a sulykot, és demokratához nem illő módon reflektálva a szónok őt vélhetően sokkoló beszédére, bekiabált: „kötelet”! Mesterházy Attila pedig, nos, ne áltassuk magunkat és legyünk őszinték, hogy mindezt meghallotta, majd később vette is a lapot, mert az eufóriától megrészegülve és emiatt a józan ítélkező képességét vélhetően elveszítve, azt a variációt sem tartotta lehetetlennek. Lett is botrány belőle. A Hír-tv digitálisan kihangosította a bekiabálást, ami csúnya és elítélendő manipuláció ugyan, ám a lényegen mit sem változtat: Mesterházy Attila ezennel szintén elkövette a maga kis „őszödi” beszédét, amitől, ahogyan attól Gyurcsány Ferencnek a mai napig sem sikerült, így vélhetően már majd ő nem fog tudni szabadulni. Tartok tőle, hogy a Fidesz ezt a sajnálatos és szinte már-már kivédhetetlen eseményt a politikai riválisainak a választási kampányban unos-untalan előhozza és odadörgöli majd.

Jó kis taktikai trükk ez, s teszi azt a Fidesz egyrészt manipulálva a választókat és persze magyarázkodásra késztetve a baloldali összefogás táborát. Pedig szerintem a baloldali összefogásnak nincs oka a magyarázkodásra. Ők a Fidesz róluk terjesztett hazugságainak és csúsztatásainak ellenére is a demokrácia és a tiszta közélet védelmezői, ami viszont egyáltalán nem mondható el a Fideszről. Az MSZP mindig is tisztelte a fékek és ellensúlyok intézményét, soha nem építette le a demokráciát és nem tűrte meg a soraiban az elvtelen politikusokat sem, lásd példának okáért a legújabb történetet, amikor is Simon Gábort, a párt elnökhelyettesét, aki az adóbevallásában nem tüntetett fel, kvázi eltitkolt több mint 240 millió forintot, Mesterházy Attila pártelnök felszólított, hogy emiatt minden posztjáról mondjon le és mielőbb távozzon a közéletből. Hallottunk ehhez hasonló történetet a Fidesznél? Nem, és gyanítom, hogy nem is fogunk. Őket csak egy Lázár-féle cél vezérli, hogy „kaparjanak és gyűjtsenek”, az elvek, valamint a tiszta közélet számukra csak smafu. Ők a politikát bizonyítottan arra használják fel, hogy politikai befolyásukkal visszaélve meggazdagodjanak, lásd, így szerzett többek között Orbán Viktor miniszterelnök úr édesapja is anno bányát és vagyont. Sőt. Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnökünk szerint, maga, Orbán Viktor úr is tetemes vagyon birtokosa, amit strómanokon keresztül bújtat és fedez. Akkor most miről is beszélünk?

Noha Mesterházy Attila ugyan törvényes elszámoltatásról és börtönről beszélt, ám e történethez azt is tegyük hozzá, hogy felettébb szégyenteljes dolog egy demokráciában bárkinek is kötelet ígérni. Demokráciában, mert ne legyünk illúziórombolók, a magyar nép zöme ugye még hisz a demokráciában és reménykedve várja a sorsa jobbrafordulását. De ne feledjük, hogy bármikor fordulhat is a kocka. Ha az egyelőre még birkamód viselkedő és a rezsicsökkentéssel alaposan beetetett magyar nép rádöbben arra, hogy alaposan lóvá tették és becsapták őt, no, ott akkor egy önérzetében és méltóságában megalázott ember bizony könnyen lázadni kényszerülhet. Kiváltképp akkor van erre nagy esély, ha nap, mint nap azt látják és érzékelik, hogy miközben ők folyamatosan szegényednek, a politikai elit és a körülöttük lebzselők viszont gátlástalanul gazdagodnak.

Intő példa lehet erre a Fidesznek egykori pártállamunk főtitkárának, Kádár elvtársnak az élete, aki köztudottan puritán életet élt és nem halmozott fel anyagi javakat. Vajon miért nem? Azért, mert aki a diktatúrában nem ekképp cselekedett, azt előbb-utóbb, de mindig elsöpörte a népharag. Így járt a román diktátor Ceaușescu-házaspár, de említhetném Hoszni Mubárak Egyiptom volt elnökét is, akit szintén a népharag söpört el a hatalomból. A diktatúrák ismert sémája ugyanis az, hogy miközben a nép nyomorog, a politikai elit vagyonos és dúsgazdag. Minél szegényebb a nép, annál gazdagabbak az urai. Ebbe a kategóriába pedig sajnos, tisztelet a kivételnek, de a Fidesz-kormány tagjai is nagyon beleillenek.

Hány ember és gyermek nélkülöz és éhezik ma hazánkban? Szerintem sokkal több, mint amennyit a hivatalos statisztikai adatok közölnek. A számuk pedig, a szerintem megszépített statisztikai adatok és kormányzati rezsicsökkentős hurráoptimizmus ellenére is csak egyre nő. A kiábrándult, remény-és hitevesztett ember pedig már nem veszíthet semmit, csak nyerhet. Vagy nálunk nem következhet be olyan szörnyűség, mint ami Romániában, Egyiptomban és Ukrajnában történt? Dehogynem.

Ha az általános jólétet illetően nem lesz mielőbb gyökeres változás, úgy szerintem csak idő kérdése és a sok hazugságtól besokallva bizony fellázad a nép. Akkor pedig történhetnek olyan rémisztő dolgok, mint ami anno 56.-ban és annak retorziójaként utána volt, hogy talán még akasztanak is. De reménykedjünk, hogy ilyen szörnyűség hazánkban többé már nem fordulhat elő. Reménykedjünk, hogy a demokráciát megcsúfoló, önmaguknak pedig gátlástalanul harácsoló Fidesz-kormányt is leválthatjuk…

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Author: Bogdán Géza Magyarországon él, egy kis zalai faluban. Középfokú végzettségű roma származású özvegyember. Három felnőtt, ám még nem házas gyermeke van, s velük él egy háztartásban. Jelenleg közmunkásként tengeti életét: árkot ás, bozótot irt, "a dolgozó népet szolgálja". Írásai testközeli élményekből születnek, mert mindaz, ami ma Magyarországon kormányzás címszó alatt megy, amit NER-nek hazudnak, annak következményeit a bőrén érzi. Véleménye neki is van.