Forrás: Direkt36 | Panyi Szabolcs | 2021.09.24.
Partnerünk a 
Úgy hozta nyilvánosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az iratokból kizárólag a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat takarta ki – derítette ki a Direkt36.
A Direkt36 még áprilisban robbantotta ki a Fudan-ügyet belső dokumentumok, többek közt a február 24-i kormányülésre készült minisztériumi előterjesztés alapján. A cikkből derült ki, hogy a magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését. Az erről szóló minisztériumi előterjesztés szerint a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, és nagyrészt kínai hitelből valósulhatna meg, amit Magyarország fizetne.
A cikk megjelenése után az ellenzék többek között azzal támadta a Fudan-projektet, hogy a beruházással a kormány kínai gazdasági-politikai érdekeknek szolgáltatja ki, és eladósítja az országot. A kormány ezekre a kritikákra többek közt azzal reagált, hogy még semmi sem dőlt el, se a hitelről, se a kivitelezésről nem állapodtak még meg senkivel.
Karácsony Gergely főpolgármester közérdekű adatigényléssel kérte ki még áprilisban a kínai egyetem építéséről hozott kormányzati határozatokat. Három hónappal később, július közepén a Miniszterelnöki Kormányiroda úgy küldte el a kért szövegek egy részét, hogy abból bekezdéseken, oldalakon keresztül több dolgot kitakartak.
Karácsony ugyanazokat az iratokat kapta meg cenzúrázva, amiket korábban a Direkt36 megszerzett. A két verziót összehasonlítva könnyen beazonosítható, milyen információkat tartott túlságosan érzékenynek a kormány. Az egyik az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) az előterjesztésen dolgozók közül néhány ember neve. Illetve minden olyan szövegrész, amely egyértelműen arra utal, hogy a kormány mindenképpen kínai hitelből akarja megvalósítani a beruházást, ráadásul egy kínai céggel már megkezdte a projekt előkészítését.
Ezek a kitakart részek cáfolják Palkovics László, az ITM vezetőjének állításait, aki az elmúlt hónapokban például többször is letagadta, hogy csakis Kínától vehetnék fel az építkezéshez szükséges sok száz milliárdos hitelt.
“Kaptunk ajánlatokat kínai és más bankoktól, cégektől” – mondta a miniszter az Indexnek április végén, később pedig a ferencvárosi kerületi lapnak állította azt, hogy “fogunk kérni ajánlatot európai bankoktól, az EBRD például tipikusan alkalmas erre”.
Palkovics előterjesztése valójában bekezdéseken keresztül részletezi, hogy “a beruházás megvalósításához, a beruházási összeg 80%-át kitevő mértékben, a China Development Bank kedvező feltételek mellett hitelt tud nyújtani”, majd az előterjesztés legvége oldalakon át ismerteti a Kínai Fejlesztési Bank konkrét előzetes hitelajánlatát. A főpolgármesternek elküldött verzióból ezek a részek is mind kimaradtak.
A Miniszterelnöki Kormányiroda nemcsak a kínai finanszírozásra utaló részeket húzta ki feketével, hanem a kínai kivitelezést taglaló bekezdéseket is. Ezekben például részletesen szerepel a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat ajánlata, mely 338 milliárd forintért, az ITM 540 milliárdos számításánál olcsóbban húzná fel a kampuszt (a Direkt36 ezt az ajánlatot is bemutatta már az ügyet kirobbantó cikkében).
A kormányiroda a cenzúrát azzal magyarázta, hogy “a kitakart adatok az üzleti titok körébe tartoznak, valamint (…) további döntések megalapozását szolgálják”. Karácsony szerint viszont “a letakart részeket a magyarok orrára nem akarják kötni, a kínaiak viszont nyilvánvalóan ismerik a részleteket. Suttyomban akarják eladósítani az országot, titokban akarják szolgálni a magyar fiatalok helyett a kínai befolyást” – írta Facebookján a főpolgármester.
A fővárosi önkormányzat a Direkt36 megkeresésére elmondta, hogy szerintük a kitakarásokon túl az ITM formailag sem teljesítette a közérdekű adatigénylést, ezért Karácsony a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH) fordul.
Partnerünk a
| 
