Forrás: Kanadai Magyar Hírlap | 2017.10.19.

Limuzin Vancouverben, templomépítés és új Magyar Ház Torontóban, fizetett magyarországi utazások külhoni magyaroknak– többek között ilyen célokra fordítja a magyar kormány az Óhaza állampolgárainak adóforintjait. A napokban a Diaszpóra Tanács kanadai társelnöke – az edmontoni Szenthe Anna – hivatalos oldalán bukkantunk rá két képre, amely Vancouverben, egy limuzinban készült maroknyi kanadai magyar közösségi prominenssel és Mátrai Márta fideszes politikussal. A vancouveri “Magyar Napok” miatt gyülekeztek ezúttal a Brit Columbia-i városban. A Diaszpóra Tanács kanadai társelnöke a következőket írja a limuzinos transzferről:

“Egy egész évi fáradhatatlan munka köszöneteként a szervezõk “limo ride”-al “kényeztettek” minket és magyarországi vendégeiket.”

A limuzinos fotókon többek között Szenthe Anna társelnök, Dancs Rózsa, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének (KMOSZ) alelnöke, Balla Sándor torontói építőipari vállalkozó és Mátrai Márta fideszes parlamenti képviselő látható.

(Balla Sándor a baloldalon, Szenthe Anna a jobboldalon látható. Fotó: Diaszpóra Tanács Kanadai Társelnökének Facebook oldala.)

(Harmadik a baloldalon: Dancs Rózsa, a KMOSZ alelnöke. Leghátul: Mátrai Márta/Fidesz. Fotó: A Diaszpóra Tanács Kanadai Társelnökének Facebook oldala)

“Élni tudni kell”–jegyzi a vancouveri Magyar Híd rádió, kissé csípősen a kép alatt. Erre azonban a Diaszpóra Tanács kanadai társelnöki oldalon Alexander Sandor Szenthe azzal érvel, hogy a limuzinbérlés olcsóbb volt, mintha mindenkinek taxit rendeltek volna.

A limuzinos selfie és a még ennél is szerencsétlenebb felirat a “megérdemelt kényeztetésről,” illetve az Orbán kormányhoz lojális kanadai magyar személyek és szervezetek látványos “jutalmazása” sokaknál kiverte a biztosítékot, elsősorban British Columbia tartományban. Például Keszler-Karsai Edit a következőket írja a vancouveri magyar gáláról és arról, miképpen fogadják el kanadai magyar közösségi vezetők a magyar adófizetők pénzét:

“A hétvégén megrendeztek itt Vancouverben egy gála estet amelyre több ösztöndíjas, (érdekes módon van aki másodszorra is elnyerte), politikus és egyéb emberek lettek meghívva a magyar adófizetők pénzen. A társaság jó nagy resze (pontosan nem tudom mennyi) jöttek innen onnan, többen otthonról lettek hozatva, elszállásolva hotelban. Itteni szakácsok nem feleltek meg az étel elkeszítéséhez, otthonrol kellett szakácsokat hozatni mikor van itt is sok jó szakács…

Kérdezlek én titeket mint magyar állampolgárokat: nem sül le a bőr az arcotokról hogy elfogadjátok ezt a pénzt és elszórakozzátok mikor kórházak zárnak be mert nincs fűtés, emberek éheznék mert nincs mit enniük? Miért nem ezeken az embereken segítünk, miért mi kanadai magyarok élvezzük? Érdekes módon egy hónapja mi magyarok segítettünk az itteni tűzkárosultakon. Ez az amit élvezni kellene, nem pedig a magyar adófizetők pénzét. Van otthon is bőven helye annak a pénznek. Lassan hánynom kell attól hogy egyes emberek itt a magyar házban mennyire nyalják a magyar kormány seggét és pofátlanul utazgatnak haza meg ide oda többször is a mi testvéreink, szüleink, adófizető barátaink pénzen…”

Ilyen széthúzás még soha nem volt a vancouveri magyarok között mint most van. Bizonyos személyek diktatúrára váltottak át. Csak az tartozhat hozzájuk akik mindenben egyetértenek velük. Aki nem, attól aljas módon megszabadulnak. Ennyi”

(Balról jobbra: Ábrahám Tibor Vancouverből, Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese és Szenthe Anna Edmontonból. Ábrahám Tibor és Szenthe Anna az Orbán kormány képviselőivel tárgyaltak Budapesten 2016. decemberében. Fotó: Diaszpóra Tanács Kanadai Társelnök.)

A “kényeztető limo-ride” — a társelnökasszony szavait használva — pusztán a jéghegy csúcsa. Már ami a magyar állam a kanadai magyar közösségek és közösségi vezetőkhöz juttatott támogatást illeti. Ez a magyar adófizetői pénz eléggé ízléstelen elköltésének látványos példája, de információink szerint korántsem egyedi eset. Például tudjuk, hogy a magyar állam több mint 600 ezer dollárral segítette a torontói Magyar Ház felépítését–mely ház elsősorban különböző bálok és szórakoztató rendezvények színhelye, nem pedig a színvonalas magyar kultúrát vagy művészetet bemutatni hivatott intézmény. Továbbá információink szerint, magyar állami támogatással épült fel idén a Torontói Magyar Baptista Gyülekezet új imaháza a 7379 Islington Avenue alatt.

(Épül az új magyar baptista imaház Torontó elővárosában. Fotó: First Hungarian Baptist Church.)

Lapunkban már korábban arról is beszámoltunk, hogy magyar adóforintból utaztatnak Magyarországra minden évben több mint száz külhoni, diaszpórában élő magyar közösségi vezetők, akik állítólag különféle szervezetekben töltenek be elnöki és alelnöki posztot. A gond az, hogy sok esetben az említett szervezetekről szinte semmit nem lehet tudni, hiszen nincs honlapjuk. nincs ellenőrizhető tagságuk, sem pedig elérhető költségvetésük. Vegyük példaként Szenthe Anna vezetése alatt álló Kanadai Magyar Kulturális Tanácsot (KMKT), amely információink szerint részesülhetett magyar állami támogatásban. A KMKT-nek nincsen honlapja, nem tudjuk felkeresni a KMKT tagszervezeteinek listáját, nem tudjuk hogy kinek és mikor tartoznak beszámolási kötelességgel, hogy ki fogadja el a szervezet költségvetését. Annyit tudunk, hogy a Magyar Távközlési Irodai a mai napig egy már régen elavult Ontario-i levelezési címet tüntet fel honlapján, elnökként pedig Somorjai Ágnes-t, aki tudomásunk szerint csaknem két éve visszaköltözött Magyarországra.

Bár honlapjuk, elérhető szervezeti tagsági listájuk, nyilvánosan elérhető költségvetésük és elszámolásuk nincsen, a KMKT azért ad életjelet magáról, különösen amikor az Orbán kormány iránt tanusított lojalitásról van szó. Például 2015-ben a következőket írták Orbán Viktornak, a kanadai magyar “többség” nevében:

“A kanadai magyarok többsége, kanadai magyar tagszervezeteink és ernyőszervezetünk vezetősége nevében köszönetünket és hálánkat fejezzük ki a magyar kormánynak, ahogy a menekült helyzetet és az abból adódó nehézségeket kezeli…Mi, kanadai magyarok ezúton elutasítjuk azokat a sértéseket és kritikákat, amik a magyar kormányt a migráns helyzet kezelésének vonatkozásában érték.”

Az az egyik gond a távoli diaszpórában történő magyar állami költekezéssel, hogy sok ezer kilométeres távolságból, átlátható és nyilvános elszámolás nélkül, messze a magyarországi tényfeltáró újságíróktól, sokkal nehezebb az a teljesen normális és elvárható számonkérés, ami minden magyar adófizető érdeke. Például amikor magyar adóforintból támogatnak egy olyan megemlékezést Edmonton városában, ahol pusztán harmincan jelennek meg (ilyen volt információik szerint a csaknem érdektelenségbe fulladó tavalyi 56-os megemlékezés az albertai városban), joggal kérdezhetjük: milyen alapon, milyen célből és milyen elszámolás ellenében költik a magyar állam pénzét Kanadában?

A magyar Miniszterelnökségtől sem könnyű egyenes választ kapni. Például 2014-ben a Kanadai Magyar Hírlap felvette a kapcsolatot a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársággal és a Diaszpóra Tanácsról kérdeztük, melyre tagság és helyi támogatás nélküli, csaknem fantomszervezetek önjelölt vezetői is meghívást kaptak. Az államtitkárságtól részben kaptunk is választ. Azonban azt is szerettük volna tudni, hogy mi volt a diaszpóra tanácskozás, a Magyarországra való utaztatás összköltsége. Erre a következő választ kaptuk:

“A világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek küldöttek, számláik és bizonylatainak vizsgálata, összesítése még folyamatban van, ami miatt kérdésére konkrét, összegszerű választ nem áll módunkban adni.”

Választ azóta sem sikerült kapni. Közben már ismét készülnek az Orbán kormányhoz lojális kanadai magyarok az idei budapesti Diaszpóra Tanácsra. Köszönettel a magyarországi adófizetőnek tartoznak.

Author: Christopher Adam

A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.