Januártól 200 ezer forintra emelte a kormány a minimálbér összegét. Ez az emelés kilóg a sorból, hiszen ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, az előző években sokkal kisebb mértékben növelte a kabinet a minimálbért. A szakszervezetek szerint azért, hogy a választások előtt egy nagyobbat tudjon emelni.
Hétezer forint mínusz
Hangzatosnak tűnik, hogy az idei bruttó 167 ezerről 200 ezer forintra nő a minimálbér jövőre, hiszen ez egy majdnem 20 százalékos emelés. Az infláció, vagyis a fogyasztói árak emelkedése azonban olyan mértékű, hogy a minimálbéremelés harmadát alapból elviszi. Októberben a hivatalos adatok szerint 6,5 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon.
Még nem ismerni a novemberi és decemberi adatokat, de az elemzők azt várják, hogy az egész évet tekintve legalább 5 százalékos lesz az infláció. Hiába kapnak jövőre a minimálbéren dolgozók 22 ezer forinttal többet kézhez, mint idén, az infláció elviszi a harmadát (7 ezer forintot), vagyis a reálbérnövekedés csak nettó 15 ezer forint lesz. (A 200 ezres bruttó minimálbér nettója 133 ezer forint, míg az idei, 167 ezer forintos bruttó legkisebb bér nettója 111 ezer forint, a családi adókedvezmények nélkül számítva. Így jön ki a 22 ezer forintos nettó béremelkedés).
„Az infláció azért rossz, mert elértékteleníti a bérünket. Minél gyorsabban drágul az élet, annál kevesebbet tudunk a fizetésünkből vásárolni” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő szerint a fogyasztók ilyenkor eldönthetik, hogy ugyanannyi terméket vagy szolgáltatást vásárolnak, mint a drágulás előtt, és ezért hajlandóak többet fizetni, vagy nem akarnak plusz költséget maguknak, és kevesebbet vásárolnak.
Utóbbi tipikus esete a tankolás, van aki mindig 10 ezer forintért tankol, csak az infláció miatt ezért az összegért egyre kevesebb üzemanyag kerül a benzintankba.
Ördögi kör az infláció
Az, hogy mennyit veszített a fizetésünk a vásárlóerejéből mindig utólag tudjuk meg, hiszen akiknek inflációkövető béremelése van, az előző év fogyasztói árnövekedésével igazítják ki a bérét. Nem tudni, hogy idén vagy jövőre mi lesz a helyzet. Tipikusan ilyen a nyugdíjak helyzete, azt minden adott évben a kormányzat által várt inflációnak megfelelő mértékben növelik.
Ezért szokta a kormány novemberben kiigazítani a nyugdíjakat, ha kiderül, hogy nagyobb lett az infláció, mint azt korábban várták. A szakértő szerint ezt azért nehéz pontosan meghatározni, mert az infláció vagy egy múltbeli adatra vonatkozik, vagy egy jövőbeni bizonytalan előrejelzésen alapul.
A nyugdíjas az év első tíz hónapján ugyanúgy megérzi a fogyasztói árak emelkedését, nincsen több pénze, kevesebbet tud vásárolni. Igaz, hogy novemberben visszamenőleg megkapja a pénzt, de nem tud visszamenőleg élelmiszert vásárolni magának.
Virovácz Péter szerint szerint azért okoz gondot a magas infláció, mert az beépül a várakozásokba. A dolgozók nagyobb bért akarnak, a munkáltató pedig, ha meg akarja tartani az alkalmazottait, akkor meg kell emelnie a fizetéseket. A vállalkozó kénytelen beépíteni az áraiba a megnövekedett bérköltséget, így a termelt áru, vagy nyújtott szolgáltatás is megdrágul.
„Ezt a trendet kell idejekorán megtörni, ezért nem jó, ha magas az infláció, mert ez egy ördögi kör, az infláció önbeteljesítő jóslata, amit a közgazdászok másodkörös hatásnak neveznek” – mondta az elemző. Virovácz Péter szerint ettől a folyamattól tartanak a jegybankok, mert ezt csak nagyon magas kamatkörnyezettel lehet megfogni, ha későn észlelik.
„A Magyar Nemzeti Bank döntései egy-másfél év múlva éreztetik hatását, vagyis a most elkezdett kamatemelési ciklusnak csak 2022 végén, 2023 elején lesz hatása. A jegybank most ezt a másodkörös hatást igyekszik megtörni” – tette hozzá az elemző.
Az MNB idén júniusban kezdte el emelni az alapkamatot. Az alapkamat emelése azt jelenti, hogy akinek változó kamatozású hitele van, annak hamarosan megdrágul a hitelének törlesztőrészlete.
Megbillent egyensúly
„A költségvetési-, a jövedelem- és monetáris politika egyaránt a túlkeresletet s így az inflációt fűti. Ehhez az alapfolyamathoz járul hozzá a a külföldről importált infláció” – mondta Surányi György, közgazdász, az MNB volt elnöke.
A globális áremelkedést jelentősen erősíti az a jegybanki és kormányzati politika, amely éveken keresztül a forint árfolyamának a gyengítését célozta. Vagyis lényegesen kisebb lenne a külföldi hatás, ha a forint nominális és különösen reál árfolyamát tudatosan, éveken keresztül nem gyengítették volna.
A kormány az év utolsó két, és a jövő év első két hónapjában közel ötezer milliárd forintos addicionális kiadást hajt végre. A választások előttre időzített, hatalmas méretű – szerkezetében is mélyen elhibázott – pénzosztásnak vitathatatlanul további inflációt növelő hatása lesz.
A gyorsuló drágulást eredményezi a versenyszférát jövőre érintő mintegy 12 százalékos béremelés is. Surányi szerint költségoldalról nincs 12 százalékos termelékenységjavulás, és a kereslet oldaláról sincsen 12 százalékos kibocsátás növekedés, vagyis a béremelkedésnek hiányoznak a reálgazdasági alapjai.
„A béremelkedések jelentős része az inflációban fog felszívódni. Hiába kapnak ugyanis 12 százalékos béremelést a versenyszférában dolgozók, az infláció miatt csak 4-5 százalékos lesz a reálkereset növekedése” – mondta.
De drágulást eredményez a versenyszférát jövőre érintő mintegy 12 százalékos béremelés is. Surányi György szerint kereslet és költségoldalról is egyensúlyt kikezdő a 12 százalékos béremelés.
„Sem az ettől messze elmaradó várható termelékenység javulás, sem a kibocsátás reális növekedése nem alapoz meg ekkora egyensúlyi, nem inflációs hatású béremelkedést. A fizetésemelések jelentős része ezért az inflációban fog felszívódni. Hiába kapnak ugyanis 12 százalékos béremelést a versenyszférában dolgozók, az infláció miatt a reálkereset növekedése ennek csak töredéke lesz” – mondta.
Szigorít és enyhít is az MNB
A monetáris politika is éveket késve ébredt. Emellett a szakértő szerint a mértékét tekintve is elégtelenül kezdett látszólagos és mélyen ellentmondásos szigorításba a jegybank. Elindult ugyan egy lassú nominális kamatemelési ciklus, ami azonban eddig még arra sem volt elég, hogy a forint érdemben erősödjön.
Surányi György szerint a monetáris politika a látszat ellenére az inflációt támogatja, mivel a negatív reálkamat még emelkedett is és tovább önti a pénzt a gazdaságba az MNB. Továbbra is aktívan vásárol állampapírt, folytatja a Növekedési Hitel Programot, és elindította az új lakásvásárlást támogató zöld hitel konstrukciót.
A szakember szerint ez utóbbi cél ugyan nemes, azonban ezt nem jegybanki pénzteremtéssel, nem az inflációt pumpálva, hanem a kereskedelmi bankok bőséges likviditásából, költségvetési kamat támogatással és a jelenlegi 70 millió forintos maximális hitelösszegnél jóval alacsonyabban kellene meghatározni.
Surányi György jelenleg nem lát olyan érdemi intézkedéseket sem a kormány, sem a jegybank részéről, amelyek láthatóan lassítanák, vagy megtörnék a fogyasztói árak emelkedésének az ütemét, emellett a nemzetközi folyamatok sem az infláció lassulásának az irányába mutatnak.
„Az a szópárbaj, ami a Pénzügyminisztérium és a jegybank között zajlik, az arról szól, hogy a közvélemény előtt ki legyen az első számú bűnbak a magas inflációért. De minél később fognak hozzá a költségvetési, a jövedelmi és a monetáris politika határozott antiinflációs kiigazításához annak annál fájdalmasabb reálgazdasági áldozata lesz – hangsúlyozta.
