Forrás: Új Világtudat | 2019.11.25.

Ötven kilométerre Cuzcótól északnyugatra, amely az Inka Birodalom történelmi fővárosa volt, különös látvány tárul a helyszínre látogatók szeme elé: földbe süllyesztett hatalmas teraszok.

A különös építmény a tengerszint felett 3500 méter magasan egy fennsíkon helyezkedik el, és első pillantásra a helyszín egy ősi római amfiteátrumnak tűnik, ám nem szórakozás céljából hozták létre.

A Moray teraszok 30 méter mélyre nyúlnak le és 220 méter a legnagyobb átmérője. Ez a mélység, valamint a teraszok napfénynek és szélnek való különböző kitettsége azt jelenti, hogy a legfelső és a legalsó terasz közötti hőmérsékleti különbsége akár 15 Celsius fok is lehet.

Ez a hőmérsékleti különbség pontosan megfelel az ókori inka birodalom különböző magasságain tapasztalható hőmérsékleti különbségeknek, kezdve a tengerszinttől az Andok-hegységig.

Amikor a tudósok megvizsgálták a talajt a különféle teraszokon, megállapították, hogy azok az Inka Birodalom különböző pontjairól származnak. Ez vezetett arra az elkerülhetetlen következtetésre, hogy a Moray teraszok egy hatalmas mezőgazdasági kutatóállomás volt, és minden szintnek megvan a saját mikroklímája.

Az inkákról ismert, hogy módosították és hibridizálták a növényeket, így jobban alkalmassá váltak az emberi fogyasztásra. Peru a burgonya eredeti otthona, és több mint 2000 különféle burgonyafajtával büszkélkedhet.

Lehetséges az is, hogy a teraszokat a növények háziasítására és aklimatizálására használták. Elképzelhető, hogy a magvakat az alsó és a melegebb teraszokon ültették el, majd átültették a magasabb és hidegebb teraszokra, amíg a növények képessé váltak megmaradni a nagyobb tengerszint feletti magasságokban is.

Az Utah-i Egyetem professzora, Rebecca Horn elmondta: "Az emberek az Andokban rendkívüli kihívásokkal teli környezetben éltek a szélsőséges lejtőkön, nagy tengerszint feletti magasságokban, és drámai napi hőmérsékleti változások között. A nagyon kifinomult mezőgazdasági gyakorlataik révén képesek voltak kiterjeszteni mezőgazdasági területüket. Ezek közé tartozott a teraszok kialakítása, az öntözés, valamint a mikroklíma és az eróziógátló technikák alkalmazása."

Kik voltak az inkák?

Az inka birodalom 1438 és 1533 között létezett Dél-Amerika nyugati részén. Az Andok-hegység központjában a birodalom kiterjedt Peru, Délnyugat-Ecuador, Bolívia nyugati és déli-középső, valamint Argentína északnyugati, és a mai Chile nagy részére.

Az Inka Birodalom hivatalos nyelve a kecsua volt, és Intit imádták, aki a napistenük volt. Az inkák királyukat a "Nap fiának" tartották.

A birodalom közigazgatási, politikai és katonai fővárosa Cuzco volt. Az inkák a nyilvánvaló kifinomultságuk ellenére nem használtak kereket, és a vasgyártást sem sajátították el. A legérdekesebb, hogy az inkáknak nem volt saját írási rendszerük.

Betűírás helyett az inkák a kipunak nevezett csomóírást használták, amely segítségével nyilvántartásokat vezettek és ezzel kommunikáltak. Az inkák monumentális kőszerkezeteket emeltek, kiterjedt úthálózatot hoztak létre, amely a birodalom minden sarkába eljutott, és finoman szőtt textíliákat készítettek.

Az Utah-i Egyetem professzora, Hugh Cagle az inkákat "kivételes mérnököknek és kézműveseknek" nevezte, akik képesek voltak birodalmukban egy 3218 kilométert meghaladó útrendszer létrehozására.

Cagle kiemelte az inkák kőműves képességét is, akik "a hatalmas kőtömböket habarcs nélkül tudták egymáshoz illeszteni úgy, hogy a blokkok tökéletesen passzoltak egymáshoz, és semmi sem kapcsolta össze őket". A nagy kérdés ma is az, hogy vas nélkül hogyan tudták megmunkálni az inkák a hatalmas kőblokkokat?

Az inkáknak nem volt ismert pénze vagy piaca. Ehelyett az áruk és a szolgáltatások cseréje az egyének és csoportok között történt. Az inkák leginkább a mezőgazdasági innovációikról és öntözési technológiájukról ismertek, melyekre jó például szolgálnak a Moray teraszok.

2010-ig a Moray teraszokat soha nem árasztotta el a víz, annak ellenére, hogy gyakran hatalmas mennyiségű csapadék esett. A tudósok úgy gondolták, hogy az inkák valamilyen földalatti csatorna rendszert alakítottak ki a legalacsonyabb teraszok alatt, amely elvezette az esővizet.

Ezután 2010 februárjában a heves esőzések következtében a Moray teraszok keleti oldalán a kövek a tömörített földdel együtt összeomlottak. Egy ideiglenes fa állványt állítottak fel a további omlás megakadályozására, ám eddig pénzhiány miatt nem került sor a helyreállítási munkákra.

Machu Picchu

1450 körül az inkák Cuzco közelében építették meg Machu Picchut uralkodójuk (1438 - 1472) számára, ami nyári birtokként szolgált. Hihetetlen, hogy Machu Picchut soha nem fedezték fel a hódító spanyolok, és egészen 1911-ig ismeretlen maradt, amikor Hiram Bingham amerikai felfedező megtalálta.

1948-ban Bingham könyve, melyet Machu Picchu, az elveszett város felfedezéséről írt, bestseller lett. 1983-ban Machu Picchu az UNESCO Világörökség részévé vált, és 2007-ben egy internetes közvélemény-kutatás során megszavazták, mint a világ új hét csodájának egyikét. (1)

(1) - https://interestingengineering.com/the-moray-terraces