Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár nagy napja volt a kedd. Ahhoz képest, hogy sok, majdnem félmillió vállalkozót érintő törvénymódosítást tárgyalt a Parlament, ő volt az, aki a kormányt képviselhette az Országgyűlésben. Teljesen egyedül.

Hogy micsoda megtiszteltetés éri, azt talán valamivel hamarabb tudta, mint a törvénymódosításban érintett 450 ezer vállalkozó, bár nem sokkal.

A kormány ugyanis mindenkit meglepve hétfőn benyújtott egy törvénymódosítást, amivel kinyírta az egyszerű és népszerű adónemet, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (a továbbiakban kata). A 10 évvel ezelőtt bevezetett kata eddig megismert formájában semmi esélyt sem adtak, kedden már szavaztatták is róla kétharmados voksbrigádot. Előbb azért módosítót kellett benyújtani a módosítóhoz, na nem tartalmit, a nagy kapkodásban annyi helyesírási hiba maradt benne, ami egy 444-es cikkben is sok lenne.

Tüntetők az Erzsébet hídon
Fotó: Szász Zsóf

Pedig lett volna mit megbeszélni a módosításról. A konkrét szöveget megismerve még az ötletadó Parragh László kamarai elnök is azt mondta, hogy „kissé erős lett”. Ő maga arra gondolt, hogy már szeptembertől életbe lépnének a súlyos szigorítást jelentő módosítások. Mások szerint azért akad egyéb probléma is. Mégpedig egy lényeges változtatás az eddigiekhez képest: aki a kedvezményes adózás alatt akar maradni, az csak magánszemélyektől fogadhat el pénzt, cégektől nem. Aki mégis befogad számlát cégtől, az elveszíti a legkedvezőbb adózási lehetőséget, és egy sokkal rosszabb sávba kerül.

Ami számos gyakorlati problémát felvet. Ilyen az, hogy mit kezdjen mondjuk egy kulcsmásoló, ha a vevő a fizetéskor jelzi, hogy ő márpedig egy cég nevében fizetne. Egy pár száz forintos tétel miatt kerüljön át egy kedvezőtlenebb adózási formába? Vagy inkább nem kéri el a pénzt? Feketén megoldják? És nemcsak a kulcsmásolók katáznak, hanem egy sor vállalkozás. Azt szinte senki nem vitatja, hogy szükség volt a módosításra, mert sokan használták ki a kiskaput, hogy kényszervállalkozóvá tegyék az alkalmazottaikat. De lett volna mód ennek a visszaszorítására adóhatósági ellenőrzésekkel. A jelen formában elfogadott új szabályozás ugyanakkor piacellenes, ráadásul nagyon kevés időt hagy arra, hogy valaki végiggondolja, hogyan tudja megoldani a jövőben, hogy ne lehetetlenítse el a vállalkozását a túl magas adóteher. Mindennek a vége pedig borítékolhatóan az lesz, hogy a vállalkozások a többletterhek miatt árat fognak emelni, tovább pörgetve az inflációt.

Minderről az érintett vállalkozókat nem kérdezték meg. Arra a kérdésre pedig, hogy miért zavarták le egyetlen nap alatt a jelentős módosítás elfogadását, a vita egyszemélyi kormányfelelőse, Tállai András azt a meggyőző érvet hozta fel, hogy mert lehetőséget ad rá a házszabály. Adótörvényeknél pedig elég 30 nappal a változtatások előtt kiértesíteni az érintettek, így ez is pipa. Azt, hogy milyen hatástanulmányok alapján hozták meg ezt a döntést, Tállai nem prezentálta. De Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója is belesült a mutatványba. Az is igaz, hogy a köztévé nézői minderről kora délután nem értesülhettek.

Ellenzéki képviselők a rapid vitában azzal érveltek, hogy elfogadhatatlan ilyen rövid határidővel ilyen súlyos változtatásokat meghozni, ráadásul év közben. Illetve felhívták a figyelmet arra is, hogy az egész világot felháborítva a magyar kormány éppen most védte meg a multinacionális cégek jelentős adókedvezményét, miközben a hazai kisvállalkozások nyakára rátette a kést. A válasz egyrészt Gyurcsány, másrészt az volt, hogy az ellenzék annak idején meg sem szavazta a kata bevezetését, így képmutató érvelni a módosítás mellett. Semjén Zsolt pedig azt kiabálta be, hogy azért az túlzás, hogy a vállalkozók élete múlik ezen, csak másként fognak adózni.

Vagyis simán megszavazták a törvényt.

A katamódosítás hírére hétfőn kezdődött szerveződni Facebookon egy tüntetés. A délelőtt tízre meghirdetett kezdéskor még csak pár tucatnyian lézengtek a Kossuth téren, aztán pár százra nőtt a számuk. De a rendőröket meglepve átsétáltak a Jászai Mari térhez, és leállították a forgalmat a Margit hídon, majd az Erzsébet hídnál is lassították a haladást.

A tüntetésen élőzve derült ki, hogy a katás módosítás olyan vállalkozásokat is érint, amire aligha gondoltak a törvényhozók, például az ipari alpinistákat.

De a Magyar Orvosi Kamara elnöksége is jelezte, hogy „a kata szabályok átmenet nélküli átalakítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon”. A betegbiztonság és ellátásbiztonság megóvása érdekében azt kérik, hogy az egészségügy ígért átalakításáig az egészségügyi dolgozók mentesüljenek a kata törvény nem magánszemélyeknek való számlázást tiltó szabálya alól”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is közölte, a törvénymódosítás több tízezer oktatásban dolgozót is érint, „akik a nyomorbérüket egészítették ki egyéni vállalkozói tevékenységgel, főként mellékállású kisadózóként”. Ahogy az írók is rosszul járnak, erről Tompa Andrea hosszabban is írt. Az alkotóművészek és a teljes kreatív ipar is azt kéri, hogy az egyszerűsített adónem fennmaradjon, és a Vállalkozók Országos Szövetsége szerint elsietett a módosítás. Annyira összecsapott lett a változtatás, hogy még az egyetlen kivételezett szakma, a taxisok sem elégedettek. Pedig ők számlázhatnának cégeknek is, csak éppen az áfászabályokat nem igazították a módosításhoz. Közben az új taxisok pedig az ételfutárok lettek, akik a leglátványosabban vettek részt a tiltakozásban.

Már délelőtt elvittek a rendőrök egy tüntetőt, akivel nem bántak finoman, majd sok óra várakozás után felszámolták a Jászai Mari téren a tiltakozást, egyesével kiemelve a sínen ülőket.

És hogy mi vár az eddigi katásokra? Aki marad katás, milliókkal kevesebbet kereshet, miközben inkább az államot fogja gazdagítani.