Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2017 » Július » 17 » A nyári diákmunka jogi feltételei (1. rész)

---

10:51:13 A nyári diákmunka jogi feltételei (1. rész)

Forrás: [origo] | 2017.07.17. A munkát vállaló diákok többféle jogviszony keretében foglalkoztathatók. A leggyakoribb formák: a munkaviszony, a megbízási jogviszony, iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás. Érdemes kiemelni, hogy a diákmunkával szerzett jövedelem – más jövedelemhez hasonlóan - adóköteles. A Gyulai Törvényszék a fiatal generáció jogtudatosságának fokozása érdekében fontosnak tartja a diákok széles körű tájékoztatását az őket érintő aktuális jogi kérdésekről. A nyári szünidő beköszöntével országszerte rengeteg diák tervezi, hogy az iskolai szünetet nem pihenéssel, hanem munkával tölti el. Mielőtt azonban belevágnak, érdemes tájékozódni a nyári diákmunka feltételeiről, és arról a szabályozási környezetről, mely alapvetően meghatározza a fiatalok foglalkoztatását – áll a törvényszék írásában. Többféle jogviszony keretében A munkát vállaló diákok többféle jogviszony keretében foglalkoztathatók. A leggyakoribb formák: a munkaviszony, a megbízási jogviszony, iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás. Érdemes kiemelni, hogy a diákmunkával szerzett jövedelem – más jövedelemhez hasonlóan - adóköteles. Munkaviszony esetében a foglalkoztatás feltételeit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) határozza meg. Rögzíti, hogy munkavállaló csak az a természetes személy lehet, aki 16. életévét betöltötte. Ezen életkor előtt két esetben lehet dolgozni. Munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Másrészt, a gyámhatóság engedélye alapján bizonyos kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. Törvényes képviselő, fiatal munkavállaló Lényeges, hogy a fiatal munkavállaló törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt, és hozzájárulására van szükség a munkaszerződés módosításához, megszüntetéséhez is. Aki nem töltötte be a 18. életévét, az fiatal munkavállalónak minősül, és szigorúbb törvényi védelmet élvez. Például az Mt. fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására. Forrás: Thinkstock Így például egy 16 éves diák megbízási jogviszony vagy alkalmai munkavégzés keretében sem dolgozhat napi 8 óránál többet, és egyáltalán nem dolgozhat éjszaka (22-06 óra között). A munkáltatók és a diákok szempontjából is egyszerű foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezeti tagság keretében megvalósuló munkavégzés. Ennek szabályait a 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti törvény) tartalmazza. E forma lényege, hogy az iskolaszövetkezet és a nappali tagozaton tanuló diák között jön létre a munkaviszony, a tényleges foglalkoztató pedig az iskolaszövetkezettel köt szerződést. A diákok egyszerűsített foglalkoztatás keretében is vállalhatnak munkát. Ezt a foglalkoztatási formát a foglalkoztatók általában akkor választják, ha a mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkára, esetleg filmipari statisztaként kívánják határozott időre foglalkoztatni a diákokat. A munkáltató fizeti a közterhet, és a munkavállaló nem válik biztosítottá sem (diákok esetében a fennálló tanulói jogviszony folytán ennek nincs jelentősége), de például nyugellátásra jogosultságot szerez.

1 2 3 4 5 Kategória: Jó tudni! | Megtekintések száma: 452 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): feltételek, jogi, diákmunka, szabályok, előírások | Helyezés: 0.0/0