Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2020 » Március » 9 » A rejtélyes Nok kultúra, amely bizarr terrakotta szobrokat készített 2500 évvel ezelőtt

---

07:35:09 A rejtélyes Nok kultúra, amely bizarr terrakotta szobrokat készített 2500 évvel ezelőtt

Forrás: Új világtudat |  2020.03.08. Körülbelül 2500 évvel ezelőtt alakult ki a titokzatos Nok kultúra Nigériában. 1928-ban fedezték fel a környéken zajló ónbányászat miatt. Ez a rendkívül fejlett társadalmi rendszeréről ismert "írás nélküli" társadalom a Szaharától délre életnagyságú terrakotta figurákat alkotott, és az elsők között voltak, akik kemencékben olvasztott vasat állítottak elő. A titokzatos Nok embereknek sok tehetséges szobrászuk volt. Bizarr terrakotta szobrokat hagytak az utókorra, de a régészek sok törött edényt, egyéb tárolóedényeket, agyaggyíkokat és háromszög alakú szemmel rendelkező agyag arcokat fedeztek fel hatalmas orrlyukakkal. Egy terrakottafejet - a Szaharától délre a legrégebbi ismert figurális szobor bizonyítékát - először 1943-ban fedezték fel az ónbányászat során a Josi-fennsíkhoz közeli Nok falu mellett. Később hasonló fejeket, figurákat, állatokat és agyagedényeket találtak számos nigériai helyszínen. A kiterjedt régészeti kutatások hiánya jelentősen korlátozta a Nok terrakotta alkotásokra vonatkozó ismereteinket. A Nok kultúrát, a kovácsolást és a terrakotta figurák előállításának egyik legkorábbi afrikai központját továbbra is rejtély övezi. A kultúra ősi helyszíneit 2005 óta rendszeresen kutatják, ám a Nok kultúra tanulmányozását zavarja az ország politikai helyzete. Az emberek, akik egy kőkorszakhoz hasonló nomád életet éltek, hirtelen telepedtek le. Időszámításunk előtt 500 körül ezen kultúra népessége megnőtt, és az emberek, akik a kőkorszak idején nomádokként éltek, úgy döntöttek, hogy letelepednek.     A régészek az ásatásaik során olyan leletekre bukkantak, mint a kerámiák, kőszerszámok, vastárgyak és növényi maradványok, amelyek értékelése átfogó képet nyújt a Nok kultúráról.     A földben nem maradtak csontvázak, mivel a savas talaj feloldotta az összes csontot. A temetőkhöz hasonlóan a Nok templomok és kunyhók is nyom nélkül eltűntek. Senki sem tudja, milyen haszonállataik voltak, vagy hogyan néztek ki az utcák vagy a vallási szertartások. A régészeti ásatások során azonban titokzatos, több mint 2000 éves agyagszobrok darabjait fedezték fel. A sziklás lejtőkön, az ősi hulladékgödrökben és nyílt helyszíneken találták meg őket. Ezen lenyűgöző figurák közül a legnagyobbak felállítva közel egy méter magasak, és királyi személyeket vagy a társadalmi elit tagjai ábrázolhatják. Más emberi ábrázolások szarvakkal rendelkező sisakot vagy kivágott tököt viselnek a fejükön. Ezen szobrok egyharmada nőket ábrázol.   A legtöbb Nok szobor üreges és hasonlóan készült, mint a kerámiák. A szemük háromszög alakú, a pupillájukat kifúrták, a szemöldökük magas és ívelt. Villám alakú tetoválások díszítik az arcukat. Az agyagfigurák egységesek, szinte olyan, mintha tömeggyártásban készültek volna. A művészek az agyagtesteket álló, ülő és valódi testtartásokkal ábrázolták, és a Nok fejtöredékek valaha egész testek részeit képezték. A Nok terrakotta fejek a testhez viszonyítva mindig arányosan nagyok. A fej sok afrikai nép hiedelmeiben és hagyományaiban kiemelt szerepet töltött be. Az egyik példa erre a Nigéria nyugati részén élő jorubák, és a legismertebb alkotás az Ife terrakotta fej, az úgynevezett Ife fej. A hitük szerint a jorubák a fejre ("ori") a Legfelsőbb Lény isteni hatalmának székhelyeként tekintettek. Egy ember életében a fej az élet forrása és létfontosságú eszköz a sors és a személyiség irányítására. A jorubák kiemelt szerepet tulajdonítottak a fejnek, mint a test koronájának és a lélek lakhelyének.     A projekt részeként Dr. Katharina Neumann professzor vezetésével az ásatási területeken megtalált növényi maradványokat is elemezték, melyek információkat szolgáltatnak a környezetről és a gazdaságról. Már nyilvánvaló, hogy a Nok kultúra idején kevés növényt használtak. "A kezdetektől a köles és egyfajta bab volt jelen, különféle vadon termő gyümölcsökkel együtt, és csak a Nok kultúra vége után jelent meg az olajpálma és egy 'fonio' nevű gabona," - magyarázza a régészeti botanikus Neumann. "Ilyen körülmények között az emberek konzervatív hozzáállása - amelyet korlátoztak a felhasznált termények és a terrakotta szobrok szabványos gyártása - lehetett az oka a Nok kultúra eltűnésének időszámításunk előtt 300 után."     Homályos Nok kultúra - Kik voltak a művészek? A kutatók szerint akkoriban egyetlen szubszaharai nép sem hozott létre semmi hasonlót. A német kutatók, köztük geológusok és paleoetnobotanikusok, ma már a legkorszerűbb analitikai eszközöket alkalmazzák a terület vizsgálatára. Röntgen-fluoreszcencia készülékeket használnak például az összetört csontok detektálására, és az infravörös kamerák láthatóvá teszik az épületek maradványait. Kezdeti vizsgálataik során megtudták, hogy a Nok emberek a trópusi térségben, a nigériai Josi hegyvidéken laktak több mint 80000 négyzetkilométeres területen. Nigéria politikai helyzete miatt azonban leálltak a Josi hegyvidék közelében zajló ásatások, ahol a homályos eredetű Nok kultúra egyszer virágzott. Különösen érdekes, hogy a Nok emberek hogyan olvasztották meg a vasat. A feltárások során nyílhegyeket, késeket és vaskarkötőket fedeztek fel. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy további nyomokat találjanak ennek a homályos kultúrának a magyarázatára, amelynek művészei és kézművesei jelenleg ismeretlenek. (1)     (1) - http://www.ancientpages.com/2020/03/07/enigmatic-nok

1 2 3 4 5 Kategória: Érdekes | Különleges | Rejtélyes | Megtekintések száma: 320 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): videó, történelem, régészet, nigéria, AFRIKA, ősi civilizációk, új, művészet | Helyezés: 0.0/0