Forrás: Napi.hu | Papp Zsolt | 2014.04.16.

Bár javult magyar gazdaság megítélése a külföldi, elsősorban német vállalatok szerint, ám a közép-kelet európai régió országainak többsége előttünk végzett egy friss felmérésen. A magyar gazdaság jobban teljesít Romániánál, Bulgáriánál, de a V4-ek közül az utolsó, a Szlovénia és a három balti-ország is előttünk végzett.

A Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb, főleg külföldi befektetők körében végzett konjunktúra‐felmérése szerint az előző évhez képest kedvezőbb a vállalatok véleménye mind a gazdasági helyzet, mind az üzleti környezet alakulásáról. Nemzetközi összehasonlításban is némileg javult Magyarország pozíciója. Az idei évre a DUIHK 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár.

Tagvállalataink jelenleg kedvező trendeket látnak a magyar gazdaságban. Nemzetközi összehasonlításban a korábban elveszített pozíciókat azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre lehet visszaszerezni" - mondta a DUIHK konjunktúra‐felmérésének bemutatásakor Dale A. Martin, a kamara elnöke. Az eseményen résztvevő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság az elmúlt évben valóban növekedési pályára állt. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása a miniszter szerint, hogy növekedett a befektetői bizalom a magyar gazdaság iránt - mondta a miniszter.

A sajtóeseményen elmondott protokollszövegekkel szemben a 42 oldalas felmérés jóval árnyaltabb, mondhatni igazán lesújtó képet fest a magyar gazdaságról. A számokból kiderül, hogy a magyar gazdaság megítélése - minden kamarai elnöki és miniszteri fényezés ellenére - a régióban még mindig a legrosszabb. A vizsgált 20 állam közül ugyan a 9. helyen végzett a magyar gazdaság mint (újra)befektetési célpont, ami egy hellyel jobb a tavalyi eredménynél. Ugyanakkor a kilencedik hely azt jelenti, hogy a magyar gazdaságot megelőzi a másik három ország a visegrádi négyek közül, a három balti ország, de Horvátország és Szlovénia is. Befektetés szempontjából a magyar gazdaság jobban áll, mint orosz, ukrán, bolgár, belarusz és az albán piacoknál - amely lássuk be tíz évvel ezelőtt még nem lett volna pálya az egykor éllovasnak számító Magyarország számára.

Az exportra termelő cégek optimistábbak

Ugyanakkor tovább árnyalja a képet, hogy a magyar piacon befektető cégek 75 százaléka - a tavalyi a 73 után - újra a magyar piacot választaná befektetési célpontként. A magyar gazdaság helyzetét a megkérdezett vállalatvezetők jóval kedvezőbben látják mint egy évvel korábban. A válaszadók 11 százaléka véli azt, hogy jó a helyzet, míg 39 százalék szerint rossz, ám két érték egyenlege mégis a legjobb eredmény 2006 óta - olvasható a DUIKH felmérésben.

A saját üzleti helyzetüket a cégek - mint általában - kedvezőbben ítélik meg mint a magyar gazdaság egészét. A vállalatok 43 százaléka ítéli jónak a helyzetét, míg csak 15 százaléka rossznak, ami szintén 2006 óta a legjobb eredmény. A jövőbeni várakozásokban hasonló arányokat mért a kamara. Az optimizmus hasonlóan alakul minden ágazatban amely arra utalhat, hogy a gazdasági növekedés viszonylag széles alapokon nyugszik. A derűlátás az árbevételi adatokra támaszkodik, ugyanis a válaszadó cégek 55 százaléka számít bevételeik növekedésére.

A beruházási tervekben az optimizmus ugyanakkor nem ilyen egyértelmű, ugyanis a cégek 27 százaléka tervezi növelni ezen aktvitását, míg 22 százaléka csökkentené ezen költéseit. Az egyenleg két év után újra pozitív, még ha szerény mértékben is - fogalmaz a jelentés. A feldolgozóiparban az átlagot meghaladó a beruházási hajlandóság, itt a termelő cégek 38 százaléka tervez fejlesztések, míg 23 százalék csökkentené az aktivitását. A magas exporthányadú cégek közül sokkal többen terveznek beruházásokat. A beruházásokkal nem feltétlenül jár együtt a létszám bővítése: az idei felmérésben a válaszadók 29 százaléka tervez új felvételeket, míg 15 százalék leépítéseket, itt szintén az exportra termelő cégeknél nagyobb a munkaerőfelvételi kedv.

Javul az üzleti környezet - a helyzet így is lesújtó

A tavalyi felméréshez képest javult a cégek szerint az üzleti környezet Magyarországon. Átlagon felüli a megítélése a foglalkoztatottak képzettségének és a munkaerő költségének. A foglakoztatók szerint bevált az új munka törvénykönyve, ami nem meglepő, ugyanis a 2012-es új kódex több szempontból inkább a cégek szempontjait érvényesítette a megelőző törvénykönyvvel szemben, amely inkább a munkavállalói jogok védelmére koncentrált.

A jelentés szerint ugyan javult a jogbiztonság és az adózás terén is a magyar gazdaság megítélése - ám az elégedetlennek még mindig többségben vannak. A vállatok közel 70 százaléka elégedetlen - ezen belül 36 százalékuk nagyon elégedetlen - a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatóságával. A javulás abban mérhető, hogy 2013-ban még a válaszadók 83 százaléka volt elégedetlen. A jogbiztonság területén sem várnak fordulatot a cégek. A problémák régóta közismertek: a rapid, konzultáció nélküli törvényalkotás, az európai jogi normák be (nem) tartása, a bíróságok hatékonyságának és függetlenségének hiánya, az egyenlő bánásmód hiánya a piaci szereplők között, a hatóságok - mint például a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vagy a pénzügyi felügyelet - függetlenségének és objektivitásnak hiánya.

Lassan ugyanakkor valami változik a bürokrácia területén, ma már "csak" a cégek 48 százaléka elégedetlen miközben minden tizedik nem lát okot a panaszra. A helyzet távolról sem jó, de így is ez az elmúlt tíz év legjobb eredménye. A panaszok között első helyen szerepel a permanens jogalkotásból fakadó folyamatos adminisztratív terhek, a közigazgatás átszervezése - mint például a megyei kormányhivatalok felállításával a feladatok új helyre kerültek. Panasz érkezett a sok meddő ellenőrzésre, ugyan a nagy cégek esetében kevés a feltárt jogsértés, ugyanakkor az állandó hatósági jelenlét szintén jelentős adminisztratív terhet ró a magyar gazdaságra.

Az adórendszerrel szemben viszont kevesebb a kritika, ugyanis tavaly már kevesebb módosításra került sor- legalábbis az előző évekhez mérten - olvasható a jelentésben.

Panasz a K+F-re, de javult a diplomások megítélése

Az infrastruktúrával és vállalati- beszállítói környezettel viszont elégedettek az kamarai tagok. Ugyanez nem mondható el a kutatási-fejlesztési környezetről, bár itt is javított 2012-höz és 2013-hoz képest a magyar gazdaság - de itt is az elégedetlennek vannak többségben. A DUIKH felhívja a figyelmet, hogy a termelő vállalatoknak egyre fontosabb lesz a jövőben a kutatás-fejlesztés ezért ezen a területen a kormánynak erőfeszítéseket kell tennie. Javult viszont felsőoktatás színvonalának, a magyar diplomások megítélése.