Forrás: Kanadai Magyar Hírlap | 2020.06.10.

Hát, ez nem lesz rövid. De a magyarországi junta (lánynevén kormány) se tartóztatta meg magát: 13 kérdőjellel ellátott körmondatos állítást tartalmaz az ív. Merthogy kérdésekről – a korábbiakhoz hasonlóan – szó sincs. Sajátos szemszögből felállított alternatívákat soroló mondatokról van szó – amelyeknek kérdőjelet tettek a végére. Magam még nem kaptam meg a papírváltozatot, így a neten itt elérhető listát olvasgattam.

Nem térek ki minden egyes felvetésre – sok közöttük az unásig ismert migráncsozás, brüsszelezés – meg persze a junta fényezése.

A 2. pontban: Ön egyetért-e azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány visszatérésének kockázata? Ez hülyeség: egy közegészségügyi rendszert fenntartó civilizált államban a járványügyi készültség folyamatos. Erre tartjuk a tisztiorvosi szolgálatokat. A 6-os bekezdés egyébként ezt ismétli meg.

A 3-as pusztán sanda célzás az idősotthonokban uralkodó állapotokra – nem részletezve, hogy mi ebben az állami szociális hálózat felelőssége.

A 4-es meg a szokásos autark mantra az ”önellátásról”. Kíváncsi vagyok, melyik jóbarát tulajdonában vannak a gyártó cégek, amelyeket „kormányzati törekvésekkel” – értsd: közös pénzeinkből – kell támogatni. Ezen a járszalagon topog a 7-es bekezdés is, amelyekben tulképpen bejelentik a bankok, meg a multik további sarcolásának lehetőségeit, a nyolcasban meg fölmerül néhányszáz combos milliárd elköltésének lehetősége a hazai turizmus, meg egyebek „népszerűsítésére”.

Ugyanerről szól a 9-es, meg a 11-es: a kormány udvartartásának további gazdasági megerősítéséről. persze közpénzen. És: nem, semmilyen kormánynak nem dolga a munkahelyek „megvédése”, pláne nem újak teremtése. Munkahelyeket a gazdasági szektornak kell teremtenie, ebből lehet értékesíthető munka. A kormányzatnak meg a „munkahelyek megvédése” helyett a munkások, alkalmazottak gyenge alkupozíciójának erősítése lenne a dolga – már persze, ha létezne felelős kormányzat.

Az ötösben kenik a mézet a madzagra az ingyenes internettel – a gyereket nevelő családok és tanárok számára. Nem értek egyet: az internet előfizetés – még – nem túl drága, alsó középosztálybeliek is megengedhetik maguknak. Azokat a gyermekes családokat kellene támogatni, amelyeknél esetleg már a villanyt is kikötötték, meg azokat, ahol nincsenek eszközök a digitális oktatáshoz. A tanárokat meg meg kellene fizetni – nem „ingyenes” ajándékkal kiszúrni a szemüket.

A tízes, meg a tizenkettes a soros sorosozás – bár eltekint attól az „apróságtól”, hogy a EU elvetette az örökkötvények tervét. Nyomja hát a bevándorlást a szokott hamis sémákkal.

Hanem a 13. pont! Igazi, kétfenekű állítás! Megérdemli, hogy szó szerint idézzük.

”Brüsszel arra készül, hogy megtámadja a magyar alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit.

„Ön egyetért azzal, hogy a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfrontáció árán is tartson ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett? Igen – nem.”

Minő finom distinkció! Az alkotmány kisbetű, az AlaptörvényÜNK meg nagy. És a birtokrag is beszédes…

Hanem: az igennel válaszoló áttételesen felhatalmazza a kormányt az Európai Unióból való kilépésre is. A főkolompos egyébként 22 éve dolgozik ezen – szívósan, apró lépésekkel. Ahogy látom nagyobb ugrásra készül. Eddig is arcátlanul hivatkozott a „népakaratra”, amikor az egy, másfélmillió visszaküldött ívre mutogatott. Mellőzve azt a körülményt, hogy a nyolcmillió szavazónak mindössze a 12,5 százaléka – másfélmillió ív esetén 18,5 százaléka – tehát törpe kisebbsége küldi vissza a papírokat. Amiket nem tudni hol, nem tudni kik bontanak föl és értékelnek. Szerintem egyébként nem bajlódnak a felbontással: lemérik, hogy kb hány kiló a levélhalmaz, és elosztják egy levél súlyával. Ennek alapján számolva a „népakaratot”, függetlenül attól, hogy milyen választ jelölt meg a visszaküldő.

Így hát megvan a veszélye annak, hogy simán kilépteti a hazánkat a EU-ból miközben annak idején a csatlakozásról népszavazás döntött. Hanem most „veszélyes” lenne népszavazást tartani. Az ún felhatalmazási törvényt ugyan nagylelkűen „visszaadta a parlamentnek”, ám a kormánytöbbség elfogadott egy másik törvényt, amely szerint egészségügyi veszélyhelyzet esetén a kormány a HATÁLYOS TÖRVÉNYEKKEL ELLENTÉTES RENDELKEZÉSEKET IS HOZHAT, parlamenti felhatalmazás nélkül. Akár háborút indíthat, hadüzenetet küldhet a parlamenti képviselők megkérdezése nélkül. Az egészségügyi veszélyhelyzetet pedig az országos tiszti-főorvos – aki jelenleg Müller Cecília – hirdetheti ki. A szuverenitása tehát teljes – no, nem Magyarországnak, nem is a népének. Csak méltatlan – és egyre aggasztóbb mentális kihívásokkal küzdő, nem is első, egyenesen nulladik emberének.

A magyarországi junta főparancsnoka tehát nem a demokráciát támadta meg – azt már régen lehetetlenné tette. A magyar népnek adott sakk-mattot. A saját híveinek is.

Tweet