Magyarország emberi erőforrások minisztere nagyon örült a német kitüntetésnek. Balog Zoltán (55), Orbán Viktor kabinetjében a második legfontosabb ember a miniszterelnök után, a budapesti német nagykövet kezéből vehette át a Nagy Érdemkeresztet a csillaggal és vállszalaggal, az egyik legmagasabb német kitüntetést.

Joachim Gauck német szövetségi elnök ezzel mindenekelőtt Balognak a német-magyar kapcsolatok terén szerzett érdemeit szándékozott elismerni, mert az evangélikus lelkipásztor és tanult teológus évtizedek óta elkötelezetten tevékenykedik a német-magyar egyházi kapcsolatok terén.

A kitüntetés azonban kifejezetten szól Balog kisebbségekért kifejtett tevékenységének is, ahogyan az indoklásban áll, mindenekelőtt a romák helyzetének javításáért való fáradozásainak. A miniszter azonban mostanság éppen emiatt a jogvédők és a roma aktivisták éles bírálatainak van kitéve Magyarországon. Azzal vádolják, hogy újra legalizálni akarja az oktatásügyben a roma gyerekek szegregációját, amelyet Magyarországon 2003 óta törvény tilt. Múlt vasárnap több száz jogvédő és roma aktivista tüntetett Balog minisztériuma előtt, és követelésük így szólt. „Közös országban közös iskolát!”.

A tiltakozást egy törvénymódosítás váltotta ki, amelyet Balog csak nemrég javasolt – egy kiegészítő félmondat a diszkrimináció-ellenes, 2003-as törvényben, amely az oktatásügyben kifejezetten tiltotta a szegregációt. Az érintett paragrafus új megfogalmazása megengedné a tanulók szegregációját, amennyiben az „szakszerű értékelés szerint a szükséges társadalmi felzárkóztatás elősegítését szolgálja”.

Magyarországon a romák és nem romák szétválasztása az iskolákban mélyen a kommunista időszakba nyúlik vissza. Már akkor is széles körben szellemi fogyatékosnak minősítették és kisegítő iskolákba dugták a roma gyerekeket. Ezen keveset változtatott az 1989–90-es magyarországi fordulat. A szegregáció tiltása ellenére még ma is több száz kisegítő iskola működik a romák számára, a legtöbb ilyen iskola a „különleges nevelési igényű” gyerekeknek szóló intézmény.

Balog Zoltán a problémákat saját tapasztalatból ismeri. Északkelet-Magyarországon nőtt fel, ahol az összesen mintegy 800 ezer roma túlnyomó része már a kommunista időkben is teljesen elnyomorodott körülmények között élt. Balog kinyilvánított céljai közé tartozik sok éve, hogy segítsen a romák magyarországi helyzetének javításában. De kifogása van az „ideológiai emberi jogi aktivizmus” ellen, ahogyan ő nevezi. A „romák társadalmi felzárkóztatását szükség esetén egyedi esetekben különválasztott tanulással is szeretné elérni”.

Liberális cégér Orbán kormánycsapatában

Az emberi erőforrások minisztériumának – ahogyan a nehézkes magyar elnevezés szól – a főnöke tulajdonképpen liberális cégérnek számít Orbán kormánycsapatában. Balog szerepet vállal a zsidó-keresztény dialógusban, és azon kevesek egyike, akik rendszeresen éles szavakat találnak a szélsőjobboldallal szemben. Másfelől az ő szuperminisztériuma – amelyhez a szociális ügyek, az egészségügy, a kultúra, a család, az oktatás, a kisebbségek és még sok egyéb tartozik – felelős példának okáért a Nemzeti Alaptantervért, amelyben a két világháború közötti időszak antiszemita íróit kritika nélkül ajánlják a diákoknak olvasmányként. Idén hitvalló antiszemiták és nacionalisták kapták meg a minisztérium kitüntetéseit. Balognak a jelek szerint fogalma sem volt erről. Egy újságírót, a notórius romagyűlölő és antiszemita Szaniszló Ferencet Balog utólag felszólított, hogy adja vissza újságírói díját. Petrás János, a szélsőjobboldali Kárpáti együttes énekese megtarthatta a kitüntetését.

Balog a magyar soros uniós elnökség idején, 2011 első félévében az egyik kezdeményezője volt egy uniós akciótervnek, amely a romák európai elismerésének elősegítésére irányult. Ám amikor cigányellenességről van szó, Balog többnyire azt mondja, hogy magyarok elleni rasszizmus is létezik. „A magyarországi középosztály egy részének szociális lecsúszását” a der Standard című osztrák lapnak adott interjúban egy évvel ezelőtt „elcigányosodásnak” nevezte. 2011. novemberében a magyar Esztergom városkában fiatal roma egyetemistákat arra szólított fel, hogy ne csak áldozatnak tekintsék magukat, hanem több saját felelősséget vállaljanak. Közben ezek a mondatok hangzottak el: „A magyar társadalom legnagyobb baja, hogy mindenki áldozat akar lenni, és azt hiszi, joga van a kárpótláshoz. Ott vannak a holokauszt-áldozatok, a kommunizmus áldozatai, a keresztényüldözés, a romaellenesség és a saját butaság áldozatai. Ha mindenki áldozat, akkor ki fog itt még dolgozni?”

„Igaz, hogy a különleges nevelési igényű gyerekek megítélésénél az eddigi szakmai kritériumok nem kielégítőek. De jogos a saját szociális és etnikai körben való tanulás, ha a gyerekek szakmailag indokolhatóan jobb integrációs esélyhez jutnak, mint ha egyszerűen felkészületlenül összekeverik őket más gyerekekkel” – mondta Balog a Spiegel online-nak.

„A roma kisegítő iskolák katasztrofális állapotban vannak”

„A szegregáció oda vezet, hogy a romák továbbra is a társadalom szélére szorulnak. A roma kisegítő iskolák többnyire katasztrofális állapotban vannak, és teljesen elfogadhatatlan a képzési kínálatuk. Valójában Balog Zoltán törvénymódosítási javaslata mögött választói érdek áll, mert a magyarok többsége azt akarja, hogy fennmaradjanak a roma kisegítő iskolák” – vitatkozik a miniszterrel Mohácsi Erzsébet roma aktivista.

Mohácsi Erzsébet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF) elnevezésű alapítvány igazgatója. Az alapítvány az elmúlt években egy tucat pert folytatott a roma kisegítő iskolák ellen, és közülük kilencet megnyert, idén januárban elérte az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletét, amely elítélte a magyar államot a roma gyerekekkel szembeni szegregációs gyakorlata miatt.

Balog Zoltán módosító indítványát a vita miatt egyelőre jégre tette, és a jövő héttől a szegregáció kérdéséről jogvédőkkel és roma aktivistákkal, köztük a CFCF-fel szándékozik tárgyalni. A miniszter azonban alig hagy kétséget afelől, hogy kitart koncepciója mellett, és sok magyar roma aktivista sem hiszi, hogy el fog térni vonalától. Egyesek egyenesen „apartheid-politikával” vádolják, mint például Horváth Aladár, az 1989–91-es fordulat idején a magyar roma polgárjogi mozgalom egyik alapítója.

Balog egyik kollégája mutatta be, hogyan működhet a szegregációellenes politika: Lázár János, Orbán Viktor miniszterelnöki hivatalának vezetője. Lázár 2012-ig a dél-magyarországi Hódmezővásárhely kisváros polgármestere volt. Ahhoz, hogy megszüntesse a roma és nem roma gyerekek szétválasztását az iskolákban, egyszerűen átalakította az iskolakerületeket. A dolog, s ezért sok roma aktivista dicsérte, működött. Balog Zoltán azt mondja, most be akarja vezetni a modellt országosan is.

A német szövetségi elnöki hivatalban azt mondják, hogy a kitüntetés adományozását nagyon alapos vizsgálat előzte meg. Ehhez beszereztek számos állásfoglalást, egyebek között a Német Romák és Szintik Tanácsától. Ez a testület kifejezetten üdvözölte Balog kitüntetését. Ezen kívül a folyamatot – szokás szerint – ellenjegyezte a külügyminisztérium és a kancellári hivatal is.

(hj)