Az év azon cikkeiből válogattunk, amikor közérdekű adatok elemzésével igyekeztünk bemutatni egy-egy jelenséget: több vagy kevesebb, siker vagy kudarc az adott témában a kormány tevékenysége. Beszéljenek a számok, nézzük a tényeket!
„Magyarországon a gyermek az első”
A kormányzati kommunikáció szerint a gyermekek védelme és a családok támogatása kiemelt cél. Ennek érdekében emelte meg a kormány 2017-ben az anyatej után járó állami támogatást. A literenkénti ár a korábbi 1800 forintról 2700 forintra nőtt. A cél az volt, hogy megállítsa az évek óta tartó trendet, miszerint egyre kevesebb anyatejet adnak le azok az édesanyák, akiknek több tejük van, mint amennyit a gyermekük elfogyaszt.
Az anyatejgyűjtő állomásokon olyanok juthatnak ingyenanyatejhez, akiknek nincs vagy kevés van, esetleg ikergyermekeik születtek, vagy örökbe fogadott csecsemőt gondoznak. Az emésztési nehézségekkel küszködő csecsemők is jogosultak anyatejre, mert számukra nem alternatíva a tápszeres táplálás.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2010-ben még 106 ezer liter anyatejet adtak le, ez 2020-ra 26 ezer literre csökkent. Az elmúlt tíz évben tehát negyedére zuhant az édesanyák által leadott tej mennyisége. A kormánynak nem sikerült a csökkenő trendet megállítania.
Az anyatejgyűjtőben dolgozó szakemberek és a tejet leadó édesanyák véleménye szerint sokkal nagyobb, a véradáshoz hasonló hírverés kellene az anyatejnek is. A védőnőknek és a szülési felkészítések során, továbbá a kórházak szülészetein is jobban kellene propagálni a felesleges tej leadásának lehetőségét. Nagy segítség lenne, ha egy autó minden reggel körbemenne és felvenné az anyatejet. (Ezt egyébként Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház anyatejgyűjtő állomása meg is valósította.)
Szerintük ez nagyon fontos lépés lenne, mert egy anyának kevés ideje van jótékonykodni az újszülött mellett. Nem elég tehát megemelni a leadott anyatej árát, sokkal több és összetettebb reformok kellettek volna a sikerhez.
Az állam az anyatejgyűjtésre szánt néhány tíz-, esetleg százmilliós támogatása nincs összhangban a tápszerre költött több milliárd forintos dotációval. Miközben 2020-ban 71 millió forintnyi támogatást adott az állam az anyatejre, a tápszeres cégek 5,1 milliárd forintnyi támogatást zsebeltek be a költségvetésből. Ez a hatalmas összeg döntő többsége multinacionális cégekhez vándorolt.
Hogy mi ennek az oka, ebben a cikkünkben jártuk körbe.
Háromszor több pénzt kaptak a multik a Fidesz-kormánytól, mint 2010 előtt
Ha már szóba kerültek a multinacionális cégek, érdemes megemlékezni arról az ígéretről, amely szerint az Orbán-kormány a multikkal szemben a hazai kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) fogja támogatni. A narratíva szerint korábban a balliberális kormányok az adófizetők pénzéből tömték ki a multikat.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kezeli azokat az adatokat, amelyek azt mutatják meg, hogy egyedi kormánydöntés alapján milyen nagyvállalat kapott állami támogatást. Ebből az derült ki, hogy az Orbán-kormány bánt a legbőkezűbben a multikkal.
A 2004 és 2010 között regnáló baloldali kormányok éves átlagban 18,6 milliárd forintot fizettek ki, míg a 2010 óta kormányzó konzervatív kabinetek közel háromszor ennyit, éves átlagban 51,8 milliárdot utaltak át a multiknak.
Miközben a baloldali kormányok 4,5 millió forinttal támogattak egyetlen újonnan létrejövő munkahelyet, addig az Orbán-kormány 9,5 milliót fizetett ugyanezért. Sőt 2019 óta már új munkahelyet sem kell ígérnie a támogatást kérő cégnek, akkor is jár az állami támogatás.
Felesleges pénzszórásnak tűnik a multik támogatása, mert a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a tagvállalataik több mint négyötöde azt jelentette ki, hogy a támogatások egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben játszanak szerepet a beruházásokban. Ennél sokkal fontosabb tényezők a munkaerőpiaci feltételek (képzettség, szakemberellátás, munkaerőköltségek) és más feltételek, mint például az infrastruktúra, a kiszámítható szabályozási környezet vagy az adórendszer állapota.
Szólnak érvek ugyanakkor a kormányzati támogatás mellett is, ugyanis hatalmas verseny van a közép-kelet-európai térségben az anyavállalatok leányainál a tekintetben, hogy egy-egy új beruházás melyik országban üzemelő gyártóegységnél valósuljon meg. Ilyen értelemben előfordulhat, hogy a helyi kormányzat támogatási intenzitása dönti el, hová viszi az anyacég a beruházást.
„Elnézést, képviselő úr, megvizsgálhatom önt?”
Tizedére zuhant a vagyonosodási vizsgálatok száma, miután 2016-tól állampolgári bejelentésre az adóhivatal már nem indíthat ilyen ellenőrzést. Sőt csak akkor indulhat vagyonosodási vizsgálat, ha az illető beleegyezik, vagy pénzügyi bűncselekmények miatt már eleve nyomoz ellene egy másik szerv. A kormánypártok azután szavazták meg az új jogszabályt a parlamentben, hogy 2015 tavaszán két ellenzéki országgyűlési képviselő kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezete ellen.
Miután drasztikusan szűkült a vagyonosodási vizsgálatok elindításának lehetősége, tizedére csökkent az ilyen típusú ellenőrzések száma. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából kiderült, hogy az elmúlt húsz évben igen hullámzóan alakult a statisztika. Ha átlagot vonunk, a 2016 előtti évtizedben évente háromezer vagyonosodási vizsgálat indult el. Ez a szám 2020-ra 184-re csökkent.
Pedig ez egy nagyon hatékony vizsgálati típus volt, elég szűk mozgásteret adott a vagyonosodási vizsgálat alá vont személynek. „Egy fordított bizonyítási teherrel járó vizsgálat, ahol nem a hivatalnak kellett bebizonyítani azt, hogy a magánszemély bevallott jövedelme és az életvitelére fordított kiadásai nincsenek arányban a bevallott vagy adómentes, esetleg bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmével, hanem fordítva: az adózónak kellett ezek ellenkezőjét bizonyítékokkal alátámasztania” – mondta egy neve elhallgatását kérő szakember, aki tizenöt évig dolgozott a NAV-nál. Elmondása szerint kötött bizonyítási rendet írtak elő az ellenőrzéseken, vagyis a NAV-nál az is fel volt sorolva, milyen okiratokkal lehet az egyes állításokat bizonyítani.
Az intenzív osztályok túlterheltsége miatt kevesebb szervátültetést végeztek tavaly
Sikeresnek tartja a magyar járványkezelést a kormány. Pedig nem mindenben utánozta a laboratóriumnak tekintett Ausztriát, ahol az egészségügyi ellátás nem teljesen állt le a járvány alatt. Ezt bizonyítja az, hogy míg az intenzív ellátásra épülő szervátültetések száma Magyarországon több mint 27 százalékkal csökkent 2020-ban, addig Ausztriában csupán hétszázalékos volt a visszaesés.
Pedig mindkét ország közel azonos nagyságú és lakosságszámú, sőt abban is hasonlítanak, hogy Magyarországon és Ausztriában is négy transzplantációs centrum működik. Az egészségügy terén Ausztria más utat választott, mint Magyarország. Nem csökkentette radikálisan a normál ellátást, és megtalálta azt a helyes arányt, hogy legyen elég egészségügyi kapacitás a vírusfertőzöttek számára, de a másik oldalon se halmozódjanak fel az ellátatlan betegek.
„Egész Európában óriási különbségek voltak a műtétek számában az elmúlt évben” – mondta a Szabad Európának dr. Langer Róbert, az Európai Vesetranszplantációs Társaság (EKITA) elnöke. Az Ausztriában élő és dolgozó orvos szerint egy országon belül is nagyok voltak a különbségek az egyes klinikai centrumok között. A szakember szerint a járvány elején mindenki tanácstalan volt: folytassák-e vagy függesszék fel a műtéteket.
Tavaly tavasszal sok centrum döntött úgy, hogy nem kockáztatja betegei életét, ezért inkább szüneteltették a beavatkozásokat. A dilemmát az okozta, hogy a szervátültetésen átesett betegek immunrendszerét mesterségesen gyengíteni kell, hogy ne lökje ki az idegen szervet. A koronavírus-fertőzés ellen viszont éppen az immunrendszer erősítésével lehet védekezni.
Az élő donoros szervátültetések – vagyis amikor egy családtag vagy barát ajánlja fel az egyik szervét – száma nem csökkent Magyarországon, 2019-ben és 2020-ban is harminc-harminc ilyen operációt végeztek el. Az elhunyt donorból történt szervátültetések száma azonban 403-ról 284-re csökkent itthon, ami közel harmincszázalékos visszaesés.
A szervátültetésekkel kapcsolatban az Országos Vérellátó Szolgálatnak (OVSZ) részletes adatai vannak. Az intézmény honlapján fellelhető statisztikák szerint 37 százalékkal, a 2019-es 252-ről 158-ra csökkent tavaly a donorbejelentések száma, vagyis az intenzíven dolgozó orvosok ennyivel kevesebb agyhalottat jelentettek.
Megszüntetés helyett liberalizálták a célzott véradást
Miközben évről évre egyre kevesebben mennek el vért adni, és csökken a leadott vér mennyisége is, van egy speciális véradási forma, amely egyre népszerűbb. Az állami vérellátó azonban azt tervezte, hogy jelenlegi formájában megszünteti ezt a lehetőséget. Néhány hónappal cikkünk megjelenését követően azonban 180 fokos fordulatot vett az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) stratégiája, és október 4-től nemcsak hogy nem szüntette meg, hanem még liberalizálta a véradás e formáját.
Ahogy beszámoltunk róla, eljárt az idő a klasszikus véradás felett. Évről évre csökken a donorok száma, ami nem csoda, hiszen az önkéntes véradók nagy része az ötven év feletti korosztályból kerül ki. Nehéz a fiatalokat megszólítani, emiatt körülményes az utánpótlást is megszervezni.
Csak tavaly több mint negyedével, 274 ezerről 214 ezerre csökkent a donorok száma. Ezzel párhuzamosan a véradásokon levett vér mennyisége 15 százalékkal (376 ezerről 328 ezer egységre) mérséklődött egyetlen év leforgása alatt. A 2020-as esztendő a koronavírus-járvány miatt persze speciális időszak volt, azonban – ha nem is ilyen tempóban, de – a trend évek óta csökkenő.
Van azonban egy olyan véradási forma, amely egyre népszerűbb. Ez az irányított véradás, amikor valaki nem ismeretlen emberen segít, hanem egy konkrét személyen. Az OVSZ adatai szerint az irányított véradások száma folyamatosan emelkedik. 2017 óta vezetik a statisztikát, abban az évben 19,4 ezren vettek részt ilyen véradáson, míg tavaly már 26 ezren voltak, vagyis az elmúlt három évben harmadával nőtt az irányított véradások száma. Az irányított véradás csak vércsoport-azonosság esetén volt lehetséges.
Az OVSZ azonban ezt tavaly év elején még korlátozni akarta, mondván, az irányított véradás nem válhat tömegjelenséggé. Ősszel azonban már meggondolta magát az állami szervezet, a szabályokat úgy alakították, hogy már nem kell megegyeznie a donor véradó és az általa kiválasztott beteg vércsoportjának sem. A közösségi médiában kiposztolt felhívásokra ugyanis nagyon sokan reagálnak és mennek el vért adni ismerősnek, amelyből ismeretlenek is kaphatnak.
