Forrás: [origo] | 2022.03.26.

Az úgynevezett tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállást a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet szabályozza. Bár ezen jogszabályunk 2003 óta hatályban van, módosításai miatt időközönként érdemes elmerülni annak részleteiben is. A legutóbbi nagy változásra a tavalyi év során került sor, a változások pedig még inkább védik a fogyasztók érdekeit – mondta el az Origónak a D.A.S JogSzerviz szakértője.

Mire terjed ki a rendelet? Dr. Bálint Boglárka szerint a rendelet nem minden, adásvétel keretében értékesített dologra terjed ki. Maga a kormányrendelet ennél szűkebben húzza meg alkalmazhatóságának határait.

A kötelező jótállás csak azokra az esetekre alkalmazható, amikor az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: az adásvételi szerződés egy vállalkozás és egy fogyasztó között jött létre, az adásvétel tárgya olyan új fogyasztási cikk, amely feltüntetésre került a rendelet mellékletében.

A kormányrendelet melléklete tehát tételesen felsorolásra került az, hogy a rendelet milyen termékekre terjed ki. Ide tartoznak például a 10 000 forintot elérő eladási árú háztartási készülékek, villamos energiával működtetett konyhai kisgépek, gázkészülékek, motoros kézi szerszámok, egészségmegőrző termékek és eszközök, vagy éppen a gyermekhinták.

A rendelet értelmében minden, mellékletben felsorolt termék esetén feltétel, hogy annak eladási ára legalább a 10 000 forintot érje el, ez alatti áron vett termékek esetében tehát nem alkalmazható a rendelet.

Mit is jelent pontosan a jótállás?

Azt általában mindenki tudja, hogy a jótállás előnyös a fogyasztók számára, abban viszont már sok a félreértés, hogy miért is jó az a fogyasztóknak. Érdemes tudni, hogy a jótállás időtartama alatt, amennyiben a termék meghibásodik, a vállalkozásnak kell azt bizonyítania, hogy nem rejtett hibáról van szó, hanem a hiba például nem rendeltetésszerű használat következménye.

A jótállás alapján a fogyasztó elsődlegesen a hiba kijavítását vagy a termék kicserélését kérheti, attól függően, hogy melyik igénye felel meg jobban az arányosság követelményének.

Fontos azonban, hogy az említett kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek esetében, ha a termék első javítása során kiderül, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Fontos szabály továbbá, hogy amennyiben a kormányrendelet szerinti terméket annak hibája miatt három alkalommal megjavítják és negyedik alkalommal is elromlik, akkor a vállalkozás köteles a terméket 8 napon belül kicserélni, vagy a vételárat visszatéríteni.

Harmadik lényeges szabályként pedig érdemes megemlíteni, hogy a kormányrendelet azt is meghatározza, hogy mennyi időn belül kell a meghibásodott termék kijavításának megtörténnie.

Kimondja ugyanis, hogy ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, akkor a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni.

Amennyiben a cserére nincs lehetőség, úgy ebben az esetben is a vételárat kell visszatérítenie a vállalkozásnak.

A jótállás időtartama

A tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása tehát jelentősen megkönnyíti a fogyasztók helyzetét, mivel a bizonyítási terhet leveszi vállukról, az a vállalkozásokat terheli. Ezen túlmenően pedig korlátok közé szorítja mind a javítások számát, mind pedig azok időtartamát.

Ez a kedvező helyzet azonban nem tarthat örökké, a jótállás csak meghatározott időtartamig terheli a vállalkozásokat.

A jótállás időtartama eltérő aszerint, hogy az adott terméket milyen áron értékesítette a vállalkozás.

Eszerint 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év, 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, 250 000 forint eladási ár felett három év a jótállás időtartama.

Érdemes tehát résen lenni a különböző akciók során is, egyes áruházak ugyanis előszeretettel árulják az akciós termékeket kilenc, kilencven vagy kilencvenkilenc forintra végződő áron.

Ez pedig azzal a kellemetlen következménnyel is járhat, hogy az általunk vásárolt termékre nem fog vonatkozni a kormányrendelet, vagy éppen rövidebb időtartamú lesz, mint a pár forinttal drágább termékek.

https://das.hu/