"Nem titkolom, hogy a részben magyarországi médiahelyzet vezetett ahhoz, hogy elkezdjünk gondolkodni azon, hogy a média esetében szükség van néhány jogilag kötelező szabályra"
– mondta el Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az éves jogállamisági jelentések kapcsán rendezett keddi sajtótájékoztatón.
Az alelnök elmondta, hogy lényegében minden uniós eszköz működésben van már, amivel a magyarországi viszonyokat összhangba hoznák a közös uniós szabályokkal.
Ez három fő eszközt jelent, amelyek nem teljesen függetlenek egymástól:
- A hetes cikkely szerinti eljárást. Ezzel az unió alapértékeit súlyosan megsértő kormányok ellen lehet fellépni, és legsúlyosabb esetben felfüggeszthetik az adott ország szavazati jogait. Viszont a folyamat a végtelenségig is eltarthat, bővebben például itt olvashat róla. Magyarország esetében már több mint három éve zajlik, még a Sargentini-jelentés folyományaként.
- A kötelezettségszegési eljárásokat. Ha egy EU-s ország kormánya sokáig nem hajlandó teljesíteni a közös uniós jogból fakadó egyik konkrétabb kötelezettségét, akkor ilyen eljárást indíthatnak ellene akár magánszemélyek is. Ha az uniós bíróság ítélete után sem hajlandó megváltoztatni az adott körülményt, akkor pénzbüntetést kap az ország.
- Az új, jogállamisági eljárást. Itt az EU-s adófizetők pénzét óvnák attól, hogy szétlopják külföldön, azaz csak azokat jogállami folyamatokat ellenőrzik, amik az uniós pénzek elköltését közvetlenül érintik. Ennek az alapja az éves jogállamisági jelentés, és ez alapján visszatarthatnak uniós támogatásokat, mint Magyarország esetében.
A jogállamisági eljárás négy fő területet figyel: az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, a korrupció elleni küzdelmet, a fékek és ellensúlyok megfelelő működését, és a sokszínű információáramlást, azaz a médiapluralizmust.
Sok a visszatérő probléma az EU szerint
A tavalyi jelentést Magyarországról itt találja, ez egyébként sok elemében mutat átfedést az ideivel is, számos mély problémán nem sikerült úrrá lenni az unió szerint.
Így például a független Országos Bírói Tanács számára nem megoldott a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása. Vagy például, hogy a Kúriába a szokásos eljárás mellőzésével is ki lehet nevezni bírókat.
Átfogó reformokat szeretnének Magyarországon a lobbizás átláthatósága ügyében vagy a "forgóajtó-effektus" szabályozása kapcsán. Utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, amikor valaki korábban szabályozó volt, de aztán inkább átigazol egy korábban szabályozott céghez, gyakran pont lobbistának. A témában nemrég alapos esettanulmányt közölt például a Direkt36.
Részben ide kapcsolódik még a magyarországi vagyonnyilatkozatok, érdekeltségi nyilatkozatok alacsony szabályozottsága is. A rendszer gyengeségét nemrég még Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is elismerte. Komoly eredményeket szeretne az EU a magas szintű korrupció elleni nyomozások, vádemelések és ítéletek ügyében is.
Független médiahatóságot is szeretnének, az uniós sztenderdek figyelembe vételével. Emellett a közmédiát is független testületnek kéne szerintük irányítania, és azt is elvárnák, hogy a kormány ne szólhasson bele abba, mi kerül a közmédia műsoraiba. Másképp mondva szerkesztői függetlenséget szeretnének.
Az állam és az állami vállatok hirdetéseit is szabályozni kéne szerintük, hogy ezen keresztül ne valósulhasson meg egy kiemelt csoport közpénzes finanszírozása. Ha ez tényleg megvalósulna, az egyébként igen komolyan érintené a jelenleg jelentősen állami hirdetési pénzekből fenntartott kormánypárti médiabirodalmat.
Věra Jourová keddi sajtótájékoztatóján elmondta még, hogy „soha sincs késő", Magyarország teljes jogú tagja az EU-nak ezért folytatni fogják a fair és nyílt dialógust az ország képviselőivel, hogy jobban megértsék egymás szempontjait.
A magyar kormány szempontjából kritikus, forintban ezermilliárdokat jelentő helyreállítási támogatásokról viszont csak annyit tudott elmondani, hogy jelenleg is zajlanak még a tárgyalások.
