Forrás: hvg.hu | 2015.10.29.

Ha egy szövetséges országnak baja van egy másikkal, nagyon sok diplomáciai eszköz van arra, hogy a nézeteltéréseket diszkréten tisztázza. Ezeket az eszközöket az USA már tavaly elhagyta, és ebben nemcsak annak volt szerepe, hogy az Orbán-kormány az intézkedéseivel amerikai érzékenységekbe (piaci verseny tisztasága, Oroszország-politika) tapicskolt bele, hanem nem kis részben annak is, ahogy a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági-és Külügyminisztérium a diplomáciába is átemelte a kormányfő pillanatnyi belpolitikai érdek vezérelte, konfrontatív kommunikációját.

A magyar–amerikai unortodox kapcsolattartásnak a szintén kitiltással megfenyegetett André Goodfriend sztoriján túlmenően is volt néhány színes fejezete. A magyar külügyminisztert még egy fotó és egy kézfogás erejéig sem fogadta washingtoni látogatásán amerikai kollégája, miközben az összes visegrádi országnak kiegyensúlyozott, baráti maradt a viszonya az USA-val. A KüküM pedig letagadott egy szóbeli jegyzéket, egy ún. non papert, amely a diplomáciában szokásos módon közölte a másik fél fenntartásait, lépéseket sürgetve a tárgyban. Amikor a kitiltási botrányt lezárva Goodfriend végül hazatért, azt lehetett hinni, véget ér a szövetségesek közötti szokatlan hidegháború.

A sérelmek, amelyekről alább részletesen szólunk, azonban megmaradtak, és Colleen Bell szerdán konkrétan és hatásosan fogalmazva hánytorgatta fel őket újra. Az időzítés persze nem véletlen. Az intézményi és szövetségi megoldásokban hívő Angela Merkel képviselte befogadó Európának éppen komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy menekültügyben többséget szerezzen az improvizáló és nemzetállami megoldásokat hirdető – jelenleg Orbán jelképezte – kirekesztő Európával szemben. Mielőtt Orbán túl népszerű lenne, az USA kiáll, hogy rámutasson a politikája árnyoldalaira. Persze az USA személyes arcvesztésének az ellensúlyozásáról is szó van: az is mostanában derült ki, hogy Oroszország az ukrán és a szír válság ügyében is komolyabb következmények nélkül folytathat önálló, proaktív, nem épp az amerikai érdekeknek megfelelő külpolitikát.

Colleen Bell szerdai beszéde a Corvinus Egyetemen
Fotó: Stiller Ákos

A kérdés a következőkben az, hogy Bell beszéde csak egy kommunikációs fogás, provokáció (talán, hogy Szijjártó az amerikai nagykövetet is próbálja berendelni, ha már a menekültválság idején a diplomaták egymásnak adták a kilincset). Vagy a beszéd egy még erélyesebb válaszlépést előz meg. Ahogy az barátok között egyébként nemigen szokás.

És most nézzük a konkrét sérelmeket, amelyeket a nagykövet felvetett.

Korrupció: business as usual

A korrupció elhatalmasodása ellen nem sok mindent tud felmutatni az Orbán-kormány – legalábbis az elmúlt egy évben dörögtek a bírálók ágyúi. Egy éve, a kitiltási botrányban épp azért vonták meg az automatikus belépési engedélyt – eddig nem cáfolt hírek szerint – hat magyar magánszemélytől (akik között ott van Vida Ildikó, de rajta kívül vannak még adóhatósági dolgozók vagy volt dolgozók), mert az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint hiteles információ állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vettek részt vagy azokból húztak hasznot.

Az amerikai külügyminisztérium júniusban nyilvánosságra hozott éves emberi jogi országjelentésében problémaként nevezte meg a kormányzati korrupciót. Három helyet csúsztunk lefelé a World Economic Forum legfrissebb versenyképességi listáján is, aminek egyik oka szintén a korrupció. Egy májusi felmérés szerint a fejlődő piacokon a megkérdezettek 61 százaléka tapasztal széles körű korrupciót a cégeknél, Magyarországon ez az arány 73 százalék. A korrupció miatt ki vannak bukva az itt működő német cégek is, nem is rejtették véka alá kritikájukat, amikor Orbán Viktor elment a közgyűlésükre. A Transparency International (TI) nemrég lezáruló vizsgálata pedig több mint vészjósló következtetéseket tartalmazott.

Bár Bell beszédére a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, hogy Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az EU része, de az Európa Tanács által létrehozott korrupcióellenes intézmény szintén a korrupció elleni ajánlásait kérte számon a magyar kormányon. A tavaly nyári jelentésükben tett tizenöt ajánlás helyett idén már 18-at fogalmazott meg Magyarországnak a júliusban nyilvánosságra hozott jelentésében. Ebben hiányolják a lobbitörvényt, etikai kódexet szorgalmaznak a képviselőknek, szűkítenék egyes vezetők jogköreit az igazságszolgáltatásban, és megfosztanák "kiváltságaiktól" a politikusokat, a bírákat és az ügyészeket.

Paks – Oroszország fogságában

A paksi atomerőmű új blokkjának építése, lepaktálás emiatt Oroszországgal, a szerződések körüli titkolózás régóta csípi a szemét az amerikaiaknak – és az EU is beleköthet az üzletbe. A minap Németországban egy közmeghallgatáson járt magyar delegáció sokszor a kérdésekre sem válaszolva pökhendien viselkedett, a biztonsági kockázatokat bagatellizálta.

De idén tavasszal mintha a magyar kormány engedékenységet mutatott volna az amerikaiak, nyugat-európaiaik felé. Kiszivárogtatták, hogy egy amerikai céggel folyik tárgyalás arról, hogy az oroszok helyett ők szállítsák a fűtőelemeket Paks 2.-höz. A cég, a Westinghouse akkor tagadta, hogy a magyar kormánnyal tárgyalna.

Lapunk is arról értesült egyébként, kifejezetten az Európai Unió szervei lobbiznak azért, hogy a paksi beruházásnál jelenjen meg egy európai és lehetőleg egy amerikai beruházó is az oroszokon kívül is. Több világcég is paksi beszállító szeretne lenni, a turbinasziget esélyes beszállítói között lehet a német Siemens, az amerikai-japán Westinghouse, illetve a francia Alstom. Döntésről nem tudni, vagyis közel sem lejátszott meccs, hogy orosz privilégium marad-e Paks 2., vagy rálátnak arra az amerikaiak, uniós országok, kiszakíthatnak-e a nagy bizniszből ők is valamekkora részt. A minap ráadásul egy orosz beszállítóval le is szerződött a magyar fél berendezések szállítására.

Mindenesetre a nagy titkolózás oldása miatt szakmai szervezetek több közmeghallgatást követelnek.

Túlzott hatalomkoncentráció

Colleen Bell előadásában továbbra is kritizálta a végrehajtó hatalomtól független hatalmi ágak, intézmények gyengítését, a civil szervezetek elleni kormányzati fellépést. Bell külön kiemelte az Alkotmánybíróság helyzetét, melyben nemcsak bebetonozták hosszú időre az a kormánypártok által delegált, szavazati többséget biztosító bírákat, hanem jelentősen szűkítették azon ügyek körét is, amit még az Ab vizsgálhat.

Az amerikai nagykövet felhánytorgatta azt is, hogy érdemben nem nyúltak hozzá a választójogi törvényhez sem, amely a Fidesznek kedvező módon átrajzolta a választási körzeteket, ahogy nem módosították a kampányfinanszírozás rendszerét sem – ez utóbbi lehetővé tette, hogy állami támogatással olyan kamupártok is elindulhassanak, melyeknek aztán a felvett pénzekkel érdemben elszámolniuk sem kellett.

Fotó: Stiller Ákos

Bell utalt arra is, hogy a NAV hiába szüntette meg bűncselekmény hiányában a nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeivel gazdálkodó Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium és 17 támogatásban részesülő civil szervezet ügyében, a kormány kommunikációja továbbra sem hagy fel az Ökotárs kriminalizálásával, rossz színben való feltüntetésével.

Média- és állami reklámállapotok

Colleen Bell kritizálta a magyar médiaviszonyokat is. 2010 óta az állam rátelepedett a közmédiára, bevezette a reklámadót. Emellett kormánypárthoz közeli cégek szereztek befolyást a kereskedelmi médiapiacon, miközben ugyanitt az állami cégek reklámköltéseit politikai célok motiválják. Bell szerint a kormány ellehetetleníti új szereplők belépését, és csődbe viszi a kisebb szereplőket.

Az évi 80 milliárdból gazdálkodó MTVA külön fejezet a történetben, amely televíziós és rádiós hírcsatornáján mind szakmailag, mind jogilag súlyosan megkérdőjelezhető gyakorlatot folytat. Hab a tortán, hogy az MTVA felhalmozott adósságából szeptemberben 47,2 milliárdot átvállalt az állam, ami szintén állami támogatásnak tekinthető.

Bell kritizálta az ellenzéki sajtót érő jogi támadásokat is – a kormánykritikus médiumok ellen valóban futószalagon zajlanak sajtóperek. Nem javult a helyzet a médiafelügyelet terén sem: ma Magyarországon a Médiatanács élet-halál ura az elektronikus média szabályozásában. Tagjait is továbbra is a Parlament választja meg kilenc évre kétharmados többséggel, jelenleg is a Fidesz által 2010-ban javasolt négy tagból és a kormány által 2013-ban kinevezett, ezer szállal a Fideszhez és holdudvarához köthető Karas Mónika elnökből áll.

Menekültkrízis

"A nacionalista, intoleráns retorikát oda tudjuk hajítani, ahová való: a szemétdombra", jelentette ki Bell. A menekültkrízis pedig leginkább az intoleranciát váltotta ki a kormányból mind a megnyilatkozások, mind a tettek és hiányuk szintjén. Az amerikai nagykövet elismerően szólt a menekülteket segítő civil összefogásról, és kiemelte, a krízisre adott válaszoknak humánusnak, az emberi jogokat tiszteletben tartó, rendezett válaszoknak kell lenniük, és az életmentésre, az élet megóvására kell törekedniük.

Alig burkolt kritikája ez mind a kormányzati kerítésépítésnek, mind a xenofób plakátkampánynak és nemzeti konzultációnak, mind a jogi határzárnak és egyéb kormányzati intézkedéseknek, amelyet Orbán és Szijjártó egymással versengve dicsér a nemzetközi fórumokon. Miközben a magyar kormány kevesellte a menekültügyi rendszer fenntartására kapott eurómilliókat, nem bővítette megfelelő mértékben a befogadói, ügyintézői kapacitásokat, és kifejezte, lehetőleg egy menekültet sem akar sem befogadni se a menedékkérők európai elosztása, sem visszatoloncolások keretében. Bell a kritikáját nem is csak Orbánnak címezheti, hiszen a szlovén mellett most már az osztrák kerítés is épül, miközben az EU minden megnyilatkozásában elítéli a kerítések Európáját.