Amerikai hírszerző szervek széles körű adatbányászatot végeztek a legnagyobb internetes szolgáltatók közé tartozó kilenc cégnél, aminek eredményeképpen magán e-mailek, chatek, fotók és egyéb kommunikációs anyagok kerültek a birtokukba - közölte egy titkos dokumentumra hivatkozva csütörtökön az amerikai The Washington Post és a brit The Guardian című napilap internetes kiadásában.

Az elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott program keretében 2007, vagyis George W. Bush elnöksége óta hozzáfér a Microsoft, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple központi szerveréhez. A programot 2012 decemberében, Barack Obama újraválasztása után meghosszabbították.

Az érintett cégek vezetői tagadták ezt az együttműködést (később egy közleményt is kiadott a Google). James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) azonban csütörtökön elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében rámutatott: az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célbavételét engedélyezi.

Az adatbányászattal kapcsolatos információk nyilvánosságra kerülése előtt a sajtóban arról jelentek meg beszámolók, hogy az FBI kérésére kiadott titkos bírósági végzés alapján a Verizon telekommunikációs cég április 25. és július 19. között naponta szolgáltatja be a telefonhívások adatait az elektronikus megfigyelésre szakosodott NSA-nek.

Nem pont úgy van?

Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési eseti bizottságának elnöke kijelentette, hogy a nyilvánosságra került bírósági végzés a 2006 óta folytatott gyakorlat része, és nem több, mint az eljárás három hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése. Vezető kormányzati és kongresszusi tisztségviselők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a híváslistáknak a biztonsági szervek általi begyűjtése - a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás nyomán elfogadott, úgynevezett PATRIOT törvény alapján - legitim és a törvényhozás által jóváhagyott eljárás.

Clapper, aki 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordinálja, közleményében pontatlannak nevezte a The Washington Post és a The Guardian állításait, ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt mire érti. Szerinte a lapok kulcsfontosságú információkat mellőztek. Feloldotta a telefonbeszélgetések adatainak gyűjtésére vonatkozó felhatalmazás több részletét, mert az amerikaiaknak ismerniük kell a program korlátait - mondta. Ezek közé tartozik, hogy egy különleges bíróság háromhavonta felülvizsgálja az eljárást, és a testület csak egyértelmű gyanú esetén engedélyezi a kormánynak a begyűjtött anyagok konkrét vizsgálatát.

Az amerikai kémfőnök elítélendőnek nevezte az internetes hírszerzési anyaggyűjtés leleplezését. A Verizon cégen keresztül folytatott telefonhívások adatainak titkos lehívásáról szóló dokumentum kiszivárogtatásáról pedig azt állította: az tartós és visszafordíthatatlan károkat okozott az ország azon képességének, hogy a fenyegetésekre reagáljon.

Véletlenül adatokat gyűjtenek milliókról?

Ron Wyden demokrata szenátor, a felsőház hírszerzési bizottságának tagja csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben egy meghallgatáson a témába vágó kérdéseket tett fel James Clappernek.

"Gyűjt-e az NSA bármifajta adatot az amerikaiak millióiról vagy százmillióiról?" - tudakolta a szenátor a videó tanúsága szerint a hírszerzési igazgatótól.
    "Nem, uram" - válaszolta Clapper.
    "Nem tesz ilyet?"
    "Tudatosan nem. Vannak olyan esetek, amikor talán, véletlenül gyűjthet, de tudatosan nem" - felelt a megismételt kérdésre James Clapper.

A The New York Times csütörtökön, internetes kiadásának szerkesztőségi cikkében azt hangoztatta, hogy a Fehér Ház a több millió Verizon-előfizető telefonbeszélgetési adatainak begyűjtése miatt "teljesen elvesztette a hitelét".

"Obama úr bebizonyítja azt a közhelyet, hogy a végrehajtó hatalom fel fog használni minden neki megadott hatalmat, és nagyon valószínű, hogy vissza is fog élni vele" - hangsúlyozta vezércikkében a liberális lap.

"Ez az egyik oka annak, hogy már régóta amellett érvelünk: a PATRIOT törvény meggondolatlannak bizonyult a szükségtelen és túlságosan széles megfigyelési hatáskör elrendelésében."