Forrás: hvg.hu | Dercsényi Dávid-Windisch Judit | 2017.01.13.

Olyan területeket töltenek ki a civil szervezetek, ahonnan hiányzik az állam, vagy épp hogy annak túlterjeszkedése miatt van szükség a fellépésükre. Cikksorozatban mutatjuk be, milyen lenne az ország a civil szervezetek nélkül. Ez az első rész, amelyben a jogvédő civilek sikeres akcióit soroljuk fel.

A magyar kormány, illetve kormánypárt nem először pécézi ki magának a hazai civil szervezeteket, többet közülük idegen hatalmak szekértolójaként mutat be, mintha ezek a magyar nép akarata ellen tevékenykednének. Hogy mennyire átgondolt és megalapozott ez a támadás, arról árulkodik a mostani támadást indító Németh Szilárd fideszes alelnök zagyva sajtótájékoztatója. De még inkább árulkodik az, ha megnézzük, hány olyan terület van, ahol a civilek kifejezetten a magyar polgárok érdekében dolgoznak.

Azt nyilván nem állítjuk, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nélkül nincs közérdekű adatigénylős per vagy a Transparency Internationalen kívül más nem kutatja a korrupciót, mégis vitathatatlan szerepük van egyes, akár szimbolikus ügyekben is. Bemutatunk pár konkrét példát a jogvédelem területéről.

Vegyük csak a TASZ legutóbbi nyert ügyét: a rendőrség a Városliget átépítése ellen polgári engedetlenséggel tiltakozó aktivistákat egészen egyszerűen megbírságolta, mintha szabálysértést követtek volna el azzal, hogy tiltakoznak. Márpedig a 50-100 ezer forintos bírságok elég súlyosak ahhoz, hogy bárki kedvét elvegyék a szabad véleménynyilvánítástól. A TASZ segített az aktivistáknak bíróságra vinni az ügyet, és csaknem mindegyikük nyert, a bíróság szerint ugyanis önkényes volt szabálysértésnek minősíteni a tiltakozásukat, miután az nem a közrend fenntartásához fűződő közérdek ellen irányult. Százezres bírságot fizetni senki sem szeretne csak azért, mert tiltakozik egy számára fontos ügyben, a jogvédők pedig bebizonyították, hogy a rendőrségnek nincs is joga így büntetni.

Rendőrök és ligetvédők az egykori Hungexpónál a Városligetben 2016. júlus 6-án.
© Stiller Ákos

A kormányközeli szervezeteknek adott milliárdos megbízásokról is sokkal kevesebbet tudnánk a jogvédők nélkül. A TASZ rendre beáll közérdekű adatigénylő perekbe újságírók mellé, így tettek munkatársunk, Joó Hajnalka esetében is, aki még origósként perelte be a kormányt a Századvég milliárdokért készített tanulmányai miatt. A hosszú pert megnyerték, így kiderült, hogy az anyagoknak csak a negyede valódi tanulmány vagy elemzés, az adatmennyiség háromnegyedét – majdnem 60 ezer oldalt – a cégcsoport által végzett közvélemény-kutatások nyersanyagai teszik ki, ami önmagában használhatatlan.

De a TASZ képviselte azt a nőt is, aki nem tudta átvenni doktoriját, mert nem volt hajlandó esküt tenni az Alaptörvényre. A kitételt az ELTE törölte. Egy 2005-ös sikerük pedig az volt, hogy elérték, idősebb egyedülálló vagy meddő nő is kérhet mesterséges megtermékenyítést.

Amikor a Helsinki még "jó fiú volt"

Az, hogy a Helsinki Bizottság és a TASZ 2006 után a rendőri brutalitás áldozatait védte a bíróságokon, egy kifejezetten ravasz módja a "Soros György-féle világuralom" kiterjesztésének, ugye? A Fidesznek ezek a tisztán elvi alapú jogvédő akciók még ínyére voltak, ezért 2010-ben még ki is tüntette volna a Fidesz a két szervezetet a szerepükért, Balog Zoltán is elvhű jogvédőként hivatkozott rájuk.

Rendőrök 2006. október 23-án Budapest belvárosában.
© Túry Gergely

Azt, hogy már nem maga a rendőrség bírálja el a rendőrségre érkező panaszokat, ugyancsak a Helsinki érdeme, hiszen kezdeményezésére jött létre 2008-ban a rendőrség panasztestület. De például a vakok és gyengénlátók érdekeit is védte ez az "ördögien ravasz" szervezet, mivel a bankautomatáknál és online bankolás rendszerében nem gondoltak rájuk. És segíti a menekültek családegyesítési programját, amely amúgy hosszadalmas, nehézkes és bürokratikus folyamat, viszont a menekültek a családjukkal, rokonaikkal együtt gyorsabban, könnyebben tudnak integrálódni a magyar társadalomba, ami a társadalom önérdeke.

A szegregáció ellen küzdők

A CFCF (Chance for Children Foundation – Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány) missziója a roma gyerekek iskolai sikerességének elősegítése, a roma és nem roma gyerekek között fennálló iskolázottsági szakadék csökkentése.

Az alapítvány 2004-es indulása óta kb. 14-16 pert indított, öt esetben a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) hozott döntést, egy esetben pedig a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Bírósága. Az ítéletek – egy kivételével – mind elmarasztalták a szegregáló oktatási intézmények fenntartóit, több esetben a szegregáló iskola bezárásával végződtek.

A Soros-szálhoz érdekes információ, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), és a Roma Sajtóközpont is szüneteltetni kényszerül a tevékenységét, mert a Soros-féle OSA már nem vagy csak annyira támogatja őket, hogy abból nem tudnak fennmaradni.

A RSK érdeme például az, hogy videóval bizonyította be: a rendőrség diszkriminatív módon bünteti a romákat. A nem szabályosan felszerelt kerékpárral semmi gondjajuk nincs, ha azt egy fehér bőrű nő hajtja, ellenben ha egy roma biciklijén nincs lámpa, máris bírságolnának. Az RSK munkatársa, Suri Szilvia azt mondta, 3-4 éve foglalkoztak a témával intenzíven, szerinte ennek köszönhető, hogy a rendőrség bicikliügyben már nem vegzálja a romákat.

Paks miatt "pattognak"

Az Energiaklub az elmúlt években számtalan közérdekű adatot, információt kért vagy perelt ki, majd hozott nyilvánosságra, hogy ezeket a magyar társadalom is megismerhesse. Ilyenek voltak például a Paks II tervezett atomerőművel kapcsolatos, állami megrendelésre készült tanulmányok vagy az állami tulajdonú Paksi Atomerőmű médiaköltéseinek adatai is.

A feltárt jogsértések esetén eljárásokat indított az illetékes hazai vagy nemzetközi szervezeteknél. Például Paks II környezetvédelmi engedélyezésének hatósági folyamatában is, amelyben az Energiaklub szerint a hatóság úgy adta ki az engedélyt az atomerőmű létesítésére, hogy súlyos kérdéseket (pl. hogy mi történik majd a keletkező radioaktív hulladékokkal) nem vizsgált megfelelően. Ez a teljes magyar társadalomra nézve óriási kockázatot jelent, ezért a civil szervezet a hatóság döntése ellen fellebbezést adott be, az eljárás még tart.

Nem szép a nemzetközi tükör

Bár azt látjuk, mennyire járnak jól a haverok és haverinák az Orbán-kormány alatt, a Transparency International korrupciós indexével – ahol a szakemberek és üzletemberek értékelik, hogy az adott országban mennyire korrupt a közszféra – minden évben a kormány és az emberek orra alá dörgöli: egyre siralmasabb a helyzet. A listán Magyarország 2015-ben is visszacsúszott, régiós és EU-s szinten az egyik legkorruptabb országról van szó. 2008-ban már kimondták, hogy intézményesült a korrupció, tavaly viszont ehhez hozzátették, itthon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé.