Újabb, drasztikus áremelést hajthatnak végre azok a kiskereskedelmi láncok, amelyek továbbra is relatív kedvező árakat kínáltak a vásárlóknak azt követően, hogy a kormányzat bejelentette az árstop kiterjesztését. Hetekig mindenki csak találgatta, hogy melyek lesznek az új árstopos termékek, de annyit már október végén biztosra lehetett venni, hogy a kormányzat még több élelmiszer árát fagyasztja majd be. Azt sem lehetett tudni, hogy mikori árakon állapítják majd meg az árstopot, így teljesen logikus lehetett az a lépés a vállalatok részéről, hogy amennyit csak tudnak, emelnek azoknak a termékeknek az árán, amelyek potenciálisan a listára kerülhetnek, illetve azokén, amelyeken be szeretnék hozni a veszteséget.
- Egyrészt azért, hogy addig is igyekezzenek magasabb bevételekre szert tenni, amíg ki nem terjesztik az árstopot,
- másrészt azért, mert némi esély mutatkozott arra, hogy az újabb áremelési kör utáni áron legyen majd érvényben a befagyasztás (ez végül nem így lett),
- harmadrészt azért, mert igazából senki sem tudta, mekkora békát kell majd lenyelnie, így arra készültek, hogy nagyot.
Amikorra kiderült, hogy „mindössze” a burgonya és a tojás lesz árstopos, addigra már a legtöbb kiskereskedelmi cég egy jóval nagyobb „csomagra” felkészülve kezdhette meg a várható veszteség kompenzálását. A kiskereskedelmi cégek árbevétele továbbra is emelkedik, még úgy is, hogy egyes cégeknél már esik a volumen, hiszen nagyobb mértékű az árak emelkedése, mint amennyire csökken az eladott mennyiség. Az évtizedek óta nem látott infláció miatti átrendeződésnek köszönhetően azonban az alacsonyabb árakat kínáló láncoknál növekszik a kereslet – elsősorban itt is a sajátmárkás termékek körében –, így az ő ármeghatározó képességük tovább javult. Ha pedig ezek a láncok emelnek, akkor mindenki tovább tudja növelni az árait.
Kőkeményen ráteszik azokra a termékekre az árstopon elszenvedett veszteséget a láncok, amelyeket az emberek nap mint nap vásárolnak. A kenyérben, a tésztafélékben, nem árstopos alapvető élelmiszerekben mind benne van a veszteség kompenzálása
– mondta egy kiskereskedelmi forrásunk. Az árstop kiterjesztésével így ismét a legkisebb boltok, illetve a hazai üzletláncok jártak rosszul. A kisboltok ugyanis egyébként is drágábbak, mint a multinacionális vállalatok, ezért nem tudnak gyors és jelentős áremelésekkel reagálni az árstop kiterjesztésére. Ők inkább igyekeznek olyan keveset eladni az árstopos termékekből, amennyire csak lehetséges. Például úgy, hogy nem igazán igyekeznek a polcokra kitenni az árstopos termékeket, ha elfogynak. Az árstop pedig már olyan súlyos veszteséget okoz, hogy néhány multinacionális vállalat is megpróbálja fékezni az eladásokat. Mostanra ugyanis már nemcsak a kisboltosok beszerzési árai haladják meg a rögzített fogyasztói árakat, hanem a nagy láncok is sokkal többet fizetnek a termékekért, mint amennyiért adniuk kell azokat.
Vannak olyan magyar nagyvállalkozók, akik már eddig is azon gondolkodtak, hogy bezárják egyes boltjaikat. Azokat legalábbis biztosan, amelyek veszteséget termelnek. Az árstop kiterjesztésével ők újabb érvet kaptak amellett, hogy jövőre már ne nyissanak ki boltokat. Nem véletlen, hogy az idei év első felében már több mint 2000 kiskereskedelmi egység (döntően kisbolt) húzta le a rolót, ami meghaladja az elmúlt időszak átlagát. Mindezt úgy, hogy az év első felében még érdemben nőtt a kiskereskedelem, miközben az elmúlt hónapokban már több mint 1%-kal csökken a forgalom (üzemanyag nélküli) volumene.
Ebben a környezetben logikus lenne, ha a vállalatok már nem emelnék tovább drasztikusan az árakat, hiszen csökken a kereslet. Habár az MNB nem részletezte, miért, de úgy véli, hogy az élelmiszerárakban újabb meglepetések lehetnek, vagyis még magasabb áremelkedés. A további áremelkedés természetesen összefügghet a rossz mezőgazdasági teljesítménnyel, ugyanakkor a vállalatokat érő költségsokkok, illetve a kiszámíthatatlan szabályozói környezet (újabb árstopok) is közrejátszik. Ráadásul az árstopon elszenvedett veszteség annál tovább emelkedik, minél tovább vannak érvényben az intézkedések, így annál többet emelnek más termékek árain, minél tovább tart az árbefagyasztás. Mindezek miatt novemberben és decemberben még egy áremelési kört tarthat a kiskereskedelem, még úgy is, hogy keresleti oldalról ez már közel sem lenne indokolt. Azonban minél több és nagyobb terhet ró ki a kormány a kiskereskedelemre, a piacon meghatározó méretű vállalatoknak annál erősebben fog majd a ceruzájuk a polcokon. Egyik forrásunk a helyzetet így kommentálta:
Ma már ott tartunk, hogy napról napra emelik egyre több terméknek az árát.
Címlapkép: Getty Images
