A TI és a KFIB a 2014-es parlamenti választások előtt megvizsgálta a magyarországi intézményrendszer átláthatóságát, és a magyar költségvetést. A vizsgálat eredményeit tanulmány összegzi, amely hat fejezetben tárgyalja a közhatalmi döntéshozatal, a költségvetés, a kampányfinanszírozás, az információszabadság, a közbeszerzés és a korrupcióellenes programok átláthatóságát és hatékonyságát. A tanulmány bemutatja azokat a jogi és intézményi kockázatokat, ami miatt ma Magyarországon az elkövetőknek, ha csak az anyagiakat nézzük, megéri korruptnak lenni. A tanulmány (itt) és az abból készült vezetői összefoglaló (itt) a mitvalasztunk.hu internetes oldalon érhető el.

A TI és a KFIB egyebek mellett arra kereste a választ, hogy a gyakorlatban érvényesül-e az Alaptörvény azon rendelkezése, miszerint Magyarország "független, demokratikus jogállam", ahol a "közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni". A két civil szervezet annak is utánanézett, hogy az államhatalom tiszteletben tartja-e az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint a közhatalmi döntéseknek "demokratikus jogállamban mindenki számára megismerhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lenniük".

A neves közgazdászok - Bod Péter Ákos, Mellár Tamás és Szalai Ákos - védnöksége alatt futó Mit Választunk? projekt keretében elkészült tanulmány lehangoló képet fest a magyarországi állami-közhatalmi szféra átláthatóságáról. Márpedig az intézményrendszer átláthatósága és elszámoltathatósága kulcskérdés mind a demokratikus jogállam, mind pedig a gazdaság hatékony működése szempontjából. "Ha nem jó működik egy ország intézményrendszere, akkor sérülnek a demokratikus jogok, a politikai rendszer torzul, és a gazdaság versenyképessége is romlik" - mondta a bemutatón Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

"Több évtizedes szakmai vizsgálódásaim után is nehéz megfogalmaznom, miben más a fejlett világ és a magyar valóság, de az állami hivatalok működése a hosszú lista elején áll" - fejtette ki Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, volt jegybankelnök, a Mit választunk? program védnöke. "Mint korábbi döntéshozó, megtapasztalhattam, hogy e téren kevesebbet hozott a rendszerváltozás, mint ahogy gondoltuk és ígértük - és ahogy azt nemzetünk joggal elvárta" - fejtette ki Bod Péter Ákos. A professzor szerint a TI és a KFIB kezdeményezése mindenkinek hasznára válhat, akiben megvan a készség és a szándék a jobbra, a tisztességesebbre, az ésszerűbbre.

"A költségvetés átláthatósága nem öncél - azért szükséges, mert társadalmi szempontból jobb döntésekhez vezet. Magyarországon az átláthatóság gyenge, sőt romlik" - fejtette ki Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója. Az átláthatóságra vonatkozó nemzetközi ajánlásokban szereplő 8 költségvetési dokumentum közül Magyarországon 5 nem jelenik meg. A visszalépés egyik példája, hogy a 2014-es választások előtti kormányzati pénzügyi beszámolót a 2012-ben elfogadott új államháztartási törvény már nem írja elő. Régi hagyománya van Magyarországon a fenntarthatatlan ígéretekre építő választási kampányolásnak. A választóknak így rendkívül nehéz tájékozódni az ígéretek dzsungelében. A Mit választunk? projekt keretében a KFIB februártól beárazza a pártígéreteket, vagyis megmutatja az ígéreteknek a költségvetésre gyakorolt hatásait.