Forrás: Prim hírek | | 2017.12.27.

A GDPR az EU adatvédelmi rendelete, amely 2018. május 25-től jelentősen megváltoztatja az adatkezelési szabályokat Magyarországon is. Az új rendelet egységes adatkezelési szabályozást határoz meg az unió területére.

“A GDPR soha nem látott szintre emeli az adatbiztonságot és jelentősen tágítja az állampolgárok önrendelkezési lehetőségeit saját adataikkal kapcsolatban. Vagyis az eddigieknél lényegesen hatékonyabban léphetünk fel például, ha tudni szeretnénk, hogy egy cég vagy közintézmény milyen adatokat kezel rólunk, hogyan, kinek adja ki azokat vagy ha töröltetni szeretnénk magunkat egy e-mail listáról. Abban is jobban bízhatunk, hogy adatainkat biztonságosabban őrzik. Összességében az adatkezlés körülményei szabályozottabbak, számonkérhetőbbek és szankcionálhatóbbak lesznek.” – mondta el Varga Viktor adatbiztonsággal foglalkozó szakember, a NETLOCK üzemeltetési vezetője. Akár egy fitnesz-terem nyilvántartó rendszerét is fel kell készíteni, hogy biztonságosan megfeleljen az új törvény előírásainak.

A legfontosabbak változások röviden

• Mielőtt bármilyen adatot bekér tőlünk egy szervezet pontos tájékoztatást kell adnia, hogy mi az adatkezelés célja, hogyan kezeli az adatokat vagy például kik férhetnek hozzá.
• Egy adatbázisból kérésünk esetén például e-mail-címünk törlésének elmaradása az eddigieknél jobban számonkérhető, szankcionálható lesz.
• Az új jogszabályok magas bírságokkal kényszerítik ki a biztonságos adatkezelést, vagyis azt, hogy személyes adatainkhoz ne férhessenek hozzá illetéktelenek. A bíró gyakorlat még hiányzik, de a bírság akár 20 millió euró vagy az éves árbevétel 4 %- a is lehet.
• Olyan eseteket is szabályoz és szankcionál a rendelkezés, amikor például egy hackertámadás következtében személyes adataink kikerülnek az adatkezelő rendszeréből, ellopják azokat vagy ha egy rendszer hiba miatt megsemmissülnek. Nagyobb lesz a felelősség az adatkezelőkön.

A GDPR nagyobb biztonságot, hatékonyabb számonkérhetőséget jelent az állampolgárok számára, és sok munkát a kormányzati, céges IT-szakembereknek

1. Pontosították, hogy mi számít személyes adatnak és a személyes adatok definíciója kibővül. A rendelet szerint személyes adat az az információ, amely alapján egy személy beazonosítható közvetlenül az adat tartalma alapján, vagy közvetett módon az adatot más adattal kiegészítve. Vagyis személyes adat például a nevünk, címünk, adó- és TB-számunk, igazolványaink, egészségügyi vagy ideológiai meggyőződésünkre utaló adataink. Ugyanígy telefonszámunk, online adataink és e-mail-címünk sőt a mozgásunkra vonatkozó adatok is.

2. A GDPR új jogokat ad a magánszemélyek kezébe, és pontosítja, szabályozza a korábbi lehetőségeket saját személyes adataik kezelésével kapcsolatban:

a. Előzetes tájékozódáshoz való jog azt jelenti, hogy az adatok bekérése előtt érthető és pontos tájékoztatást kell kapnia az ügyfélnek, hogy mi az adatkezelés célja, az adott intézmény hogyan kezeli az adatokat, például kik férhetnek hozzá.

b. Hozzáféréshez való jogot a GDPR kiemelten biztosítja. Az ügyfélnek joga van arra, hogy az adott szervezet által tárolt személyes adatait és a kezelésükkel kapcsolatos információkat megismerhesse, bármikor kikérje, ellenőrizze, hogy egy szervezet milyen adatot tart nyilván róla. Egy átlagos adatigénylés esetén a tájékoztatásért az adatkezelő nem számolhat fel semmilyen külön díjat. Mindez azt is jelentheti, hogy egy e-mail szolgáltatónak ki kell adnia a levelezésemet, ha úgy döntök másik szolgáltatóhoz szerződök.

c. Helyesbítéshez való jogot úgy pontosítja a GDPR, hogy az érintett kérésére az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül helyesbítenie kell a kérelmezőre vonatkozó pontatlan személyes adatokat.

d. Adatkezelés korlátozásához való jog biztosítja, hogy az ügyfél saját személyes adatainak felhasználását korlátozza, megszabhassa, hogy adataihoz ki férhet hozzá és milyen körülmények között.

e. Törléshez való joggal élve az ügyfél személyes adatait töröltetheti. Például egy adatbázisból e-mail-címünk törlésének elmaradása az eddigieknél jobban számonkérhető, szankcionálható lesz.

3. Biztonságosabb adatkezelést kell garantálnia az intézményeknek

a. Az új jogszabályok magas bírságokkal kényszerítik ki a biztonságos adatkezelést, vagyis azt, hogy személyes adatainkhoz ne férhessenek hozzá illetéktelenek. A bíró gyakorlat még hiányzik, de a bírság akár 20 millió euró vagy az éves árbevétel 4 %- a is lehet.

b. Az adatvédelmi incidensekkel is részletesebben foglalkozik az új törvény és kimondja, hogy mi számít jogi értelemben a személyiségi jog megsérülésének. A definíció viszonylag egyszerű: bármilyen eset annak minősül, ha a korábban (a 2-es pontban) ismertetett jogok egyike nem teljesül vagy sérül.

c. Olyan eseteket is szabályoz és szankcionál a rendelkezés, amikor például egy hackertámadás következtében személyes adataink kikerülnek az adatkezelő rendszeréből, ellopják azokat vagy ha egy rendszer hiba miatt megsemmissülnek. Vagyis jobban bízhatunk abban, hogy mások által kezelt adatink nagyobb biztonságban és körültekintőbb módon lesznek tárolva, Nagyobb lesz az adatkezelők felelőssége egy-egy incidens kapcsán ezért, ha egy szervezet nem akar bírságot fizetni jobb, ha már most felkészíti, biztonságosabbá teszi adatkezelő rendszerét.

4. Számonkérhetőbb adatkezelők

a. A rendelet határidőt rendel a jogorvoslati eljárások lefolytatására, olyan esetben, ha egy állampolgár adataival kapcsolatban igénnyel él vagy panaszt fogalmaz meg, és a jogok sérülése esetén (legyen az adatvédelmi incidens vagy csak a kért törlés elmaradása).

b. Ha bármilyen problémát tapasztal egy magánszemély és azt jelzi, az adatkezelőnek 25 napja van a jelzés után arra, hogy elbírálja a kérdést és választ adjon rá. Ha a személyiségi jog sérülése ezek után is fennáll, akkor az ügyfelet sérelemdíj illeti meg.