Ausztrál rádió: Magyarország – a demokrácia európai hanyatlásának legaggasztóbb jelképe - 14 Március 2014

Az ausztráliai ABC Radio National Jogi jelentés című műsorában és honlapján Eltorzított Demokrácia Magyarországon címmel közölte Michael Schirrefs írását. Ultra-nacionalizmus, antiszemitizmus, cenzúra és erőszakos megfélemlítés: Michael Shireffs számol be arról, hogyan jutott el Magyarország onnan, hogy a világ egyik leginkább csodált jogrendszerével rendelkezett, odáig, hogy a demokrácia európai hanyatlásának legaggasztóbb jelképévé legyen.

Az Európai Uniót arra a meggyőződésre alapozták, hogy minden tagállam el akar határolódni az olyan konfliktusoktól és zárt rezsimektől, amelyek maghatározták a XX. század nagy részét. A magyar Orbán Viktor mégis egy olyan ország miniszterelnöke, amely bizonyítja, hogy ez az elképzelés naiv volt, és hogy Európa rosszul készült fel a megnyomorító gazdasági válság sorozatos mellékhatásaira.

Orbán már korábban is volt Magyarország miniszterelnöke, 1998 és 2002 között, de ezúttal más a helyzet. Jobboldali pártja, a Fidesz 2010-ben több mint kétharmados parlamenti többséget tudott szerezni az ország választási rendszerének köszönhetően. Ennek eredményeként fel tudta törni és újra tudta konfigurálni Magyarország alkotmányát úgy, hogy az megfeleljen az ő ideológiai elképzeléseinek. A kétharmados többség azt jelenti, hogy hatékonyan meg tudja kerülni az ellenzéket.

Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem professzora, Magyarország-szakértő azt mondja, az események ilyen kombinációjára nem is gondoltak 1990-ben az ország posztkommunista választási rendszerének kidolgozói.

„A Fidesz támogatottsága a 2010-es választások idején mintegy 40 százalék volt, de a viszonylag csekély részvétel nyomán a pártlistára leadott szavazatok 53 százalékát kapta meg, és aztán a választási rendszer a parlamenti mandátumok 68 százalékát juttatta nekik” – mondja a professzor.

„Így hát, amikor jártában-keltében folyton mondja, hogy kétharmados többsége van, akkor ez betű szerint igaz, amennyiben a parlamenti mandátumokat számoljuk, de a támogatottsága soha meg sem közelítette a kétharmadot.”

„Ez volt tehát a választási rendszer kidolgozóinak az egyik hibája, a másik pedig az, hogy az alkotmányban bármit meg lehetett változtatni egyetlen kétharmados szavazással. A két dolog kombinációja folytán hirtelen a kezében volt a kastély kulcsa.”

Az eredmény a nyitottság drámai elvesztése, és Brüsszellel szemben új ellenségesség volt. Rui Tavares, az Európai Parlament tagja és a magyar alkotmánymódosításokról készült jelentés szerzője szerint az alkotmányt 12 ízben módosították, mielőtt kidobták.

„Ezt követően teljesen új alkotmányt fogalmaztak, amely így magáé a kormányzó párté volt” – mondja Tavares. „És azt követően, hogy ez az alkotmány hatályba lépett, 2012. január 1-jén, már ezt is ötször módosították. Alkotmányos szintre akartak emelni szinte mindent, ami a saját politikai platformjuk volt.”

Aztán változtatásokat hajtottak végre az ombudsmanok pozíciójában, az Alkotmánybíróságban és a médiahatóságban, párthíveket helyezve minden kulcspozícióba.

„Ezek a kinevezések kilenc évre szólnak, és ha a kilenc év végén nincsen kétharmados többség az új kinevezett jóváhagyásához, a most kinevezett marad hivatalban, ami azt jelenti, hogy ezek közül az emberek közül néhányan 18 évig vagy még tovább maradhatnak a helyükön”, mondja Tavares.

A Tavares jelentés egyenes, félreérthetetlen és bíráló rendreutasítás a történtekről. Amikor a jelentést megvitatták az Európai Parlamentben, és szavazásra tették fel a Magyarország elleni akció kérdését, Orbán ideológiai szövetségesei közül sokan tartózkodtak, mások pedig egyenesen az akcióra szavaztak.

„Meglepett, hogy Orbán milyen kevés támogatást kapott. Emlékezzünk rá, hogy Orbán Fidesze az Európai Néppárthoz tartozik, és a konzervatív pártok többségben vannak az Európai Parlamentben. És egészen a Tavares-jelentésig a pártok mindig összetartottak” – mondja Kim Lane Scheppele.

Orbán a hazai közönségnek játszott, és szította a feljövőben lévő, mainstream nacionalista hangulatot. Veszélyes játékba kezdett az ország szélsőjobboldali pártjával, a Jobbikkal is, és a körülötte lévő számtalan rasszista milíciával. Ennek eredményeként az Európát népbetegségként sújtó roma- és menekültellenes erőszak és megfélemlítés mellett Magyarország olyan fajta nyilvános antiszemitizmust mutat, amilyet a kontinensen nem láttak a második világháború vége óta. Ez a rémálmok legrosszabbika annak az Európának, amely azt remélte, hogy az efféle kísérteteket egyszer s mindenkorra elűzték.

Orbán „a bankokat vádolta. És azzal a kódolással tette, hogy ’hiszen mindannyian tudjuk, hogy kik a bankárok, ők a zsidók’. Nem mondja ki, de éppen ez a retorika lényege, hogy mindenki tudja, ez mit jelent”.

„Tény, hogy a Jobbiknak 10 pontból álló programja volt, és Orbán megvalósította mind a tízet. Így gyakran mondja az Európai Uniónak, hogy ’örüljetek, hogy velem van dolgotok, mert velük is lehetne’. De valójában ugyanazt a programot valósítja meg, amelyet a Jobbik akart” – mondja Kim Lane Scheppele.

„Magyarországon nagyon világos, hogy az asztal alatt inkább összejátszik a szélsőjobbal, mintsem hogy szembehelyezkedne velük. Angolul szembehelyezkedik a Jobbikkal, magyarul összejátszik vele.”

Az Európai Unió gondja az, hogy soha senki nem tételezte fel, hogy egy ország visszaeshet, ha már egyszer megugrotta a felvétel magasra helyezett lécét, és ez hatalmas problémát okoz. Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Unió Bizottságának szóvivője azt mondja, hogy erősen vonakodnak egy tagállam szankcionálásától – az ilyen lépést „nukleáris opcióként” emlegetik.

Némelyek viszont amiatt aggódnak, hogy talán Magyarország szankcionálása nem lenne elegendő.

„Elég gondolatban követni a trendet, és akkor az ember elkezd aggódni, hogy hová juthatnak mostantól öt vagy tíz évre. Puszta önámítás azt mondani, hogy ilyesmi nem történik meg Európában, mert éppen Európa az, ahol ezek a dolgok történnek” – mondta Rui Tavares.