Egy új tanulmány szerint 75 millió évvel ezelőtt, amikor még a dinoszauruszok jártak a Földön, erdőtüzek tomboltak az Antarktiszon. A Föld egyik legmelegebb időszakának számító kréta korban az antarktiszi James Ross-szigeten a mérsékelt égövi tűlevelűek, páfrányok és a zárvatermő növények virágzó erdeje pompázott, ám nem lehetett teljes ez a paradicsom. Tüzek pusztították el az erdők egyes részeit, amelyek azonban szénmaradványokat hagytak maguk után. A tudósok most ezeket tárták fel és tanulmányozták.
A most feltárt lelet az első bizonyíték a korabeli tűzre a James Ross-szigeten. A felfedezés bizonyítékot jelenthet arra vonatkozóan, hogy a spontán tüzek gyakoriak voltak az Antarktiszon mintegy 84-72 millió évvel ezelőtt.
A kutatók még 2015-ben, a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology tudományos szaklapban publikált tanulmányukban már dokumentálták a dinoszauruszkori erdőtüzek első ismert bizonyítékát az Antarktisz nyugati részén.
Ez a felfedezés bővíti a kréta korszakban előforduló erdőtüzekkel kapcsolatos ismereteinket, de megmutatja azt is, hogy az ilyen események gyakrabban fordulhattak elő, mint azt korábban véltük
– mondta Flaviana Jorge de Lima, a tanulmány vezető kutatója, a Pernambuco Szövetségi Egyetem paleobiológusa a LiveScience online tudományos portálnak.
A Polar Research tudományos szaklapban közzétett, új tanulmányban egy nemzetközi tudóscsoport a 2015-2016-os James Ross-sziget északkeleti részén végzett expedíció során gyűjtött kövületeket elemezte, amelyek szénmaradványnak látszó növénytöredékeket tartalmaztak.
Bár a széndarabok kicsik voltak (a legnagyobb papírvékony darabok mindössze 19 x 38 milliméteresek), az elektronmikroszkópos felvételek azonban felfedték a kilétüket.
A szakemberek megállapították, hogy valószínűleg megégett nyitvatermők, amelyek a tűlevelűek osztályába tartozó araukáriafélék botanikai családjából származnak.
Ahogy arra a tudósok rámutattak, az intenzív erdőtüzek gyakoriak és széles körben elterjedtek voltak a késő kréta korszakban.
És bár az Antarktiszhoz hasonló helyek a Gondwana szuperkontinens széttöredezése után a korábbinál elszigeteltebbek lettek, ebben a jégmentes régióban rengeteg olyan gyújtóforrás akadt, amelyek elősegítették a tüzek keletkezését. Ilyenek voltak például a villámcsapások, a lehulló meteorok és a vulkáni tevékenység, valamint a gyúlékony növényzet és a magas oxigénszint.
A tanulmány következtetései szerint az Antarktiszon intenzív vulkáni tevékenység zajlott akkoriban, amelyet a tektonika okozott a kréta időszakban; valószínű, hogy ez okozta a korabeli erdőtüzeket.
A kutatók most újabb feljegyzéseket keresnek az Antarktisz más helyein keletkezett „paleo-tüzekről".