Az elmúlt évszázad során folyamatos exponenciális növekedésben volt a károsanyag kibocsátás mértéke, és minden baljós figyelmeztetés ellenére a folyamat tovább fokozódik ebben a pillanatban is. Egy most megjelent tanulmány szerint ennek a tényezőnek van egy nem kívánt mellékhatása is: az olvadó jég lassítja a Föld forgását.
Az ETH Zürich új kutatása szerint a probléma túlmutat önmagán, hiszen az antarktiszi és grönlandi jégsapkák folyamatos olvadása miatt az égitestnek a forgás során egyre több olvadékvizet kell tolnia az egyenlítő irányába. Ez a jelenség - hasonlóan a kinyújtott karú, forgást végző műkorcsolyázóhoz - Benedikt Soja, az intézmény kutatója szerint jelentős tömegeltolódást és ezáltal lassulást okoz.
Ez pedig, még ha nagyon lassan is, de fékezi bolygónk saját tengelye körüli forgását. Jelenleg ez csak néhány ezredmásodpercet jelent naponta, de a hatás idővel jelentős lehet. Ugyan az ár-apály jelenségnek is van ilyen hatása, de ha a felmelegedés így folytatódik, ennek mértékét meg sem fogja közelíteni.
A fenti kutatás során azt vizsgálták Zürichben, hogy mindeközben a Föld magján belüli változások hogy alakulnak. A kutatócsoport egy, az elmúlt 120 évet modellező szimulációt készített, mely megmutatta a bolygó tengelyének eltolódását, és azt is, hogy változott a forgástengely. A kísérletben bizonyítást nyert, hogy a tengely és a forgási sebesség változásai befolyással vannak a magma felszín alatti eloszlására.
Azt feltételezik, hogy ez hatással lehet a Föld mágneses mezejére is, bár ezt lehetetlenség mérésekkel alátámasztani, mivel a bolygó magját nem tudjuk közvetlenül vizsgálni. Az éghajlat jelenleg is folyó változásinak következményeit csak menet közben tudjuk hitelt érdemlően vizsgálni, de az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy még érhetnek minket meglepetések.
A kutatócsoport megjegyezte, hogy ennek tükrében az űrkutatásnak is figyelembe kell vennie a jövőben történő változásokat az éghajlatban. A földi napokhoz hozzáadódó milliszekundum még nem fogja érdemben befolyásolni a napi ingajátatot, de az űrhajózás szempontjából egy ekkora eltérés akár fontos kilométereket is jelenthet a földet érés szempontjából.
