Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2022 » Január » 17 » Az egyiptomi piramisoknál is régebbiek Málta titokzatos ősi templomai

---

10:22:29 Az egyiptomi piramisoknál is régebbiek Málta titokzatos ősi templomai

Forrás: Múlt-kor | 2022.01.16. Bár a régészek sokáig úgy gondolták, hogy a világ legkorábbi önmagukban álló kőépítményei az egyiptomi fáraók piramisai, az 1970-es években egy forradalmi régészeti eljárásnak, a radiokarbon-datálás faévgyűrűs kalibrálásának köszönhetően kénytelenek voltak revideálni korábbi álláspontjukat. A tudósok szénizotópos vizsgálatoknak köszönhetően ugyanis rájöttek, hogy több máltai megalitikus templom is mintegy ezer évvel korábban épült, mint az első egyiptomi piramisok. A földközi-tengeri szigetcsoporton Kr. e. 3600 és 2500 között virágzó templomkultúra alakult ki, amelynek jó állapotban megmaradt emlékei még manapság is turisták százezreit vonzzák. Máltán jelenleg több mint húsz megalitikus épületegyüttest tartanak nyilván, de könnyen elképzelhető, hogy a modern épületek alatt további templomok romjai hevernek. Ħaġar Qim fő temploma. Egyes leletek arra utalnak, hogy az emberek csak lábuk rituális megmosását követően léphettek be. Két évezrednyi tévedés Málta őslakosai valamikor Kr. e. 5000 környékén telepedtek le először a földközi-tengeri szigeteken. A templomkultúra létrehozóinak ősei feltehetően Szicíliából vándoroltak a területre, és földműveléssel – búza- és árpatermesztéssel, valamint juh-, szarvasmarha- és kecsketenyésztéssel foglalkoztak. Az első megalitikus épületek a Kr. e. 4. évezred első feléből származnak. Ekkor épült többek között a Ħaġar Qim templomegyüttese is, amelynek esetében elsősorban az épület szabályossága szembeötlő. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a kutatók feltételezései szerint ez a legkorábbi fennmaradt épület, amelynek megépítéséhez faragott követ használtak. A Ħal-Saflieni-i hipogeum belseje A 4. évezred utolsó évszázadaiban épült tarxieni templomkomplexum a legdíszítettebb megalitikus épületegyüttes. Domborművei kísértetiesen hasonlítanak a mükénéi civilizáció által Kr. e. 1800–1500 körül létrehozott műalkotásokhoz, ezért a kutatók többsége úgy vélte, hogy a máltai megalitikus templomokon a Kelet-Mediterráneum kultúráinak hatásai érvényesültek. Ez volt a fő oka annak, hogy a templomokat nagyjából kétezer évvel későbbi időpontra datálták, mint amikor valójában megépültek. A tarxieni templomegyüttes díszítései mellett arról is nevezetes, hogy itt található a világ legkorábbi embernagyságot meghaladó méretű szobra, a „kövér hölgy” szobor, amely egy ülő nőalakot – feltételezhetően egy istennőt – ábrázol. Az eredetileg valószínűleg két-három méter magas műalkotásnak sajnos csak a töredéke maradt az utókorra.   következő oldal 1 / 5   Két évezrednyi tévedés Megalitikus agymanipuláció John Otto Bayer munkához lát Óriáskőművesek és fegyencrégészek A világörökség templomai

1 2 3 4 5 Kategória: Történelem | Kultúra | Megtekintések száma: 208 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Málta, piramisok, kultúra, Titokzatos, régebbiek, templomai, ősi, régészet, történelem | Helyezés: 0.0/0