Forrás: Új világtudat |  2020.08.11.

Európában a vaskorban a hamvasztás volt a leggyakoribb módszer a holttestek megsemmisítésére. Az évek során azonban az észak-európai országokban, például az Egyesült Királyságban, Írországban, Dániában, Németországban és Hollandiában a vizes élőhelyeken számos ősi emberi maradványt fedeztek fel.

Ezek a maradványok, amelyeket gyakran mocsári testeknek is neveznek, általában rendkívüli állapotban kerültek elő a korukhoz képest az oxigénszegény környezet és az ott szaporodó tőzeg- és tőzegmoha okozta antimikrobiális tulajdonságok miatt.

Ez a két tényező jelentősen lelassítja a bomlást, így néhány felfedezett test meglepősen ép állapotban maradt, melyeknek még mindig volt hajuk, körmük és megőrződtek az arcvonásaik.

Mivel a hamvasztás volt a szokásos temetkezési gyakorlat, és mivel sok mocsári test egyértelmű bizonyítékot mutat a kínzásra vagy az erőszakos halálra, valószínű, hogy a mocsárba helyezés viszonylag szokatlan módja volt a testek eltüntetésének.

A History Channel szerint sok szakértő arra a következtetésre jutott, hogy a mocsári testek a rituális emberáldozat egyik formájának számítottak.

Noha nehéz bizonyosat mondani, a szakértők egyetértenek abban, hogy Európában mintegy 700 mocsári testet fedeztek fel. Néhányuk figyelemre méltóbb, mint mások.

Például 2013-ban az ABC számolt be a legrégebbi ilyen típusú maradványok felfedezéséről, amelyeket sértetlen bőrrel találtak.

A cashel férfit, akit arról a mocsárról neveztek el, ahol megtalálták, egy helyi lakos fedezte fel, amikor tőzegmohát ásott, akiről megállapították, hogy mintegy 4000 éves. Majdnem kétszer olyan idős, mint a többi megtalált mocsári test többsége.

Miközben a helyi szakértők tanulmányozták, felfedezték, hogy egyik karja és a gerince a halála előtt több helyen eltört. Úgy tűnt, mintha a töréseket az okozta volna, hogy valamivel megütötték.

A hátán olyan sebek voltak, amelyeket látszólag egy fejsze okozhatott, és találtak is olyan fejszéket, amelyek felhasználhatók lehettek arra, hogy ugyanazon a területen sebesüléseket okozzanak.

A valaha talált legjobban megőrzött test a tollund férfi néven vált ismertté. 1950-ben Dániában fedezte fel néhány ember, akik tőzeget ástak. Olyan jó állapotban volt, hogy az őt megtaláló emberek értesítették a rendőrséget azt gondolván, hogy egy közelmúltbeli gyilkosság áldozatára bukkantak.

Amikor a rendőrség rájött, hogy egy mocsárban találtak rá, ahol nem voltak jelei a friss ásásnak, arra a következtetésre jutottak, hogy valójában a Silkeborgi Múzeum az illetékes, ahol a tollundi férfi jelenleg is található.

A testen nem volt ruha, kivéve a fején talált bőr sapkát, és a nyakán összefont bőrcsíkot találtak, amivel valószínűleg felakasztották, és ettől fulladt meg.

Noha nincs nyilvántartás arról, hogy meggyilkolták-e őt vagy öngyilkosságot követett el, Tacitus írásai szerint a területen legalább egy germán törzs volt, amely embereket áldozott fel, valamint, hogy bizonyos típusú bűnözőket egy "fonott akadály alatt nyomták le a mocsár iszapjába."

Tacitus kommentárja ellenére a szakértők nem gondolják, hogy a tollundi férfi bűnözőként merült el a mocsárban. A maradványait úgy találták meg, mintha aludna, és a szakértők szerint a szemét és a száját óvatosan becsukta, mielőtt elmerült volna. Ezért azt gondolják, hogy áldozatul ajánlották fel az isteneknek.

A legfiatalabb mocsári test a rösti lány volt, akit 1926-ban Németországban találtak meg. Halálakor körülbelül három éves volt, időszámításunk előtt 200 körül. Nagyon kevés információ van róla, mivel maradványait a 2. Világháború alatt megsemmisítették.

A grauballei férfit Jütlandon, Dániában fedezték fel, és valószínűleg ő volt az, akinek a legszomorúbb halál jutott. Noha sok mocsári testet előtte fellógattak, leszúrtak vagy megfojtottak, a grauballei férfi ezek mindegyikét elszenvedte.

Eltört a lába, egyértelműen a fejére sújtottak, és elvágták a torkát. Egy másik dolog, amelyről híres, hogy ő volt az első, akin valaha karbon kormeghatározást végeztek, mivel akkoriban ez egy új technológia volt, amikor a maradványait felfedezték. Megállapították, hogy időszámításunk előtt 400 és 200 között süllyedt a mocsárba.

Az európai mocsári testek több különböző országból származnak, és különféle körülmények között találtak rájuk. Ezért nem lenne reális azt feltételezni, hogy minden régióban ugyanazon okok miatt kerültek ezek a halottak ezen helyszínekre. (1)

(1) - https://www.outdoorrevival.com/news/bog-bodies