Forrás: MTI/[origo] | 2014.08.28.

Nagyszabású katonai segítséget kért Ukrajna csütörtökön az Európai Uniótól a „leplezetlen orosz invázió” miatt. Ezt az AFP francia hírügynökség közlése szerint az EU mellé akkreditált ukrán nagykövet, Konsztyantin Jeliszejev közölte. „Sürgetjük, hogy az Európai Tanács augusztus 30-án tartson rendkívüli ülést Ukrajnáról” – szögezte le a nagykövet, az EU állam- és kormányfőinek tanácskozására célozva.

„Legyen vége a cinkosságnak és az agresszor megbékítésének. A szolidaritásnak komoly szankciók és egy nagyszabású katonai és technikai segítség képében kell testet öltenie” – mondta Jeliszejev az ukrán nagykövetség Facebook-oldala szerint. „Nem volt elég ennyi, hogy kiderüljön: a Kreml fütyül a szavakra?”

A szombatra tervezett rendkívüli EU-csúcs fő témája, hogy miután Jean-Claude Junckert az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökévé választotta, a tagállamok vezetői a többi uniós csúcspozíciót is betöltsék. Jeliszjejev ugyanakkor megjegyzi: sokkal nagyobb tragédia, és sokkal többet árthat az Európai Unió megítélésének, ha a második világháború kitörésének 75 évfordulóján nem képes megakadályozni egy újabb háborút, mint az, ha nem sikerül kiosztani, hogy melyik tagállam által delegált politikus milyen tárcát vigyen a következő években.

Ezer orosz katona van Ukrajnában

Ezer fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma – közölte újságírókkal egy név nélkül nyilatkozó magas rangú NATO-tisztviselő. A neve elhallgatását kérő forrás arról is beszélt, hogy ez ráadásul inkább konzervatív, óvatos becslés. Oroszország a szövetség információ szerint mintegy 20 ezer katonát vont össze nyugati szomszédja határánál. A tisztviselő úgy fogalmazott, hogy Moszkva nem hajlandó elfogadni, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták vereséget szenvedjenek, Oroszország pedig már nem csak a háttérből irányítja az eseményeket, hanem egyre leplezetlenebbül avatkozik be Ukrajnában.

Moszkva tagad

Az orosz EBESZ-képviselő tagadta Oroszország Kelet-Ukrajnába való behatolását – derült ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ csütörtökön tartott rendkívüli ülése után Bécsben. Az orosz vezetésnek semmilyen érdekében nem áll Kelet-Ukrajna megszállása – mondta Andrej Kelin, Oroszország EBESZ mellé akkreditált állandó képviselője. „Egészen világosan megmondtuk, hogy Oroszországnak tíz határőrkatona kivételével nincsenek csapatai Kelet-Ukrajnában” – mondta, hozzátéve: „a jelenlegi fejleményeket úgy tudom kommentálni, hogy mi sem megszállásban, sem csapatok küldésében nem vagyunk érdekeltek. Az erre vonatkozó nyugati aggályok mindenféle alapot nélkülöznek.” 

Összeül a nemzetbiztonsági tanács

Petro Porosenko ukrán államfő kijelentette, hogy orosz csapatok hatoltak be Ukrajnában – tájékoztatott a Reuters jelentése szerint csütörtökön honlapján az elnöki hivatal. Az ukrán elnök információk szerint elhalasztotta törökországi utazását. Porosenko azt követően nyilatkozott, hogy újabb frontot nyitottak a szakadárok Ukrajna délnyugati részén, és Mariupolt fenyegetik.

Az államfő a további teendők kidolgozása érdekében összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot. Kijev emellett haladéktalanul kezdeményezni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, és az európai partnerországokhoz fordul az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívása érdekében.

Az elnöki sajtóhivatal által közzétett képen Petro Porosenko ukrán elnök nyilatkozatot tesz a kijevi repülőtéren Forrás: MTI/AP/Elnöki sajtóhivatal/Mihajlo Palincsak

Pánikszerűen menekülnek az ukránok?

Az ukrán katonák pánikszerű visszavonulásáról írt a The New York Times (NYT) amerikai napilap azzal a fejleménnyel kapcsolatban, hogy a jelek szerint Oroszország a héten új frontot nyitott Kelet-Ukrajna déli részén. Moszkva tagadja a katonai mozgásokat, ugyanakkor korábban jelezte: nem tűri el az Ukrajna többségében oroszok lakta keleti részén zajló felkelés leverését, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök számára hazájában jelentős politikai kudarccal érne fel – vélekedett a The New York Times.

Oroszország nyilvánvalóan igyekszik a szakadárok javára visszabillenteni a mérleg nyelvét – mondta az újságnak egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő. Az amerikai lap szerint egy nappal az ukrán válság megoldását célzó minszki találkozó után az orosz katonai mozgások miatt szertefoszlik az a remény, hogy a szemben álló felek közelebb kerültek az öt hónapja tartó konfliktus beszüntetéséhez.

Amerikai bírálat

A The New York Times szerint a héten a kis délkelet-ukrajnai határvárosban, Novoazovszkban elegendő bizonyítékot lehetett látni arra, hogy Oroszország meg akarja változtatni a konfliktus menetét. A településről kedden biztonságosabb területek felé visszavonultak az ukrán erők a határ túloldaláról érkező tankoszlopok, tüzérség és harcoló egységek elől.

Néhány katona láthatóan nem hajlandó harcolni. A nyugat-ukrajnai Vinnyicjában állomásozó 9. dandár novoazovszki helyi egységének vezetője ráparancsolt menekülő katonáira, hogy forduljanak vissza, de hiába. „Rendben” – mondta a parancsnok. „Bárki, aki megtagadja a harcot, üljön külön a többiektől” – mondta, mire 11 férfi így tett, a többiek pedig visszamentek a városba.

Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő az orosz behatolásra reagálva szerdán azt mondta, valószínűleg orosz ellentámadás van folyamatban. Psaki bírálta, hogy az orosz kormány nem hajlandó megmondani az igazat arról, hogy katonái 30 mérföld mélyen behatoltak Ukrajnába.

Határzottak a balti államok

Időközben az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását kérte Litvánia amiatt, hogy Oroszország „nyilvánvaló katonai invázióba” kezdett Ukrajna területén. „Litvánia határozottan elítéli azt, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői nyilvánvalóan behatoltak Ukrajna területére (...), és azt javasolja, hogy az ügyet, amilyen gyorsan csak lehet, vizsgálja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa” – jelentette ki Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter.

Eközben Edgars Rinkevics lett külügyminiszter az incidenssel kapcsolatban „háborúról” beszélt és hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót az ENSZ BT-nek „agressziós cselekedetnek” kell tekintenie.

Háborús állapotok uralkodnak Kelet-Ukrajnában Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Egy 450 ezres város is célkeresztbe került

Az ukrán szakadárok vezetője csütörtökön azt közölte, hogy offenzívájukkal elérték az Azovi-tengert, elfoglalták Novoavazovszkot, és támadásuk fő célpontja Mariupol városa. Az ukrán védelmi tanács bejelentette, hogy visszavonta csapatait Novoavazovszk városából és megerősíti a 450 ezer lakosú Mariupol védelmét.

Olekszandr Zaharcsenko, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) miniszterelnökének állítását, miszerint a szakadárok elérték az Azovi-tengert, megerősítette az AP amerikai hírügynökség egyik tudósítója, aki a tenger partján fekvő Novoavazovszknál városánál járt, de oda nem jutott be. A felkelők ellenőrző pontokat állítottak fel a délkelet-ukrajnai település peremrészein, és közölték vele, nem léphet be a városba. Egyikük azt mondta, hogy Novoavazoszkban nincsenek harcok.

Özönlenek az önkéntesek

Az ukrán védelmi tanács közölte: Novoavazovszk az orosz hadsereg ellenőrzése alá került, és az ukrán katonákat azért vonták vissza, hogy életüket megmentsék. A 11 ezer lakosú Novoavazovszk a stratégiailag fontos, Oroszországot a Krímmel közvetlenül összekötő út mentén fekszik. Kijev aggódik amiatt, hogy a szeparatisták offenzívájukkal szárazföldi kapcsolatot teremthetnek Oroszország és a Krím között, márpedig akkor Moszkva kezébe juthat az Azovi-tenger – a Fekete-tenger északkeleti jókora öblének – teljes partvidéke. Ukrajna délkeleti része eddig mentesült a harcoktól.

Mintegy három-négyezer oroszországi önkéntes harcol a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek oldalán – ismerte el csütörtökön az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) miniszterelnöke. „Sokan közülük elutaztak, de többségük maradt” – mondta Olekszandr Zaharcsenko a Rosszija 24 tévé által sugárzott nyilatkozatában.

Oroszbarát szakadárok Forrás: AFP/Alexandr Osinskiy

Csapatkivonást követel Jacenyuk

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő arra szólította fel a Nyugatot, hogy fagyasszon be minden kihelyezett orosz pénzügyi eszközt, amíg Moszkva ki nem vonja az összes orosz katonát Ukrajnából. A miniszterelnök leszögezte, hogy az Oroszországgal szembeni eddigi nyugati szankciók nem hoztak eredményt.

„A jelenlegi körülmények között az orosz agresszió megfékezésére egyetlen lehetőség maradt: fontolóra kell venni az Európai Unió tagállamainak, az Egyesült Államoknak és a G7-országoknak minden orosz banki követelés befagyasztását, valamint minden banki tranzakció leállítását mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonja fegyveres erőit és katonai eszközeit Ukrajna területéről” – hangsúlyozta Jacenyuk.

A miniszterelnök sürgette továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását. „Oroszország jelentősen megnövelte katonai jelenlétét Ukrajnában” – indokolta kérését Jacenyuk. Véleménye szerint rendkívüli értekezletet kell tartania az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) is, valamint az Európai Unió tagországainak külügyminiszteri szinten.

A konkrét segítségről nem beszéltek 

Valerij Csalij, az elnöki hivatal vezetője egy ukrán tévének adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna nem vár a NATO-tól közvetlen katonai segítséget, ugyanakkor számít másfajta támogatásra, amely erősíti Kijev pozícióit. Azt, hogy konkrétan milyen segítséget vár az atlanti szövetségtől, nem fejtette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Kijev komolyan készül, és nagy várakozásokkal tekint a szeptember 4-5-i cardiffi NATO-csúcstalálkozóra.

Oroszország „közvetlenül beavatkozik” az oroszbarát szakadárok és a kormányerők között folyó kelet-ukrajnai harcokba – szögezte le az Egyesült Államok kijevi nagykövete. „Egyre növekvő számú orosz katona avatkozik be az ukrán földön zajló harcokba” – írta Geoffrey Pyatt a Twitter mikroblog-szolgáltató oldalon, hozzátéve, hogy Moszkva így közvetlenül részese az összecsapásoknak. Mint közölte, Oroszország a legújabb, Pancir-SZ1 légvédelmi rendszerét küldte Kelet-Ukrajnába.