Ahogy a hétéves keretköltségvetés esetében, a nemzeti helyreállítási terveknél is fontos szempont, hogy a forrásokat a digitalizációra és a gazdaság zöldítésére költsék. Ugyanakkor a nemzeti tervek elbírálásában nagy szerepe van az úgynevezett országspecifikus ajánlásoknak is. Ezek eddig valóban csak ajánlások voltak, amelyeknek nem kötelező megfelelni, a helyreállítási tervek értékelésekor azonban az Európai Bizottság már ragaszkodhat az ajánlásnak való megfeleléshez. Magyarország esetében – egyebek mellett – az országspecifikus ajánlások visszatérő eleme az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét érő támadások, a gyenge korrupcióellenes keret, az uniós forrásokkal történő visszaélések nem kellő feltárása és szankcionálása, röviden az EU-s pénzek nem hatékony és átláthatatlan felhasználása. Ezen a téren vár az Európai Bizottság konkrét kötelezettségvállalásokat a magyar kormánytól – és ez az, amit eddig nem kaptak meg.
Az Európai Bizottság szóvivője, Veerle Nuyts elmondta, hogy nincs újabb határidő a terv elbírálására, ami még kiszámíthatatlanabbá teszi az eljárást. Azt viszont megerősítette, hogy folyamatos a kapcsolat Brüsszel és Budapest között, „az együttműködés konstruktív” – bármit is jelentsen ez ebben a helyzetben. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy a tárgyalásokat szeretnék lezárni – amint lehet.
Nagypolitika a háttérben
„A nagypolitika szintjén születik majd döntés a magyar helyreállítási tervről, abban azonban erősen megoszlanak a vélemények, hogy a magyar és a lengyel tervet együtt kell-e kezelni” – így összegezhető annak az európai bizottsági forrásunknak a véleménye, akivel a Szabad Európa brüsszeli tudósítója beszélt. Hozzátette, hogy alsóbb szinten a technikai egyeztetések tovább fognak folytatódni, és egészen addig tartanak, amíg az előbb említett politikai alku meg nem születik. Ennek időpontja azonban kérdéses. Elképzelhető, hogy összekötik majd az uniós költségvetés védelmére szolgáló jogállamisági eljárások megindításával, amelyek ezekben a hetekben várhatók, és szinte biztos, hogy Magyarország is érintett lesz. Ebben az esetben az Európai Bizottság hivatkozhat arra, hogy a maga részéről mindent megtesz a források megóvása érdekében, és nem hagy jóvá olyan nemzeti tervet, ahol átláthatatlan az uniós források felhasználása, és az eljárás megindításával legalább megteszi a tőle telhető lépéseket.
Budapest állít, Brüsszel cáfol
A kommunikációs háborúban a magyar kormány gyakran hivatkozik arra, hogy a brüsszeli jóváhagyás késlekedésének egyetlen oka van: a magyar gyermekvédelmi törvény. Ezt azonban az Európai Bizottság ismét határozottan cáfolta. A melegeket a pedofilokkal összemosó jogszabály nem játszik szerepet a magyar helyreállítási tervről folytatott tárgyalásokon. A brüsszeli testület szóvivője – ismét – felhívta a figyelmet arra, hogy ez a jogszabály megítélésük szerint sérti az LMBTQ+-közösséget, ezért emiatt kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben. Ez azonban egy párhuzamos eljárás keretein belül folyik – szögezték le.
A helyreállítási tervek végső elfogadása az uniós pénzügyminiszterek tanácsának a feladata. Ők azonban csak akkor adják meg a jóváhagyásukat, ha előtte az Európai Bizottság ajánlást fogalmaz meg erre. A bizottságnak két hónapja van álláspontja kialakítására, majd újabb egy hónapon belül döntenek a miniszterek. Mindez azt jelenti, hogy a magyar tervvel kapcsolatos engedélyezési eljárásnak augusztus 12-én kellett volna véget érnie, ehhez képest négy és fél hónap alatt nem sikerült előrébb jutni.
Közben a 27 tagállam közül húsz már megkapta saját nemzeti tervéhez a jóváhagyást, 16 ország pedig már az első részösszeghez is hozzájutott. Az elmúlt hetekben az Európai Bizottság 51,5 milliárd eurót utalt át a kormányoknak. A magyar terven kívül a lengyel okoz még fejtörést Brüsszelnek, és különböző okok miatt a svéd, a finn és az észt csomag is jóváhagyásra vár. A bolgárok és a hollandok még be sem adták; ebben a két országban a tervek elkészítését a választások és az új kormány felállítása késlelteti.
