Forrás: 24.hu | Ignácz Péter | 2020.01.16.

Megkezdődött az amerikai elnök közjogi felelősségre vonása. Röviden elmagyarázzuk, mi várható ettől.

Megkezdődött az amerikai elnök közjogi felelősségre vonása. Röviden elmagyarázzuk, mi várható ettől.

Az amerikai szenátus csütörtökön hivatalosan is átvette az amerikai elnök közjogi felelősségre vonásáról szóló előterjesztést (article of impeachment), és ezzel elérkeztünk a Donald Trump ellen szeptemberben indított eljárás végjátszmájához.

A demokrata többségű képviselőház több hónapig tartó vizsgálat után december 19-én szavazta meg, hogy hatalommal való visszaélés, valamint a kongresszus munkájának akadályozása miatt az elnök felmentését kéri hivatalából.

A vád szerint Trump visszaélt elnöki hatalmával, amikor az egyik belpolitikai riválisa ellen indított korrupciós nyomozás bejelentésére akarta rávenni Ukrajna elnökét, azzal zsarolva meg az államfőt, hogy ezen múlik az országnak szánt 400 millió dolláros amerikai katonai segély átadása. A kongresszus munkáját pedig azzal akadályozta, hogy nem adott át bizonyítékokat a vizsgálathoz, és nem engedte, hogy kulcsfontosságú tanúk megjelenjenek az ellene nyomozó vizsgálóbizottságok előtt.

Az Egyesült Államok történetében mindössze harmadik alkalommal történik meg, hogy a szenátus közjogi felelősségre vonás (impeachment) miatt folytat tárgyalást egy elnök ellen. Az első alkalommal 1868-ban 11 vádpont alapján döntöttek Andrew Johnson sorsáról, aki ellen hadügyminiszterének elbocsájtása miatt indítottak eljárást. A következő alkalom 1998-ban jött el, amikor Bill Clintont azzal vádolták, hogy hazudott egy gyakornokkal folytatott kapcsolatáról egy szövetségi vádesküdtszék előtt, és akadályozta az igazságszolgáltatást. A szenátus egyik alkalommal sem ítélte el az elnököt.

Fotó:Astrid Riecken For The Washington Post/ Getty Images

Mi kell az elítéléshez, és az mit jelent?

A sikeres felelősségre vonáshoz a jelenlévő szenátorok kétharmadának támogatására van szükség, azaz ha mind a 100 szenátor szavaz, akkor 67 szavazattal ítélhetik el az elnököt. Az impeachment eljárásban a büntetés semmi más, csak az elnöki hivatalból történő eltávolítás, de ez nem akadályozza meg az igazságszolgáltatást, hogy ezután bíróságokon is vádat emeljenek egy eltávolított elnök ellen, ha bűncselekményt követett el.

A közjogi felelősségre vonáshoz azonban nem szükséges, hogy az elnök megsértse a jogszabályokat. Az alkotmány szövege szerint az elnököt akkor kell eltávolítani hivatalából, ha árulás, vesztegetés vagy egyéb súlyos vétség miatt elítélik. Az amerikai alkotmányjogászok között még mindig vita van arról, hogy az „egyéb súlyos vétség” (angolul high crimes and misdemeanors) kategóriába mi is tartozik, mert az alkotmány szövege ezt nem határozza meg pontosan.

Milyen hosszú lesz a tárgyalás?

A tárgyalás hossza, és az, hogy pontosan hogyan is zajlik le, egyes egyedül a szenátuson múlik. Mivel ez nem jogi eljárás, a szokásos büntetőjogi eljárások itt nem játszanak szerepet, és az impeachment pontos menetéről a szenátorok dönthetnek. A tárgyalás lefolytatásáról szóló szabályt a Johnson elleni, majdnem két hónapig tartó impeachment eljárás alapján alkották meg, és 1986-ban módosították. Ez volt az alapja a Clinton elleni eljárásnak is.

A szabályok alapján a képviselőházban megfogalmazott vádakat úgynevezett „impeachment menedzserek” mutatják be a szenátus előtt, majd az elnök, egészen pontosan jogi képviselői mutathatják be érveiket. A szenátorok kérdezhetnek, de csak írásban. Lehetőség van tanúk beidézésére is, de ehhez a szenátorok többségének szavazata szükséges.

A várakozások szerint a szenátus pár hét, maximum egy hónap alatt eljut oda, hogy a szenátorok szavazhatnak Trump eltávolításáról. A szavazás nyílt, a szenátorokat egyenként, nevükön szólítva kérik fel, hogy közöljék döntésüket: bűnös, vagy nem bűnös.

A tárgyalást a legfelsőbb bíróság elnöke felügyeli

A szenátus elnöki tisztségét az alelnök tölti be, de az alkotmány szerint egy elnök elleni impeachment tárgyaláson őt az amerikai legfelsőbb bíróság elnöke helyettesíti. A tárgyalást most a konzervatív John Roberts felügyeli, de szerepe várhatóan minimális lesz. A várakozások szerint a Clinton elleni tárgyaláson elnöklő William Rehnquist példáját fogja követni, aki úgy emlékezett vissza feladatára, hogy „nem csináltam semmi különöset, és azt nagyon jól csináltam”.

A szabályok ugyan lehetőséget adnak számára, hogy döntsön tanúk meghallgatásáról és bizonyítékokról, döntését azonban a szenátorok egyszerű többséggel felülbírálhatják.

Fotó:Andrew Harrer/Bloomberg/ Getty Images

Mekkora az esélye, hogy elítélik Trumpot?

Szinte semmi. A szenátusban jelenleg a republikánusok vannak többségben: 53 republikánus, 45 demokrata és 2 független, akik a demokratákkal szavaznak. Ahhoz, hogy Trumpot elítéljék, legalább 20 republikánus szenátornak is ellene kéne szavaznia, és ez a mostani politikai légkörben elképzelhetetlennek tűnik. Hacsak a tárgyalás közben nem kerül nyilvánosságra valami Trumpra nézve rendkívül inkrimináló információ, amit a szenátorok már nem tudnak figyelmen kívül hagyni, borítékolható, hogy elbukik az impeachment.

A Trump eltávolítását váró demokraták és konzervatívok abban bízhatnak, hogy a tárgyalás alatt megtörténhet újabb tanúk kihallgatása, akik olyan közvetlen bizonyítékokat adhatnák át a kongresszusnak, amelyek teljesen egyértelműen bizonyíthatják, hogy az elnök bűnös. Ilyen lehet John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vagy Mick Mulvaney, Trump ideiglenes kabinetfőnöke.

A tanúk beidézéséhez 51 szenátor szavazata szükséges, és az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint lenne is négy olyan republikánus szenátor, aki hajlandó lenne ezt megszavazni. Kérdés, hogy tudnának-e az esetleges tanúk olyat mondani, ami hallatán 20 republikánus szenátor is szembemenne pártja szavazóival, akik rendíthetetlenül kitartanak Trump mellett, és készek a választásokon bosszút állni az elnököt elítélő politikusokon.

Az amerikai sajtóban felmerült annak a lehetősége is, hogy titkos szavazással is lehetne dönteni Trump bűnösségéről, és akkor már biztosan lenne 30-35 szenátor, aki megszavazná eltávolítását. A beszámolókban többen is amellett érveltek, hogy a titkos szavazásról egyszerű többséggel dönthetnek a szenátorok, és biztos lenne legalább négy olyan republikánus, aki ezt névvel vállalva megszavazná. Ám ahogy arra a Lawfareblog jogi szaklap felhívta a figyelmet, a titkos szavazás bevezetéséhez kétharmados többségre lenne szükség, nem egyszerű többségre, így ez a út feltehetően nem járható.

Kiemelt kép: Alex Edelman/Bloomberg via Getty Images