Forrás: ZOOM | Fekete Gy, Attila | 2017.10.24.

MNA-csoportkép és egy fotó a "Hogyan harcol az iraki ellenállás?" című filmből (Montázs: Zoom.hu)

Több ezer példányban terjesztette a Győrkös Istvánhoz köthető Magyar Nemzeti Arcvonal azt a propagandavideót, amely tanácsokat ad bombakészítéshez és a rendszerellenes harchoz.

• A bőnyi rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös István szervezete magyar narrációval és feliratozással készített és terjesztett egy, az Iszlám Állam módszereit bemutató oktatófilmet.
• A 2000-2500 példányban gyártott, „Hogyan harcol az iraki ellenállás?” című propagandafilm több hazai radikális, paramilitáris csoporthoz is eljutott.
• A Zoom.hu által megszerzett filmben többször feltűnik az Iszlám Állam és más terrorszervezet, valamint a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) logója.
• Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezére szerint a videó „szakmailag nagyon klassz, jó a szellemisége”.
• Kell az erős rassztudat, de Tyirityán szerint ha gerillaharcról van szó, Mao Ce Tung és Che Guevara kötelező olvasmány.
• A Betyársereg vezére még 2014-ben is eljátszott a gondolattal, mi lenne, ha meg akarnák dönteni a rendszert.
• Milyen harcra készül a radikális jobboldal? És mit tesznek a gerillaharcra készülők ellen a hatóságok? Tehetnek egyáltalán bármit is?

A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű hungarista szervezet még azelőtt elkészítette az Iszlám Állam oktató- és propagandafilmjének magyar verzióját, hogy a parlament döntése alapján a Magyar Honvédség szerepet vállalt volna az ISIS elleni katonai műveletekben. A magyar narrációval és feliratozással, 2000-2500 példányban készült, több mint hatórás összeállítás a „Hogyan harcol az iraki ellenállás?” címet viseli. Valójában azonban egy terrorista (a szélsőjobbosok szóhasználata szerint „szabadságharcos”) tanfolyam videováltozata, megspékelve az arab térség elmúlt évtizedeinek történelmi, vallástörténeti és politikai áttekintésével.

A bevezető képsorok szerint az MNA-s dokumentumfilm a szabad gondolatáramlás szellemében jött létre, készítői részéről nem tekinthető ideológiai állásfoglalásnak. A magyar verzió alkotói ugyanakkor tiszteletüket fejezik ki azok felé, akik a szabadságukért fegyvert ragadtak, és szembeszálltak a cionista hatalommal. (A filmben tisztelettel emlegetett iraki ellenállás a felvételek tanúsága szerint az esetek többségében az Iszlám Állam hadseregét jelenti, amely azóta már a magyar katonákat is fenyegeti.)

A „Hogyan harcol az iraki ellenállás?” című DVD menüi (a fotó kattintásra nagyobb lesz)

Kizárólag a nemzeti radikális mozgalmak tagjai között terjesztették az oktatófilmet, amely egyebek között bemutatja a házilagos bombakészítés fogásait és azt, miképpen lehet pokolgéppé alakítani azokat a tüzérségi lövedékeket, amelyekről leszerelték vagy amelyekre még fel sem szerelték azokat a gyújtószerkezeteket, amiket nagyrészt az ellenféltől zsákmányoltak. A film gyakorlati tanácsokat ad a páncélozott járművek elleni bombatámadások megtervezéséhez, azok előkészítéséhez és végrehajtásához. De azokra az ellenintézkedésekre is felhívták a nézők figyelmét a videó készítői, amelyeket az „Irakot megszálló erők” a terroristák által használt bombák elhárítására vezettek be. Például, hogy a konvojban haladó járműveket mobilblokkolókkal szerelték fel, miután a legtöbb pokolgépet mobiltelefonnal aktiválták a támadók. Emellett részletesen elmagyarázzák, hogyan és miért kell kivégezni az árulókat, a kémeket, a politikai vezetőket.

A professzionális technikával készült film – akár egy akciófilm – tele van látványos robbantással. Azzal a különbséggel, hogy itt valódi emberek halálának lehet szemtanúja a gerillaharc iránt érdeklődő néző. A videóban hús-vér emberek maradványai repülnek szanaszét a felrobbantott tartálykocsik, Hummerek mellett.

A Zoom.hu megkísérelte kideríteni, hogy az illetékes hatóságok tudtak-e arról: a radikális jobboldal paramilitáris szervezetei módszertani útmutatóként adják kézről kézre az Iszlám Állam sikeres akcióit lépésről lépésre bemutató filmet. És hogy tudják-e: honnan szerezték be az MNA-sok a film eredeti kópiáját?

A Magyar Nemzeti Arcvonalat 1989-ben Győrben még Magyar Nemzeti Akciócsoport néven életre hívó Győrkös Istvánt a szervezet megalapítása óta szemmel tartotta a rendőrség és a titkosszolgálat. Csakúgy, mint a szervezet aktivistáit, akik rendszeresen gyakorlatoztak a Győr-Moson-Sopron megyei Bőny melletti Sas-hegyen. Ezzel a hatóság emberei is tisztában voltak. Ennek ismeretében nehéz elhinni, hogy fogalmuk sem volt a videó létezéséről.

A Sas-hegyen az MNA-sok katonai közelharcot és lövészetet tanultak, de állítólag csak airsoft-fegyverekkel gyakorlatoztak. Éles fegyverek, legalábbis a nyilatkozataik szerint, soha nem voltak a táboraikban. Ennek ellentmondani látszanak azonban a különböző hazai paramilitáris szervezetek kiképzéséről készült felvételek. Bőven találni ilyeneket a YouTube-on. Köztük az MNA-sok gyakorlatozásairól is. Egy általunk megkérdezett szakértő véleménye szerint a felvételeken nemcsak airsoft-fegyverek látszanak. Ez azonban csak feltételezés, mivel a hatóságok még egyszer sem ütöttek rajta olyan MNA-s kiképzésen (de más paramilitáris szervezeten sem), ahol éles fegyverekkel gyakorolták volna a harcászatot. Vagy ha mégis, eltitkolták a nyilvánosság elől.

Számos olyan szélsőjobboldali radikális szervezet is ajánlotta aktivistáinak az Iszlám Állam oktatófilmjét, amely szintén jó ideje magára vonta már a hatóságok figyelmét. Pécsett 2014 januárjában a Toroczkai László (aki ma a Jobbik alelnöke és Ásotthalom polgármestere) által alapított Hatvannégy Vármegyei Ifjúsági Mozgalom rendezvényén Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője (nem mellesleg Toroczkai is a szervezet egyik alapítója) azzal ajánlotta a filmet az előadás pár száz fős hallgatóságának, hogy az „szakmailag nagyon klassz”, „sok mindent át lehet látni ezen keresztül”, „rendkívül jó a szellemisége”.

Tyirityán a pécsi Iparos Házban tartott előadásának felvétele napokkal később eljutott egyes újságok és televíziók szerkesztőségeibe. Ám akkoriban senkit nem érdekelt, hogy miről is szól a „Hogyan harcol az iraki ellenállás?” című MNA-s film – ahogyan azt Tyirityán emlegette. Csak az okozott némi felháborodást (főként baloldali körökben), hogy Tyirityán elismerően szólt egy olyan radikális szervezetről, amely az Egyesült Államokban „teljesen faji alapon” jött létre az észak-nyugati Idaho államban. Tyirityán interpretációja szerint „szociális és nemzeti vonulatokat próbáltak invesztálni”, „bankokat raboltak, pénzt hamisítottak, hadat üzentek az Egyesült Államok kormányának. Kivégeztek egy Alan Berg nevű zsidó talkshow vezetőt, aki olyan volt, mint nálunk a Kálmán Olga nőben, vagy esetleg a Bolgár György, ilyen hasonló teljesen magyarellenes.”

Más szélsőjobboldali terroristákról is sztorizgatott azonban Tyirityán. Mind közül talán Timothy McVeigh nevét ismerhetik azok is, akik nem tanulmányozták eddig mélyrehatóbban az amerikai radikális szervezetek tevékenységét. Timothy McVeigh egy öbölháborús veterán volt, aki az USA kormánya által elkövetett bűnöket akarta megtorolni azzal, hogy 1995. április 19-én felrobbantotta Oklahoma Cityben az Alfred P. Murrah szövetségi irodaházat. 168-an haltak meg a házikészítésű bombával végrehajtott merényletben, köztük sok kisgyerek, mivel az irodaház egy óvodát is magába foglalt.

Tyirityán felhívta hallgatósága figyelmét, hogy Timothy McVeigh egy fikciós regényből vette a merénylet ötletét. A mű, a Turner naplója arról szól, hogy az Egyesült Államokban faji háború robban ki, amikor a fehér közösségek fellázadnak a rendszer ellen. Tyirityán mindenkinek a figyelmébe ajánlotta a könyvet, szerinte a neten hozzáférhető magyarul is, érdemes elolvasni, mert szerinte az „olyan jól van megírva”, hogy „szó szerinti útmutatás felkelőknek”.

Az egyórás előadásból az azonban nem derült ki, hogy Tyirityán pontosan ki vagy mi ellen akar felkelni. Bár egyszer azt javasolta hallgatóságának, hogy „Induljunk ki abból, de csak úgy, a gondolkodás szintjén, hogy meg akarjuk dönteni ezt a rendszert”, konkrétumokat (ellenséget vagy célt) nem fogalmazott meg.

Az Iszlám Állam zászlaja az MNA által terjesztett filmben

A Betyársereg vezetője az előadás folyamán többször felidézte a 2006-os őszi nemzeti ellenállást. Sajnálkozását fejezte ki, hogy ott és akkor nem volt olyan szervezőerő, amely összefogta volna a hazafiakat.

Tyirityánnak – aki katonai felderítőként szolgált a Magyar Honvédségnél, amíg 1997-ben nem kezdett aláírást gyűjteni Magyarország NATO tagsága ellen, amiért kirúgták –, lesújtó a véleménye mind a hadseregünkről, mind a magyar fiatalok többségéről, akiket egyszerűen ipari hulladéknak nevezett. Mint mondta, nem ismerik a közösség, a bajtársiasság, a tekintélytisztelet fogalmát, nincs kitartásuk. Ezért van szükség azokra a sportegyesületekre, küzdősportokkal foglalkozó közösségekre, amelyek a Betyársereg bázisát is jelentik.

A magyar hadsereg – megfogalmazása szerint – egy nulla. Már évekkel ez előtt megkezdték a szisztematikus leépítését – mondta mindezt 2014-ben. Már nem az ország védelmére, hanem a belső lázadások leverésére kellett csak alkalmasnak lennie a honvédségnek. Miközben a magát erős rassztudatú patriótának valló Tyirityán azon kesergett, hogy a honvédség legfeljebb rendészeti feladatok ellátására alkalmas, azt maga is elismerte, hogy olyan háború, amilyen a második világháború volt, amikor is reguláris hadseregek harcolnak egymás ellen, nem lesz többé. A jövő konfliktusait a gerilla harcmodorban vívják meg az elnyomókkal, idegen megszállókkal szemben fellépő néphadseregek. (Tyirityán Zsolt nézeteiről itt lehet olvasni.)

Visszatérve arra a kérdésre, hogy „mi lenne, ha meg akarnánk dönteni ezt a rendszert”, Tyirityán Fidel Castrót és Mao Ce Tungot ajánlotta hallgatósága figyelmébe. És Che Guevarát, akit – elmondása szerint – utál mint a szart, de minden könyvét elolvasta. A hadászatban, harcászatban nincs politika – tette hozzá. Ez egyben megmagyarázza azt is, hogy a migránsok ellen a határra is felvonuló Betyársereg vezére miért ajánlja jó szívvel híveinek az Iszlám Állam oktatófilmjét.

Azonban az Tyirityán egyetlen nyilvános megszólalásából és interjújából sem derült még ki, hogy ki ellen akar gerillaháborút vívni ő és szervezete.