Május elején a botrányos utcanév-döntések után levélben kértem tájékoztatást az MTA elnökétől arról, változtatott-e az MTA bármely vezetője vagy szervezete a háromtagú történész-testület véleményén. [Lásd: Tudományos vagy politikai döntés? – Kérdések az MTA Elnökéhez – a szerk.] A testületi tagok nyilatkozataiból ugyanis arra lehetett következtetni, hogy minden képtelen döntést azért nem lehet az ő nyakukba varrni. Volt, aki azóta le is mondott testületi tagságáról, Pók Attila pedig egy interjúban elmondta, hogy „az Akadémia elnökének elküldött javaslatunk később több helyen módosult”.

Mint ismeretes, az Akadémia hivatalos állásfoglalása feketelistára tette a világkultúra olyan nagyságait, mint Gorkij, Lukács György vagy Majakovszkij, és ugyanez a sors érte Károlyi Mihályt is. Szemben mondjuk Prohászka Ottokárral.

Az MTA elnöke most részletes választ küldött, számos dokumentumot mellékelve. Arról tájékoztat, hogy „a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben sem a Jogi és Igazgatási Főosztály, sem az MTA elnöke nem változtatta meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont állásfoglalását”. (Arra nem érkezett válasz, hogy mi történt a kutatóközpont berkein belül, változtatott-e az intézmény főigazgatója a háromtagú szakbizottság javaslatán.)

Lukács György igen, majd nem

A levélből azonban ennek ellenére fény derül néhány érdekes mozzanatra. Elsősorban arra, hogy Lukács György esetében valamilyen okból mégiscsak megváltozott még a főigazgató véleménye is. Február 12-i levelükben, amelyet az elnök úr – becsületére legyen mondva – mellékel, Fodor Pál főigazgató aláírásával a kutatóközpont a Lukács György utcát „továbbra is használható utcanévnek” nevezi. Mint kiderül, kérésre ehhez azt a szóbeli tájékoztatást adták, hogy „Lukács György egyértelműen köthető XX. századi önkényuralmi rendszerhez, azonban kiemelkedő tudományos tevékenysége okán utca nevezhető el róla.” Február 25-én azonban a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője részletes írásos indoklást kér, és ekkor a kutatóközpont bátorsága már meginog. Szemben eredeti állásfoglalásukkal, március 5-ére már Lukács Györgyöt is a „nem használható” kategóriába sorolják.

Károlyi – nehéz indoklás

Az elnök levele szerint volt némi gubanc Károlyi Mihállyal is: a BTK nem javasolta ugyan a név használatát, de írásos indokolásra már nem vitte rá a lélek. A Jogi és Igazgatási Főosztály kérte a hiányzó indoklást, majd a levél szerint „az indokolás beérkezése után a főosztály annak pontosítását kérte, amelyet a BTK meg is adott”.

Lukácsot Bús Balázs III. kerületi polgármester, Károlyit Nyíregyháza polgármestere ítélte gyanúsnak

A dokumentumok egyébként azt mutatják, hogy a III. kerületi Lukács György utca átnevezését az Óbudai Önkormányzatnak egy VI. kerületi lakos javasolta, az ittenieknek feltehetőleg nem volt vele bajuk. De így Bús Balázs polgármester szükségét érezte, hogy az MTA-hoz forduljon. Károlyi Mihályt viszont Nyíregyháza polgármestere ítélte gyanúsnak. (Úgy látszik, Rogán Antal az MTA nélkül is úgy döntött, hogy a korábbi Károlyi Mihály utca nevéből törli a különösen veszélyesnek tartott „Mihály” keresztnevet.)

A legéberebbek: Nyíregyháza, Jászárokszállás

Nyíregyháza amúgy a telitalálatot elérő önkormányzatok egyike: tíz nevet gyanúsított meg, és mind a tíz a „nem használható” rovatba került.

Különösen szorgalmas volt Jászárokszállás is, ahonnan egy tucatnyi névről kért az önkormányzat állásfoglalást, igazán népfrontos jelleggel: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Prohászka Ottokár, Somogyi József szobrász, Ságvári Endre és Fürst Sándor is szerepelt a listán. Prohászka, mint tudjuk az MTA szerint, „nem kapcsolódik” önkényuralmi rendszerek megalapozásához, és egyelőre kegyelmet kapott Bajcsy-Zsilinszky és Somogyi is.

Az MTA elnöke nem felelős, de kezdeményezi a pontosítást

Az MTA elnöke levelében közölte azt is, hogy a törvény a feje felett született: „előkészítése során a Magyar Tudományos Akadémia a tervezet véleményezésében nem vett részt”. Úgy érzi azonban, hogy „az MTA a számára törvényben megállapított feladatot sem saját kezdeményezésére, sem kérésre nem tagad (tagadhat) meg.” Az elnök ennek ellenére is nyilvánvalóan érzi, hogy valami nagyon nem stimmel. Levelét a következőkkel zárja: „Az eddigi tapasztalatok ismeretében azonban éppen a törvényben alkalmazott tág megfogalmazás miatt kezdeményeztem az Akadémia eljárásának további pontosítását.”

Kíváncsian várjuk a „pontosítást”, különös tekintettel arra, hogy az Akadémiának rövidesen arról is állást kell foglalnia: ajánlatos-e utcát elnevezni Tormay Cécile-ről, aki szerint például a zsidóság „fagomba, penész, vértetű” a magyarság ezeréves fáján.

Budapest, 2013. június 4.

Lendvai Ildikó
az emberi jogi bizottság tagja