Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2013 » Április » 24 » Az ombudsman megsemmisíttetné az alaptörvény módosításait

---

08:29:56 Az ombudsman megsemmisíttetné az alaptörvény módosításait

FN24 | 2013. 04. 23. Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult a negyedik alaptörvény-módosítás miatt, és kérte, hogy az általa kifogásolt szabályokat a testület semmisítse meg. Szabó Máté felülvizsgálatot kezdeményezett egyes rendelkezések miatt. Az alapvető jogok biztosának hivatala tudatta, hogy az április 1-jétől hatályos rendelkezések kapcsán felmerült, hogy azok nem felelnek meg bizonyos formai, illetve eljárási feltételeknek. Az ombudsman súlyos eljárási hibának tartja, hogy az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről nem folyt plenáris vita. Az alapjogi biztoshoz több olyan beadvány is érkezett, amelyekben az alaptörvény 2013. március 11-én elfogadott és 2013. március 25-én kihirdetett negyedik módosítása egyes rendelkezései Alkotmánybíróság előtti felülvizsgálatának kezdeményezését kérték. Több beadványozó hasonló tartalmú felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény módosítását a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül, ennek kezdeményezésére a kihirdetéstől számított harminc napon belül pedig az alapvető jogok biztosa is jogosult. A biztos a beadványok érvei alapján úgy vélte, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvény korábban megalkotott szakaszaival, illetve sérültek az elfogadásra, megvitatására vonatkozó garanciális szabályok is. A jogalkotási eljárás alaptörvénybe ütköző hibája mellett formai hiba (közjogi érvénytelenség) az is, amikor az alaptörvény-módosítás következtében belső ellentmondás keletkezik az alaptörvényben, így az indítvány ezekre is kiterjed. Szabó Máté Fotó: MTI/Kovács Attila Az ombudsman szerint súlyosan aggályosak az alaptörvény-módosítás azon elemei, amelyek esetében az Országgyűlés egy korábbi alkotmánybírósági döntésben az alaptörvény alapján kifejtett elvi tételt kíván felülírni, „felülalkotmányozni". Ilyenek az alaptörvényben rögzíteni kívánt életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma, a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának kormányzati felügyelet alá rendelése, az egyházügyi szabályozás, a visszamenőleges hatályú, a büntetőjogi elévülést kizáró egyes rendelkezések és a politikai reklámok szabályozása a választási kampányban. Bizonytalanságot okoz továbbá a jogalkalmazásban a korábbi alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezése is. Szabó Máté indokolásában emlékeztetett rá, hogy „az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és az alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”. Vizsgálni kell tehát  jelen esetben, hogy mi az Alkotmánybíróság mozgástere, milyen követelmények sérelme esetén van lehetősége az alaptörvény-módosítás felülvizsgálatára. Az ombudsman szerint az alkotmánybírósági eljárás, és ezzel összhangban az alapvető jogok biztosának indítványozási jogköre arra viszont kiterjedhet, ami tartalmi értékelés nélkül, objektív mérce szerint megítélhető. A szűkebb közjogi érvénytelenség (a jogalkotási eljárás alaptörvénybe ütköző hibája) mellett ilyen esetkör az is, amikor az alaptörvény-módosítás miatt belső ellentmondás keletkezik az alaptörvényben. Az ombudsman által benyújtott indítványról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Alkotmánymódosítás – az ET is aggódik [...] Folytatás: FN24

1 2 3 4 5 Kategória: Belföld | Megtekintések száma: 770 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): alaptörvény | Helyezés: 0.0/0