Forrás: Népszava Online | 2017.12.13.

Az informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft Parkban, a főváros III. kerületében. FOTÓ: MTVA, Jászai Csaba
 

A szoftverlicenc az új LED-lámpa: akik kevés munkával sokat akartak keresni kormányközelben, azoknak az utóbbi években az informatika egyik speciális ágazatában volt érdemes pozíciót foglalniuk. Az elsőként a 24.hu által megszellőztetett szövevényes ügyben a Népszava információi szerint az FBI kezdett nyomozni, és a szálak a magyar kormány legfelső köréig vezetnek. Itthoni fejlemény, hogy a Microsoft a napokban etikai okokra hivatkozva felmondta a magyar kormányzat számára szoftverlicenceket továbbforgalmazó, legnagyobb itteni partnerei többségének az értékesítési engedélyét. Úgy tudjuk, a vállalat és a kormány között elmérgesedő vita vezethetett oda, hogy a vezetését nemrégiben lecserélő Microsoft megtette ezt a radikális lépést.

A LED-hasonlatot nem ok nélkül használtuk a bevezetőben: a miniszterelnök veje, Tiborcz István üzletemberként akkor került először a hírekbe, amikor a hozzá köthető vállalkozások (mindenekelőtt az Elios) a publikus piaci árnál drágábban adtak el LED-es világítótesteket és lámparendszereket az energiahatékonysági fejlesztéseikre uniós támogatást kapó – döntően fideszes – önkormányzatoknak. Az üzleti modell ezúttal is hasonló. A szoftverbizniszben szintén uniós forrásból érkezett a finanszírozás: két operatív program teremtett milliárdos kereteket az államigazgatás és az önkormányzatok informatikai beszerzéseihez. A közigazgatásban dolgozó forrásaink szerint a szoftvervásárlásokat a kormány 2010 után központosította és a fejlesztési tárcához rendelte, a vásárlásokat valódi projekttervezés és versenyeztetés előzte meg, aminek a következménye a beszerzési árak csökkenése és néhány vitán felül sikeres informatikai fejlesztés megvalósítása lett. 2014-ben azonban a Lázár János vezette miniszterelnökség – kormányközeli üzleti csoportok nyomására – átalakította a bevált, verseny-alapon működő rendszert, magához vonva a források nagyobbik hányadát.

A nagy szoftvergyártók ritkán indulnak közbeszerzési pályázatokon, így a Microsoft, az Oracle, stb. termékeivel jellemzően viszonteladók pályáznak. Elképzelhető, hogy ők valódi rendszer-üzemeltetési szakértelmet és támogatást (support) is kínálnak, de a legnagyobb tömegben eladott programok esetében (mint a Word vagy az Office) gyakran csak a szoftver használatának jogosultságát értékesítik, mindenféle hozzáadott érték nélkül. Aki megkapja a szoftverlicencek viszonteladásának jogát, illetve akire a kiíró rámutat, kijelölve, hogy az adott állami intézménynek kitől kell megvásárolnia a licencet, az akár egyetlen aláírással is hozzájuthat a 10-15 százalékos árréshez – ami százmilliós-milliárdos üzletek esetében jelentős összeg lehet –, de forrásaink szerint a szektorban előfordultak ennél jóval nagyobb árrések, illetve olyan esetek is, amikor ingyenes szoftverekért is licencdíjat kértek.

Az üzletágban a Lázár-féle rendszerváltás után jelentek meg új, erősen kormányközeli szereplők, kifejezetten a szoftverlicencek árrésének megszerzését célba véve. Információink szerint az érintettek között Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, illetve annak testvéréhez, a korábban a NAV informatikai igazgatóságán dolgozó Tiborcz Péterhez köthető cég is feltűnt. (A HCS Expert Kft. történetéről korábban a Népszabadság írt, a cég közbeszerzési szereplésére pedig Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője kérdezett rá Lázárnál, de érdemi választ nem kapott.)

Az ügy kiemelt jellege miatt csak név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint a mostani botrány előzményei 2015-ig nyúlnak vissza, amikor az egyik, Microsoft licenceket továbbértékesítő itteni cég az amerikai Microsoft-vezetéshez fordult, azzal, hogy „anomáliák” vannak a magyar leányvállalat értékesítései körül. Ahhoz, hogy valaki beépülhessen egy ilyen jól fizető tranzakcióba, nemcsak a kormány (a kiíró), hanem a szoftvergyártó oldalán is közreműködőre van szükség, hiszen az utóbbi dönti el, milyen áron adja a viszonteladónak a terméket, amivel nemcsak az árrést, hanem a leendő pályázati árat is befolyásolja (vagyis azt, hogy ki tudja a legjobb ajánlati árat tenni, és mennyit kereshet rajta). Amennyiben ebből visszaélésszerű gyakorlat alakul ki – például úgy, hogy az eladó közreműködésével bizonyos, politikailag preferált viszonteladóknál csapódik le a profit – az az amerikai törvények szerint jogellenes. A 24.hu arról írt, hogy emiatt a Microsoft kezdeményezett belső vizsgálatot, aminek az egyik következménye a Népszava értesülései szerint az lett, hogy az FBI is nyomozni kezdett az ügyben. Mint megtudtuk, a tengerentúlról is érkeztek korrupciós ügyek kinyomozásában jártas kollégák a Microsofthoz. (A cég nem nyilatkozott lapunknak a vizsgálatról.) Úgy tudjuk, az eljárás elindítása után, 2016 tavaszán két magyar Microsoft-vezető is távozott a cégtől.

Sagyibó Viktor, a Microsoft kormányzati üzletágának volt vezetője jelenleg miniszteri biztos Lázár János jóvoltából, ő monitorozhatja a hazai és uniós projektek ellenőrzését. Kinevezése után a Microsoft rövid úton felmondta a kiemelt partnereken túl szinte az összes itteni viszonteladó licencértékesítési jogát: az egyik viszonteladó november 16-án ugyan megnyert egy közbeszerzést, ám értékesítési jog híján egyelőre nem tudja teljesíteni azt. A másik Microsoft-vezető, Papp István volt vezérigazgató a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez került.

A másik következmény, hogy – 2012 után másodszor, csak éppen ezúttal fű alatt, a hírverést kerülve – a kormány ismét nekilátott, hogy kiszorítsa a Microsoftot az államigazgatásból, ami (ha sikerülne) egyrészt bosszúnak tűnne a feljelentésért, másrészt oda vezetne, hogy a szoftverekre eddig elköltött uniós milliárdok jelentős része kárba vész, hiszen az EU pénzén beszerzett eszközöket le kell cserélni.

Batka Zoltán-Hargitai Miklós