Forrás: MTI/Kitekintő.hu | 2014.04.19.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök és Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő pénteken közös nyilatkozatukban egységre és az erőszakos cselekményektől való tartózkodásra szólította fel az ország lakosságát, valamint ígéretet tett arra, hogy a decentralizáció irányában módosítják az alkotmányt.

"Az ukrán kormány kész átfogó alkotmánymódosítást végrehajtani, nagyobb önrendelkezést biztosítani a régióknak, és megszüntetni a megyei és a járási állami adminisztrációkat" - közölte a kormányfő.
    Az adminisztrációk, azaz kormányzóságok vezetőit jelenleg Ukrajnában a mindenkori államfő nevezi ki. Ezt a központilag történő kinevezési gyakorlatot Jacenyuk már korábban elavultnak nevezte, és ígéretet tett arra, hogy az új alkotmányban megszüntetik ezeket az intézményeket. A helyben megválasztott önkormányzatoknak, azaz megyei, járási és egyéb tanácsoknak, illetve a polgármestereknek pedig nagyobb hatásköröket biztosítanak.
    A miniszterelnök szavai szerint annak érdekében, hogy a helyi közösségek elegendő pénzügyi forrással rendelkezzenek, a kormány kész módosítani a költségvetésről és az adózásról szóló jogszabályokat.
    A feszültség továbbra sem csillapodott Kelet-Ukrajnában, ukrán kormánycsapatok péntekre virradóra megostromolták egyenruhás oroszbarát aktivisták egyik őrhelyét a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, a lövöldözésben nem hivatalos hírek szerint legalább egy ember meghalt.
    Pénteki jelentések szerint a szeparatisták nem tágítanak, semmibe veszik azt a megállapodást, amelyet Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió kötött csütörtökön Genfben. Az egyezség alapján a törvénytelenül felfegyverkezett csoportoknak le kellene szerelniük, az elfoglalt épületeket az aktivistáknak ki kellene üríteniük.
    Donyecki szakadárok pénteken azt közölték, hogy nem hagyják el az általuk elfoglalt kormányépületet, dacolva a kijevi hatóságokkal, és kockáztatva a genfi nemzetközi megállapodást. Olekszandr Gnyezgyilov, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság szóvivője kijelentette: csoportja csak akkor hajlandó kiüríteni a kormányépületet a kelet-ukrajnai városban, ha az "illegális" kijevi kormány is távozik a parlamentből és az elnöki hivatalból.
    A Majdanon tartózkodó csoportok viszont a maguk részéről leszögezték, hogy nem távoznak onnan, és nem bontják le a barikádokat a május 25-i elnökválasztásig. Artem Szkoropadszki, a szélsőségesen nacionalista Jobboldali Szektor szóvivője kijelentette, hogy a genfi megállapodás leszerelésre vonatkozó rendelkezése csak a kelet-ukrajnai oroszbarát aktivistákra vonatkozik. "Nekünk nincsenek illegális fegyvereink, ezért a lefegyverzésre vonatkozó felszólítás bennünket nem érint" - mondta.
    Arszenyij Jacenyuk eközben a parlament pénteki plenáris ülésén megismételte, hogy a kormány továbbra is kész amnesztiában részesíteni a kelet-ukrajnai szeparatistákat, ha leteszik a fegyvert és elhagyják az általuk elfoglalt középületeket.  
    Andrij Descsicja ukrán ügyvivő külügyminiszter közölte, hogy Oroszország a genfi négyoldalú találkozón sem ismerte el, hogy orosz katonák lennének Kelet-Ukrajnában. Descsicja szavai szerint az ukrán tárgyalóküldöttségnél ott voltak a bizonyítékok a kelet-ukrajnai orosz katonai jelenlétről, de nem volt értelme ezeket megmutatniuk az orosz külügyminiszternek, mert az orosz fél ezt eleve a tárgyalás legelejétől tagadta.
    Közben az ukrán határőrség nem engedi beutazni az országba a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárokat, attól tartva, hogy erősíthetnék a Moszkva-barát erőket. Az orosz külügyminisztérium bírálta és a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte a beutazási tilalmat.
    Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök, jelenlegi elnökjelölt, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője pénteken teljes körű katonai segítséget kért az amerikai kongresszustól. Kiemelte a haditechnikai támogatást - ezen belül légvédelmi és páncéloselhárító technikát - és a segítségnyújtást a kiképzésben.
    "Azzal a kéréssel fordulok az amerikai kongresszus tagjaihoz, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést Ukrajna támogatására, szuverenitásának és területi integritásának védelmében" - írta Timosenko.
    Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter a NATO-miniszterek brüsszeli tanácskozása után bejelentette, hogy országa négy Gripen vadászgépet és 300 katonát bocsát a katonai szövetség rendelkezésére, hogy a szervezet az ukrajnai válságra adott válaszként megerősítse kelet-európai misszióját.
    A Der Spiegel értesülései szerint egyes NATO-tagországok titkosszolgálatai nem erősítik meg a NATO-főtitkár kijelentését, amely szerint az orosz vezetés 40 ezer katonát vont össze az ukrán határnál. Hírszerzők úgy vélik, hogy nem éri el a 30 ezret az orosz fegyveres erők Ukrajnához közeli hadállásokban összevont csapatainak létszáma, és meglehet, hogy 20 ezernél is kevesebb orosz katona tartózkodik a két ország közötti határ orosz oldalánál. A német hírmagazinnak nyilatkozó titkosszolgálati források szerint a csapatok az összetételük és fegyverzetük alapján nem alkalmasak nagyobb szabású művelet végrehajtására, a felszerelés jelentős része az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt is a határ térségében volt, és nincsen műveleti központ, amelyből irányítani lehetne egy esetleges hadmozdulatot.

    Turcsinov kijelentette: az ukrán állampolgárok közötti béke és kölcsönös megértés érdekében biztosítani fogják a jogot a megyei, járási és városi tanácsoknak arra, hogy az adott területen az ukrán mint államnyelv mellett hivatalossá tegye az oroszt vagy más nyelvet, amelyet az ottani lakosság többsége beszél.