„A legfontosabb, hogy ezt a jelentést (és elődeit) annak lássuk, aminek a megrendelői szánták: politikai propagandakiadványnak. Hiszen az anyagban szereplő, szándékoltan hamis állítások egyértelmű politikai célokat szolgálnak” – írja Bajnai Gordon a Facebookon, utalva arra az ellenzéki kampányfinanszírozást vizsgáló titkosszolgálati jelentésre, amit hétfőn hoztak nyilvánosságra.

A dokumentum szerint az Action for Democracy nevű amerikai szervezet összesen 3,176 milliárd forintot utalt Magyarországra a tavalyi országgyűlési választás kampányában, amely nagy része – 1,84 milliárd forint – Márki-Zay Péter civil mozgalmához, a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz került. A jelentés szerint az amerikai támogatások „végső kedvezményezettje, illetve magyarországi elosztóközpontjai” a Datadat cégcsoport és Oraculum 2000 Kft. voltak. A két cég összesen 3,55 milliárd forintot költött el a kampányban.

A Datadat tulajdonosi körében több ismert közéleti szereplő is van: például Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere; Dessewfy Tibor, Bajnai és Gyurcsány Ferenc korábbi tanácsadója; valamint Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Szigetvári Viktor, a már nem létező Együtt párt volt alapítója is.

Bajnai bejegyzésében azt írja, hogy a sejtések ellenére a jelentésben szereplő ügyletekben nem vett részt, így érdemi és közvetlen információja nincs is róluk, és a bemutatott szervezeteket sem ismeri belülről.

Szerinte a jelentésnek az volt a célja, hogy

• ürügyet teremtsen az ellenzéki pártok pénzügyi ellehetetlenítésére a jövő évi választások előtt,
• konfliktust provokáljon az ellenzéki politikai szereplők között,
• előkészítése egy újabb, a Fidesz előnyét bebetonozó módosítást a választási törvényben,
• hosszú távon újabb hivatkozási alapot teremtsen arra, hogy az Orbán-rendszerrel szembenállókat (civileket, pártokat, személyeket) idegen ügynököknek, a nemzeti érdekkel szemben állónak mutassák be.

Ezek után a jelentés több pontjára is részletesen reagált, mert szerinte több állítás is hamis. Először az Együtt külföldi támogatására tért ki.

„Hazugság az a sokat idézett, szenzációsnak szánt állítás, miszerint már 2014 környékén az akkori Együtt párt (vagy a korábbi egyesület) bármilyen pénzügyi támogatást kapott volna a NED (National Endowment for Democracy) amerikai kormányzati szervezettől. Ennek a megállapításnak nincs alapja, az Együtt semmilyen formában nem kapott támogatást a NED-től vagy hasonló külföldi szervezettől.”

Rámutat, hogy az Együtt akkori elszámolásai nyilvánosak, és az Állami Számvevőszék is vizsgálta már azokat, és még nem emelt kifogást ellenük.

Ezek után elismételte, amit szerdán a Datadat ügyvezetője, Szigetvári Viktor mondott a Telexnek: „hazugság az az állítás is, miszerint a Datadat manipulálta volna az ellenzéki előválasztást”. A cég nem vett részt a lebonyolításban, azt egy civil szervezet intézte, és minden résztvevő szervezet, párt közösen felügyelte. Kiemeli azt a részt is, hogy „a rendelkezésre álló, más forrás által meg nem erősített információk alapján…”, ami szerinte arra utal, hogy a szerzők is tudják, hogy a vád hamis. Bajnai úgy látja, hogy így akarják egymás ellen fordítani az ellenzéki szereplőket.

„Az elmúlt hónapokban számos nyilvános jogi szakértői elemzés alátámasztotta, sőt az egyik korábbi »titkosszolgálati« jelentés is gyakorlatilag elismerte azt, hogy az Action for Democracy által az MMM egyesületnek (megjegyzem személyesen egyik szervezet munkájában sem vettem részt soha) folyósított támogatások a magyar jogszabályokkal összhangban történtek. Nehéz helyzetben van tehát az ÁSZ, amikor a miniszterelnöki kabinetiroda parancsát végre akarja hajtani és az ellenzéki pártok pénzét a választások előtt elvonni, hiszen ezt jogilag semmivel nem tudja alátámasztani. (Ráadásul akkor a CÖF-nek vagy a Megafonnak ugyanilyen jogcímen nyújtott állami- és NER-oligarcha- támogatásokat is ugyanilyen módon duplázva kellene a Fidesztől elvonni)” – írta a további vizsgálatokról.

És ami Bajnait érinti

Azt írja, hogy sokat emlegetik a jelentésben, pedig 2014 óta külföldön dolgozik, csak hétvégékre jön Magyarországra.

„A magyar politikában vagy üzleti életben aktívan nem veszek részt, ha valaki a tanácsomat kéri, annak segítek. A belpolitikai nyilvánosságban ritkán szólalok csak meg, a nyilvános szereplésre vonatkozó felkéréseket rendszerint elhárítom. Álláspontom így is ismert: az Orbán-rendszer az országot rosszul és rossz irányba kormányozza, gazdasági, emberi és erkölcsi tőkéjét rombolja és ezért összességében a nemzeti érdek és a magyar polgárok szempontjából kártékony”

– tette hozzá.

Úgy látja, hogy a Fidesz és holdudvara veszélyesnek tartja őt, ezért „kreált ügyekkel támad, rendszeresen rágalmaz”, és megemlíti a Városháza-ügyet, ami során a volt miniszterelnököt lehallgatták, és a feljelentése után csak azt nem hallgatták ki, akit ki kellett volna. Megemlíti, hogy a jelentésben megnevezett szervezetek közül érdemben már csak a Datadat alapítóinak egykori start-up cégéhez van közvetett, passzív, kisebbségi befektetői köze.

„A jelentésben szereplő személyek közül néhányan közeli munkatársaim voltak 13-14 évvel ezelőtt Magyarország kormányzásában. Többükhöz azóta is jó emberi kapcsolat fűz (illetve számos közösen vívott sajtó-helyreigazítási per), követem a munkájukat, örülök a sikereiknek és becsülöm a kitartásukat.”

Azt írja, hogy a jelentésekben szereplő szervezetekről, tranzakciókról nincs további érdemi információja, ezért arra kér mindenkit, hogy további kérdésekkel forduljanak azokhoz a szervezetekhez, ahonnan „érdemi információt remélhetnek”.

Ezek után rákérdez, hogy

• a titkosszolgálat vagy az MNB vizsgálata-e, hogy az egykori MKB milyen megfontolás vagy nyomás alapján támogatta a francia szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát;
• mit tudnak a magyar titkosszolgálatok vagy a külügyminisztérium azokról a nyomozásokról, amiket Szlovéniában és Észak-Macedóniában rendeltek el egyes NER közeli magyar vállalkozások médiabefektetései és aktív választási kampány-befolyásolási kísérleteivel szemben;
• vizsgálja-e az ÁSZ a közpénzből működő Megafon finanszírozását.

„Magyarország korábbi miniszterelnökeként személyesen és naponta tapasztaltam a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentőségét a magyar érdekek védelmében és érvényesítésében. Ezen szervezetek hitelessége, pártpolitikán kívül- és felül tartása alapvető nemzeti értékünk és érdekünk kellene legyen. Szomorúan látom, hogy ezeket az alkotmányos és szakmai szempontokat az elmúlt néhány évben végképp alárendelték a fideszes hatalomgyárnak – ez sajnos valódi nemzetbiztonsági kockázat”

– zárta bejegyzését.