„Ideje lenne, hogy Magyarország végre kitörjön abból a gyakorlatból, ami a rendszerváltás utáni időszakban alakult ki" - mondta Martin József Péter. A Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója szerint "sokszor megbosszulta magát, hogy a hatalomra került pártok vagy betartották a választási ígéretüket, fenntarthatatlan pályára állítva a költségvetést, vagy nem tartották be, ezzel pedig a szavahihetőségüket elvesztették, vagy éppen nem készültek fel a kormányzásra”.

Ez a tapasztalat motivált két civil szervezetet arra, hogy beárazzák a tavaszi választások előtt a pártok programjait, ígéreteit. A Transparency és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) közös vállalkozása nem pártpolitikai célokat szolgál. Azt szeretnék, ha a választók tisztában lennének azzal, hogy mi vár rájuk, ha egyik vagy másik párt nyer április 6-án. Ehhez adnak segítséget, amikor kiszámolják, hogy egyes politikai ígéretek mennyi pénzbe kerülnek most és milyen hatásuk lesz a a jövőben.

A munkát egyelőre nehezíti, hogy a Fidesznek még nincs választási programja, bár különböző vállalások már elhangzottak. A projekt valamikor márciusban ér véget, és a www.mitvalasztunk.hu oldalon lehet követni.

Hollandiában már nem tekinthető komoly pártnak az a csoportosulás, amelyik nem kéri fel az ottani független gazdaságtervezési intézetet, hogy árazza be a választási programját - mondta Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője. Romhányi volt annak a Költségvetési Tanácsnak a kidolgozója - az elemzői csapatott vezette -, amely részben a holland mintát követve jött létre 2010-ben. Ezt a Fidesz-kormány 2010 végén saját embereivel töltve fel.

Romhányi szerint a választási években menetrendszerűen elszaladt a költségvetési hiány. Ennek megágyazott a költségvetés átláthatatlansága: mindig el lehetett rejteni, hogy a választási ígéretek mibe kerülnek és valójában hogyan áll a költségvetés. Ebből a szempontból visszalépés, hogy 2012-ig érvényben volt az a törvény, amely kimondta, hogy a kormánynak az aktuális költségvetési helyzetről beszámolót kellene közzétennie a választások előtt, de a mostani kormány ezt két éve eltörölte. A KFIB ügyvezetője szerint Európában csak Szerbiában és Macedóniában átláthatatlanabbak a közpénzügyek.

A mostani kormány elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönheti, hogy a két hónap múlva sorra kerülő választások legnagyobb esélyesének számít. „A rezsicsökkentésben az a trükk, hogy egy-két éven belül a költségvetésre alig van hatása, mert a közműszolgáltató cégektől csoportosít át közvetlenül pénzt a lakosságnak. Az egésznek a böjtjét közép- és hosszú távon fizetjük” – mondta Romhányi, utalva arra, hogy a rezsicsökkentés présébe került cégek drasztikusan fogják vissza beruházásaikat. Ez az ellátásbiztonság romlásában, a minőség romlásában fog lecsapódni néhány éven belül.

A két civil szervezet a pártígéretek beárazása előtt megvizsgálta a magyar intézményrendszer átláthatóságát. A megállapítások közhelyszáma mennek: helyesebb, ha átláthatatlanságról beszélünk; megszűnt Magyarországon a hatalommegosztás, ezért pedig virágzik nálunk a korrupció; bizonyos üzleti csoportok az államot foglyul ejtették, és a törvényhozás is nekik kedvez; nem a közérdek, hanem az egyéni érdek érvényesül a közpolitikai döntéshozatalnál. Nehezebben férünk hozzá a nyilvános adatokhoz. A közbeszerzéseknél sokszor van három ajánlatos látszatverseny, és a közbeszerzési folyamat nem kap kellő nyilvánosságot.

A bejelentővédelmi rendszerünk nem működik, mi sem mutatja ezt jobban, mint az áfabotrány – mondta Martin József Péter. A botrányt kirobbantó Horváth Andrást törvény értelmében védeni kellene, mégis két nyomozás is indult ellene. Az általa tett feljelentésben azonban csak azután kezdődött nyomozás, hogy ellene már egy elindult.