Rámutatva, hogy ezzel évi 7 ezer, szív- és érrendszeri betegség okozta halált lehetne megakadályozni az Egyesült Államokban. Az indítvány egy 60 napos nyilvános véleményezési időszak után válik véglegessé. Elfogadása esetén részlegesen hidrogénezett olajokat csak külön engedéllyel lehet majd felhasználni az amerikai élelmiszeriparban. Az esetleges tilalom nem vonatkozik az egyes tej- és húsipari termékekben természetes formájukban jelentkező transzzsírokra.

Hidrogénezett zsiradékot leginkább a kekszfélék, a fagyasztott pizza- és tésztafélék és egyes kávétejszínek tartalmaznak. Az FDA előzetes koncepciója nem ismeri el általánosan biztonságosnak a transzzsírokat. A világon elsőként Dánia rendelte el 2003 júniusában, hogy tilos kereskedelmi forgalomba hozni olyan élelmiszert, amely két százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz transzzsírokat. Az intézkedésnek is betudják, hogy a skandináv országban öt év leforgása alatt 20 százalékkal csökkent a szív- és keringési betegségben szenvedők száma.

Az amerikai élelmezésbiztonsági hatóság 2006 óta követeli meg, hogy az élelmiszereken feltüntessék a transzzsírok mennyiségét is. 2006 júliusától az Egyesült Államokban elsőként New York város vezetése tiltotta be a mesterséges transzzsírsavak használatát a város minden éttermében. Az első állam, amely 2010-től erre az útra lépett, Kalifornia volt. A transzzsírsavak a növényi olaj ipari feldolgozása, állagának keményítése, illetve az olaj tartósítása közben telítetlen zsírsavakból keletkeznek hidrogénezésnek nevezett folyamat során. Például a margarinok is hidrogénezett növényi olajok, amelyeket mesterségesen tesznek szilárddá.

A hidrogénezés hatására a zsír elveszíti értékes kötéseit és telítetté válik, a zsírsavakban megváltozik a molekulaszerkezet. A transzzsírsavak a biológiailag hátrányos tulajdonságú telített zsírsavakhoz válnak hasonlatossá, növelik a vérben a káros hatású LDL-koleszterin szintjét, csökkentik a jó, HDL-koleszterin szintjét, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A rendszeres testedzés hatására a HDL-koleszterinszint kellően magas lesz ugyan ahhoz, hogy még a magas, káros LDL-koleszterinszint mellett is kellő védelmet nyújtson az érfalaknak és a szívnek, a transzzsírok azonban ezt nem engedik, ezért a telített zsírokhoz képest dupla kockázatot jelentenek az ember egészségére.

Transzzsírsav: a legveszélyesebb összetevő

Hivatalosan sincs az egészségre veszélyesebb élelmiszerösszetevő a transzzsírsavaknál, de szeptembertől végre itthon is lesz rá szabályozás. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet összegyűjtötte, hogy miért káros, és hogyan kerülhetjük el. A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá, kedvező élettani hatásuk eltűnik. Kisebb mennyiségű transzzsírsav keletkezik akkor is, amikor növényi olajban sütünk.

A hidrogénezés célja a költséghatékonyság, az olajok így hosszabb ideig elállnak avasodás nélkül, emellett jobban bírják a fagyasztást. Már léteznek olyan újszerű technológiák, amelyek során egyáltalán nem vagy nagyon kevés transzzsír keletkezik, de eddig nem mindegyik gyártónak volt szívügye a kérdés. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a kb. 5g/nap transzzsír bevitel 23 %-kal növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát és a rossz koleszterinszintet. Érfal károsító, gyulladáskeltő hatása pedig felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását. Emellett egyre több viszgálat támasztja alá, hogy a tanszzsírsavak egyes daganatos megbetegedések, hasi elhízás, cukorbetegség, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásával is kapcsolatba hozhatók.

A WHO ajánlása szerint napi 1 g még nem jelent egészségügyi kockázatot. A transzzsírsavak csak feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elő, főleg a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékokban, és az ezekkel sütött élelmiszerekben:

• nagy zsírtartalmú édesipari termékek (kakaós tejmassza, étbevonó massza és az ebből készült figurás, táblás, töltött bevont termékek, pl. szaloncukor, nápolyi, gofri, linzerek, teasütemények)
• krémmel töltött, ét vagy tej bevonómasszával fedett cukrászsütemények édes és sós leveles tészta alapú sütemények
• bizonyos típusú margarinok (a nagy márkák már újfajta technológiát alkalmaznak)
• levesporok, por alakú mártások, szószok, kávéfehérítők
• mikrós pattogtatott kukorica
• éttermekben, iskolai és munkahelyi menzákon megvásárlolható, zsiradékokban sütött ételek (sült krumpli, sült csirke)

Transzzsírban mi vezetünk

Egy dán kutatás során 2005-ben 16 országra kiterjedő vizsgálatot végeztek, amely során gyorséttermek és egyéb élelmiszerek transzzsírsav tartalmát elemezték. A gyorséttermi láncok közül a két legnagyobb nemzetközi lánc ételei közül vettek mintát. Azt viszgálták, hogy ha valaki bármelyik gyorsétterem által kínált ételből (csirke nuggtes, nagy adag sültkrumpli), kekszből és pattogatott kukoricából egy-egy adagot elfogyaszt, az mennyi transzzsírsav bevitelt jelent.

Az OÉTI által 2009-ben elvégzett lakossági táplálkozási felmérés adatai alapján, az elfogyasztott élelmiszer transzzsírsav tartalmától függően átlagosan 6-8 g körüli transzzsírsavat juttatunk a szervezetünkbe naponta. Akik gyakran járnak gyorséttermekbe és ott nagy zsírtartalmú élelmiszereket (sült krumpli, sült csirke) fogyasztanak, és akik sokszor esznek süteményeket, kekszeket, ezek közül is az olcsóbb fajtákat, akár napi 20-25 g-ot is bejuttathatnak szervezetükbe. Az eredmények megdöbbentőek voltak. Magyarország lett az első, 42 g-mal, amelyből 25 g a gyorséttermi menüből származott. A nagy gyorséttermek mára váltottak, de az ipari zsiradékkal dolgozó kis éttermek továbbra is egészségügyi kockázatot jelentenek.

Nyugat-Európa számos országában (Dánia, Ausztria, Svédország, Svájc), és a tengerentúlon is korlátozták már a gyártókat, csökkentsék termékeik transzzsír tartalmát. Magyarországon egyelőre csak ajánlásokat fogalmaztak meg, az ígéretek szerint viszont 2014 márciusától tilos lesz olyan terméket kereskedelmi forgalomba hozni, amelynek 100gr zsírjából 1 grammnál több a transz-zsír tartalma. Addig is: ha a címkén szerepel, hogy hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz és ez az összetevők felsorolásában elől szerepel – ami azt jelenti, hogy az élelmiszerben abból van a legtöbb – akkor biztosak lehetünk benne, hogy a termék bőven tartalmaz transz-zsírsavakat.