„Hatalmas felfordulást csináltak ezzel.” Ehhez hasonló kommentek lepték el a körmös Facebook-csoportokat és Reddit-posztokat, miután az Európai Unió úgy döntött: szeptember elsejétől nem lehet a géllakkok legnépszerűbb összetevőjét, a trimetil-benzoil-difenil-foszfin-oxidot (TPO) tartalmazó kozmetikai termékeket használni, mivel a TPO-t az egészségre potenciálisan ártalmas anyagként azonosították. A döntés értelmében a szalonok nem használhatnak TPO-t tartalmazó termékeket, a gyártók pedig csak TPO-mentes formulákat forgalmazhatnak.

A tiltás azt jelenti, hogy a szabálykövető szolgáltatók szeptember elseje után a megmaradt készleteiket sem használhatják fel. A körmösök esetében ez különösen problémás, mert hosszabb időn keresztül használnak egy-egy lakkot, kevésbé népszerű színek esetében akár évekig tartogathatnak egy kiszerelést. A szolgáltatók felháborodása pedig nem alaptalan, a kommunikáció több ponton is döcögősre sikerült. Nemcsak a hatóságok és érdekvédelmi szervezetek, de még az Európai Unió sem kommunikált transzparensen a tiltás részleteiről. Aki tisztességesen járna el és megválna az egészségre károsnak minősített összetevőt tartalmazó termékeitől, annak súlyos anyagi károkkal kell számolnia.

Többen is félreértették a rendeletet

Ha jártunk már műkörmösnél, esetleg ismerünk valakit, aki rendszeresen megcsináltatja a körmeit, valószínűleg az első kép, ami beugrik, az az, ahogyan UV-lámpa alá rakják a vendégek a lakkozott körmeiket. Az UV-lámpa a lakk gyors megkötéséhez szükséges, az UV-fényre megkötő anyag a most betiltott TPO. A TPO egy fotoiniciátor, vagyis egy olyan vegyület, ami fény hatására segíti a géllakk gyors megkeményedését, karcállóvá és tartóssá teszi a körömlakkot. Léteznek alternatívák és TPO-mentes körömlakkok is, de a kereskedelmi forgalomban lévő géllakkok jelentős része tartalmazta a vegyületet.

Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja a kozmetikai termékekben használt anyagokat, az összetevőket pedig akkor veszik fel az automatikus tiltást jelentő listára, ha tudományos vizsgálatok azt mutatják, a felhasználók egészségére potenciálisan kockázatot jelenthetnek. Állatkísérletek alapján a vegyületet azokkal az anyagok közé sorolták, amik esetében rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító hatások gyanúja merül fel.

A TPO körüli vita bő egy évtizede zajlik. 2013-ban átminősítették és újrakategorizálták, majd 2021-ben az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javaslatot tett a TPO osztályozásának megváltoztatására. A hivatalos átminősítés 2023 októberében történt meg, így elméletben szűk két évük volt a gyártóknak és a forgalmazóknak arra, hogy felkészüljenek az átállásra. Az ECHA lépésének híre viszont nem jutott el a végfelhasználókhoz, azaz a műkörmösökhöz.

Idén májusban tovább bonyolódott a helyzet, amikor az Európai Bizottság elfogadta az Omnibus VII nevű rendeletet, ami felvette a TPO-t a kozmetikumokban tiltott anyagok listájára. A rendeletből az is kiderült, hogy a teljes körű tilalomról szóló szabályozás szeptember elsején lép hatályba, de a Bizottság döntése szintén nem ért el a nyilvánossághoz. Az a csekély minőségű információ is ellentmondásos volt, ami eljutott egy szűkebb réteghez. Az utóbbi hetekben például elterjedt, hogy a magyar szabályozás szigorúbb lehet az uniósnál, azonban ez nem igaz: a teljes körű tiltás az EU összes tagállamára vonatkozik.

Az EU-s tiltás hírét több országban is félreértették. Korábban úgy értelmezték a rendeletet, hogy csak a TPO-tartalmú termékek gyártását és forgalmazását tiltja majd, a már korábban felhalmozott készleteket el lehet használni. Sem a gyártók és – információ hiányában – a forgalmazók sem kommunikáltak egyértelműen a 2023-as döntés után. Az EU végül augusztus hetedikén egy „gyakori kérdések” formátumú közleménnyel próbált tiszta vizet önteni a pohárba, ebből kiderült, hogy a körmösök sem használhatják el a már megvásárolt készleteiket. Ezt követően tette nyilvánossá Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a kiegészítő tájékoztatóját.

A káosz nem csak Magyarországon alakult ki.

Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) szintén későn, csupán augusztus 21-én közölte honlapján a tiltás részleteit, Belgiumban szintén csak előző héten tájékoztatták a hatóságok a szolgáltatókat a szeptember elsejei változásról. Van pozitív példa is: Szlovéniában már tavasszal közölte a szolgáltatókat összefogó kamara a tiltás életbelépésének közeledtét, így hónapokkal korábban elkezdhettek felkészülni az átállásra.

A tiltás fellendítheti a feketepiacot

A szolgáltatóknak tehát lényegében elfelejtettek szólni a részletekről, de a hazai gyártók is csak hónapokkal az Omnibus VII rendelet elfogadása után értesültek a változásról. A nagy márkák csupán az utóbbi hónapokban kezdték el TPO-mentes termékeket árusítani. Nem véletlenül: a TPO használata széles körű volt a piacon, ez azt is jelentette, hogy a márkáknak teljesen új formulákat kellett fejleszteniük, ami több hónapot, akár éveket is igénybe vehet.

Gyimesiék ezt idén év elején kezdték aktívan közölni a vásárlóikkal és viszonteladóikkal, ekkor több kérdést is kaptak a vevőktől arról, hogy hogyan fogja a helyzet érinteni az új szabály a szolgáltatókat. Mivel ekkoriban semmilyen hazai szakmai szervezet vagy hatóság nem beszélt egyértelműen a helyzetről, Gyimesi több uniós szervnek, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak is levelet írt a helyzet tisztázása érdekében. A válaszukból kiderült: nem használhatják el szeptember elseje után a készleteket a műkörmösök.

A műkörmösök közül sokan azt gondolják, hogy a tiltás fellendítheti a feketén dolgozó szolgáltatókat, mivel esetükben lehetetlen ellenőrizni, hogy TPO-mentes termékeket használnak-e. A feketepiac felpörgéséről az online térben aktív párbeszéd alakult ki, a körmös Facebook-csoportokat ellepték a TPO-tartalmú készleteiket villámsebességgel árusítani próbálók posztjai.

Nagy anyagi veszteséget jelenthet a körmösöknek és a gyártóknak is

Végül a többi nagy hazai piaci szereplő is elkezdett beszélni a helyzetről. A cikkhez megkerestük a két legnagyobb szereplőt, a Crystal Nailst és a Perfect Nailst is, előbbi nem válaszolt kérdéseinkre a cikk megjelenéséig, az utóbbi azt írta, 2023-ban elkezdték az átállást, a termékeikhez részletes összetevőlistát tettek közzé, valamint használati útmutatókkal segítik a váltást. A géllakkportfóliójukban átmenetileg szűkebb lesz a választék, készlethiányra viszont nem készülnek, fél éven belül pedig teljes körűre bővítik a választékot.

Egészségi szempontból üdvözlendő a tiltás, de a megkésett kommunikáció nagy anyagi terhet ró mind a gyártókra, mind a körmösökre. A Mystic Nails kára Gyimesi szerint több tízmilliós, a forgalmazó partnereik veszteségét is átvállalták, mivel még júliusban visszavették tőlük minden készleten lévő TPO-s terméket, és kicserélték az új formulára, szeptembertől pedig visszavásárlási kampányt indítanak. A körmös szolgáltatóknak, amennyiben szabálykövetően szeretnének eljárni, meg kell szabadulniuk akár a teljes készletüktől. A legnépszerűbb lakkgyártóknál egy üveg ára körülbelül 2 ezer forintnál kezdődik, egy olyan körmösnél, aki széles színskálával dolgozik, akár százezres nagyságú veszteséggel is lehet számolni. Nem beszélve a festő-, építőzselékről, alap- és fedőlakkokról, amik szintén nem hiányozhatnak egy szakember eszköztárából.

Több illetékesnek vélt szervezetet is megkérestünk azzal a kérdéssel, hogy a változásról miért nem kommunikáltak korábban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt írta, hogy nem illetékesek az ügyben, ugyanis „az egyes vállalkozási területeken felhasználható anyagokkal kapcsolatos szabályozásokban a szakmai érdekképviseleti szervezetek, továbbá az adott szakterületen működő hatóságok az illetékesek”.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint a gyártóknak és forgalmazóknak kellett volna tájékoztatniuk a felhasználóikat, mivel az EU-s rendeletet már 2023 októberében kihirdették, a bizottsági rendelet pedig 2025 májusában egyértelműen megerősítette a tilalmat.

A népegészségügyi központ válaszában azt írta, nem tartozik a feladatai közé a piaci szereplők jogszabályváltozásról való tájékoztatása, mivel népegészségügyi hatóságként hatósági jogköre van és elsősorban a kormányhivatalok és járási hivatalok piacfelügyeleti munkájának koordinálásáért felel a kozmetikumok területén. Az NNGYK tavasszal tájékoztatást adott a kozmetikai termékekről szóló rendelet módosításáról. A hatóság szerint a jogszabály „az érintett gyártók és forgalmazók számára elegendő átmeneti időt biztosított, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott jogszabályi környezethez, módosítsák a termékek receptúráit, illetve kivonják a forgalomból azokat a kozmetikai termékeket, amelyek nem felelnek meg az új követelményeknek”.

Kizárólagos körmös-érdekvédelmi szervezet hiányában megkerestük a Magyar Fodrász-Kozmetikus-Körmös Egyesületet is. Verovszki Tímea, a Körmös Szakbizottság elnöke megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „mindenki maga felelős a vállalkozásában, cégénél tájékozódni és betartani a jogi előírásokat”.

Hogyan fogják mindezt ellenőrizni?

Az NNGYK-tól azt is megkérdeztük, mire számíthatnak a körmösök a jövőben, hogyan zajlik majd az ellenőrzés. A hatóság azt írta, az ellenőrzéseket a vármegyei kormányhivatalok népegészségügyi feladatkörben eljáró járási vagy fővárosi kerületi hivatalai fogják végezni. A hivatalok a szakmai felhasználóknál, például műkörmös szalonokban ellenőrzik majd a termékek címkéit, valamint mintát is vehetnek laboratóriumi vizsgálatok céljából.

Ha jogszabálysértést tapasztalnak, a hatóságok a fokozatosság elvét figyelembe véve járnak majd el, és előírhatják az érintett termékek forgalomból való kivonását. A TPO-t tartalmazó kozmetikumok használata már most is tilos, így a szabályszegők jogi következményekre számíthatnak. A már meglévő, de fel nem használt termékeket veszélyes hulladékként kell kezelni, elszállításuk ügyében pedig a szalonok telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatósághoz lehet fordulni.