Forrás: Telex | Zách Dániel | 2025.02.19.

Kerékpáros közlekedik Budapesten, a Dózsa György úton – Fotó: Róka Dániel / MTI

A gyalogosokra, kerékpárosokra, az elektromos rollerrel közlekedőkre, az autósokra és a tanulóvezetőkre, illetve a motoros védőfelszerelések használatára vonatkozó KRESZ-szabályok is alaposan megváltozhatnak egy Telex birtokába jutott kormányzati munkaanyag szerint. A mintegy huszonhét oldalas jelentés az ügyben zajló közigazgatási egyeztetéshez készült, és részleteiben annak az egyéves szakmai előkészítő folyamatnak az eredményeire épül, amelyben száz közlekedési szakértő, illetve hetven szervezet vett részt.

Az egyeztetések célja az volt, hogy a száraz nyelvezetű, az utóbbi évtizedekben végrehajtott kisebb módosítások miatt nehezen átlátható, így nehezen tanulható jelenlegi KRESZ-t egy átdolgozott jogszabály váltsa fel. A táblák, vagy jelzőlámpák jelentése ugyanúgy változatlan maradhat, mint a nemzetközi jogrendbe illeszkedő egyéb közlekedési szabályok. Ugyanakkor az új szabályrendszert a mai magyarországi közlekedési szokásokhoz igazítanák, így például több helyen is szó esik benne a kerékpárosokról, valamint részletesen szerepelnek benne az elektromos rollerek is.

Apróságnak tűnhet, de életet menthet, ha gyalogosként az úttesten, illetve vasúti átjáróban tilos lenne mobiltelefont használni, illetve olyan tevékenységet végezni, amely elvonja a figyelmet. Hasonlóan közvetlenül balesetmegelőző ötlet, hogy lakott területen kívül 3 év alatti gyerekkel csak ülve lehetne utazni a közösségi közlekedési eszközökön, továbbá, hogy az óvodák és iskolák közelében suli/ovi övezeteket hoznának létre speciális szabályokkal. Egyebek mellett ezeken a helyeken, tanítási időben fokozott óvatosságot várnának el a járművezetőktől, a sebességhatár pedig 30 km/óra lenne.

Emelkedő sebességhatárok, cipzárelv, családtagi autósoktatás, szimulátorok

Mivel a forgalom nagy részét az autók teszik ki, az autósokra vonatkozó szabályok változása különösen fontos. Egyebek mellett egységesíthetik a sebességhatárokról szóló rendelkezéseket, egyúttal autóúton a mostani 110 helyett akár 120 km/órás sebességhatárt is megengedhetne az út kezelője, autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 km/órás gyors szakaszokat is kijelölhetnek. Jelenleg a teherautók, a buszok és az utánfutót vontató autók, lakott területen kívül mindenhol 70 km/órával mehetnek, autópályán pedig 80-nal, a javaslat szerint viszont az összes felsorolt útszakaszon 90-re gyorsíthatnának ezek a járművek.

Ezt a szabályt azzal egészítenék ki, hogy autóútra és autópályára csak olyan járművel, illetve járműszerelvénnyel lehetne felhajtani, amely legalább 70-es tempóra képes, ami 10 km/órával több mint az eddigi alsó határ. A traktorok megengedett sebességét lakott területen kívül 60 km/órára emelnék, a villamosok pedig zárt pályán akár 70-nel is suhanhatnának. A kerékpárosok a tervezet szerint járdán és gyalogos övezetben maximum 10 km/órával tekerhetnének, gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 km/óra lenne a rájuk vonatkozó sebességhatár, máshol pedig az általános sebességhatárokat betartva.

Végre írásba kerülhet az úgynevezett cipzárelv, vagyis, hogy amikor két forgalmi sáv közül az egyik megszűnik, akkor az egyenesen továbbhaladó sávban közlekedőknek bizonyos esetekben be kell engedniük a megszűnő sávról érkezőket. Két érdekes szó is szerepel az erről szóló részben: az udvariasság és az előzékenység, amelyek nélkül ez az együttműködés nem elképzelhető, ugyanakkor sokszor egyik sem látható a gyakorlatban, mert a tolakodás a jellemzőbb.

Attól függően, hogy az egyenesen haladó sávon folyamatos-e a forgalom vagy feltorlódott a kocsisor, a mellette haladó sáv megszűnése előtti legkorábbi lehetőségnél, vagy a megszűnés helyének közvetlen közelében kell beengedni majd az innen érkező járműveket az ötlet szerint. Ez első látásra gumiszabálynak tűnik, nem irigyeljük a közlekedési rendőröket, ám ahol külön tábla írja majd elő a cipzárelv használatát, ott a megszűnő sávról érkezők a tábla közelében besorolhatnak, az egyenesen haladók pedig kötelesek lesznek ezt elősegíteni, ha átmegy a javaslat.

A látni és látszani elv jegyében felmerült, hogy lakott területen is előírnák a tompított fényszóró kötelező használatát azokon az autókon, amelyeken nincs nappali menetfény. A jelenlegi szabály szerint ez most csak lakott területen kívül kötelező mindig, valamint éjszaka és rossz látási viszonyok közt mindenhol.

Akik az új szabályok hatályba lépését követően tanulják majd az autóvezetést, de már most szörnyülködnek a B-kategóriás jogosítvány megszerzésének 600-700 ezer forintos várható költsége miatt azok örülhetnek, ha valóban bevetik a szimulátoros oktatást, a gyakorlati oktatás hagyományos módszerének kiegészítésére. A gépekkel olyan közlekedési helyzeteket is alaposan be lehet gyakorolni, amelyek élőben feltartanák a forgalmat, esetleg veszélyes, ugyanakkor fontos, hogy csak a közlekedési hatóság által engedélyezett szimulátorral végzett gyakorlatot veszik figyelembe a vizsgán.

Az elképzelés szerint a kötelező 29 gyakorlati órából legfeljebb hatot válthatnak ki a tanulóvezetők ezen a módon, a kötelező óraszám fölött viszont korlátlanul igénybe vehetnék, hátha könnyebben sikerül a vizsga. Szintén az autóvezetéshez szükséges jogosítvány megszerzése mellett szól, hogy továbbra is napirenden van a javaslat, amely lehetővé tenné a legfeljebb 125 köbcentis motorkerékpárok és robogók vezetését ezzel az engedéllyel, illetve várható az is, hogy az eddigi 40-ről 45 km/órára emelik a segédmotorok legnagyobb megengedett sebességét. Azért nem magasabbra, mert ezt nemzetközi egyezmény szabályozza, mégha az teljesen elavult is.

A gépesített autóvezetés-tanulásnál is fontosabb felvetés a családtagi vezetés lehetőségének megteremtése. A tervezet szerint hozzátartozói támogatással autópályán és autóúton nem lehetne gyakorolni, és erre a tanulóautósok esetében eleve csak a 29 kötelező gyakorlati óra után lenne lehetőség, esetleg 20 óra után, ha ez utóbbi változatot fogadják el végül. Mindkét esetben csökkenhet a képzési költség, mert az országos átlag szerint most 46 óra után sikerül a vizsga a kezdőknek.

Van persze megkötés és némi kockázat is, hiszen csak olyan hozzátartozó segíthetne a kezdőknek, akinek legalább 10 éves a jogosítványa és nem követett el közlekedési bűncselekményt. A tanuláshoz használt családi autót átmenetileg külön meg kell jelölni, de nem kell második pedálsort beépíteni, illetve oktatóautóként levizsgáztatni, és a gyakorlást segítő bátor családtag viselheti a felelősséget a kezdő hibáiért, szabálysértéseiért. Ez a megoldás számos nyugat-európai országban régóta működik, ahogy erről korábbi cikkünkben is olvashattak.

Hogy továbbra is lesz-e péntek esti illegális driftbemutató a városszéli hipermarketek parkolóiban, az ezután is a helyi erőviszonyok alapján dől majd el. A kockázatok felmérését segítheti, ha beemelik a KRESZ-be a közforgalom elöl elzárt magánutakat, a mélygarázsokat, parkolókat, illetve a parkolóházakat. Ezeken a helyeken eddig a tulajdonosok tettek, illetve tehettek ki a közlekedési szabályok betartására figyelmeztető táblát, ahogy a nemzeti emlékhelyeken is, amelyekre ugyancsak kiterjesztenék az általános szabályokat. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy hogyan lehet majd ezeken a helyeken megszervezni a rendőrségi ellenőrzéseket.

Kerékpáros kánaán, vegyes használatú sávrészek

A javaslat szerint kötelezővé tennék a kerékpáros bukósisak viselését 14 éves kor alatt, de ez a szigorítási ötlet így is enyhébb az eredeti, sokat vitatott elgondolásnál. Abban az szerepelt, hogy tizennégy év fölött, felmenő rendszerben mindenkinek előírnák a bringás sisakot. Részben ugyancsak a bringásokat érinti, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék és saját szabályrendszert is kapcsolnának az új fogalomhoz. Ezzel gyakorlatilag megerősíthetik azt a mostani előírást, amely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. A változás egyúttal azt is jelentheti, hogy az autók és más gépjárművek nem lennének kötelesek a sávon belül jobbra húzódni, hanem a közepén mehetnének.

A vegyes sávrész használóit bizonyos közlekedési helyzetekben akár a záróvonal átlépésével is meg lehetne előzni, de csak csökkentett sebességgel és fokozott óvatossággal, amikor ezt a forgalmi viszonyok megengedik. A bringások dédelgetett vesszőparipája volt a kötelező oldaltávolság előírása, ami szintén bekerülhet az új KRESZ-be. A tervezet szerint 50 km/óra sebességig 1 métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál viszont legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Ezzel nemcsak a gyorsabb jármű által keltett légörvények zavaró hatását csökkentenék, de a bringások és a többi egy nyomon haladó jármű oldalirányú kitérése sem okozna balesetveszélyt a manőver közben.

Amikor az előírt minimális oldaltávolság nem betartható, akkor az előzést vagy kikerülést végrehajtó jármű legfeljebb 15 km/óra sebességkülönbséggel mehetne el a lassabb mellett. Ebben az esetben centiméterben nem meghatározott oldaltávolságot kellene tartania. A német szabályokból merítettek a magyar KRESZ készítői azzal, hogy megszüntetnék a párhuzamos közlekedés fogalmát és ehelyett bevezetik a mellette elhaladás fogalmát többsávos úton, az előzés pedig a felezővonal átlépésével járó manőver lenne. A mellette elhaladás egyébként fokozott óvatossággal jobbról is történhet. Ez azt jelenti, hogy ha egy autó a Hungária körút belső sávjában megy 50 km/óra sebességgel, akkor a jelenlegi és az új szabályok szerint is elmehet mellette egy másik autó a középsőn, ahol a sebességhatár ezt megengedi.

A feltorlódott kocsisorok nem tartanák fel többé a kerékpárosokat és a motorosokat sem. Az előbbiek álló vagy lassan haladó járművek mellett jobbról előre mehetnének, a segédmotorosok a sorok közt vagy szintén jobbról, a motorosok pedig balról, vagy a sorok közt. Ez a lehetőség csak a kétkerekűek útkereszteződésig, illetve a kötelező megállás vonaláig való eljutásában segítene, és 25 km/óra sebességhatár is tartozik hozzá. A kereszteződésbe csak megállás után hajthatna be, aki az előbbi módszerrel nyert időt, amikor viszont mozognak az elmellőzött járművek, a kétkerekűek nem lehetnének náluk gyorsabbak a manőver során, és nem akadályozhatnák az irányjelzőt használó többi járművet sem.

Szintén a korábbi évek gyakorlatához igazodik az a könnyítés, amellyel bizonyos esetekben a gyalogosok zavarása nélkül, legfeljebb 10 km/óra sebességgel akár a járdán is közlekedhetnének a bringások, ahol ezt a helyi útkezelő vagy az önkormányzat külön nem tiltotta meg. További feltétel a kerékpáros út vagy sáv hiánya, illetve rossz állapota, vagyis a járdázás ezután sem lenne mindig szabályos. További bringásbarát érdekesség, hogy bekerülhet a KRESZ-be az úgynevezett kerékpáros utca fogalma, ahol a kerékpárral közlekedőknek lenne elsőbbségük a gépjárművekkel szemben. Ezekben az utcákban a gyalogosok kizárólag a járdát használhatnák, az autók pedig elsősorban célforgalomban, illetve legfeljebb 25 km/óra sebességgel hajthatnának be, és nem zavarhatnák a kerékpárosokat.

Gyalogos- és a kétféle közlekedési módot előnybe hozó vegyes övezetek ötlete is szerepel a tervezetben: az előbbiekben az út teljes szélességét a gyalog közlekedők használhatnák, és alapvetően itt nem lehetne járművel közlekedni, a vegyes zónákban pedig ugyancsak megszüntetnék a hagyományos autóforgalmat. A járdázás mellett szintén gyakori jelenség, hogy a bringások áttekernek a zebrán, ezért az ezzel kapcsolatos vitákat a bevett szokás engedélyezésével zárnák le a jogalkotók, így a jövőben a bringások a gyalogosok sebességéhez igazodva, de legfeljebb 10 km/órás tempóban kelhetnének át a kijelölt átkelőkön, viszont nem lenne elsőbbségük az autókkal szemben.

A bringások esetében határértékekhez kötnék a most is legális alkoholfogyasztást, így 0,8 gramm/liter véralkohol, vagy 0,4 milligramm/liter légalkohol érték alatt nem büntetne a rendőr, ha a kerékpár vezetője egyébként erre alkalmas állapotban van, vagyis nem bódult. A kerékpárral közlekedők 16 éves kor alatt nem szállíthatnának utast, az idősebbek pedig legfeljebb két, 10 évnél fiatalabb gyereket vihetnek az erre alkalmas ülésen, ahogy ezt a Budapesten egyre gyakoribb gyerekszállító teherbringákon láthatjuk, és szintén bekerül a KRESZ-be a kerékpáros utánfutó használatának lehetősége is. Ebben legfeljebb négy, 10 évnél fiatalabb gyereket lehetne vinni. Hogy mennyire erős a kerékpáros közlekedés elterjedését övező lobbitevékenység, az a felsorolt könnyítéseken, módosításokon felül abból is kiderül, hogy az új közlekedési szabályok szerint lakott területen kívül, az úttesten egymás mellett is haladhatnának a 4-12 kerékpárosból álló csoportok, köznapi nevükön a kerékpáros bolyok.

Váratlan üzleti lehetőségek: elektromos roller és kerékpáros sisak

Több tízezer kisebb-nagyobb elektromos roller közlekedik már Magyarországon, és bár egységes nyilvántartás nem készül a rollerekről és más mikromobilitási eszközökről, legalább ezek is bekerülhetnek a KRESZ alaposan átdolgozott változatába. A jelentés szerint kis- és nagy teljesítményű rollereket is megkülönböztetnek majd az új jogszabályban, és ezekre merőben eltérő szabályok vonatkoznak majd. Az előbbiek azok, amelyek legfeljebb 25 km/óra sebességre képesek, csak 12 évnél idősebbek használhatnák őket, az első két évben sisakot kéne viselniük, és járdán maximum 10 km/órával, máshol 20 km/órás sebességgel mehetnének, vagy a helyi korlátozást betartva.

Az erősebb elektromos rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok szerint vehetnének részt a forgalomban, így tehát nemcsak a már most is kötelező felelősségbiztosítást kéne rájuk kötni, de vezetésükhöz 14 éves alsó korhatár is tartozhat, legnagyobb megengedett sebességük pedig 45 km/óra lehet. Utast egyikkel sem lehetne szállítani az új elképzelés szerint, és két vagy több oszlopban is csak bizonyos helyeken, például lakó- pihenő övezetben használhatnánk őket.

Az ömlesztett járműkategóriának tekinthető egyéb mikromobilitási eszközök esetében a gyalogosokra vonatkozó szabályokból merítenének a koncepció összeállítói, de kerékpáros fejvédőt vagy motoros bukósisak viselését írnák elő a használóiknak, és akkor mehetnének kerékpárúton, illetve gyalogos- és kerékpárúton, ha sebességük eléri a 10 km/órát.

A motorosok védőfelszerelésével kapcsolatban is vita zajlott a témában érintett szakértők közt. Az eredeti elképzelésben az szerepelt, hogy minden útszakaszon kötelezően előírnák ezek használatát, a javaslat mostani formája szerint viszont csak lakott területen kívül kellene zárt ruházatot, zárt lábbelit, illetve motoros kesztyűt viselni, a motoros bukósisak viselésére vonatkozó szabályok pedig változatlanok maradhatnak.

A felsorolt példák, illetve különböző közlekedői csoportokat érintő változások mellett egy sor útfenntartókra vonatkozó szabályváltozás lehetősége is szerepel a birtokunkban lévő jelentésben, amelyek jellemzően a táblák és egyéb jelzések egységesítését célozzák. Olyan új jelzések bevezetése is szerepel a tervek közt, mint a rövid megállást és ki- beszállást lehetővé tevő, vicces nevű Puszi és haladj! tábla, valamint az idősek, a nagycsaládok, vagy éppen a lovasok úton való megjelenését előre jelző táblák, esetleg a kibocsátásmentes járművekre vonatkozó közúti jelzéseké, illetve a Misrend elnevezésű kategória, amelynek tartalmát nem részletezik a javaslatban.