Nem így nézne ki a piac, ha bajban lenne Magyarország, ezért pénzügyi értelemben nincs jelentősége az amerikai védőpajzsról szóló megállapodásnak. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke szerint ezt bizonyítja az is, hogy a forint árfolyama érdemben nem reagált a megállapodás hírére.
„Nem lehet tudni, hogy pontosan milyen megállapodásról van szó, nem derültek ki technikai részletek” – mondta a Szabad Európának Bod Péter Ákos közgazdász, az első szabadon választott kormány ipari minisztere, volt jegybankelnök. Bod Péter Ákos emlékeztetett arra, hogy egyelőre a Válasz Online információjára lehet hagyatkozni, amely szerint „magyar részről felmerült az igény egy úgynevezett swap line létrehozására a két ország jegybankjai között”.
Mint ismert hasonló lehetőséget kapott az Egyesült Államok kormányától Argentína néhány hete, közvetlenül az ottani választások előtt. A lap szerint a bejelentés hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Trumppal szövetséges Javier Milei argentin elnök pártja megnyerje a választást. Az argentin esetben a helyi valuta, a pesó árfolyamingadozásának stabilizálása volt a fő ok a megállapodás megkötésére.
Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trumppal folytatott washingtoni tárgyalásai után jelentette be, hogy megállapodtak egy pénzügyi védőpajzsról „Az Egyesült Államoknak érdeke Magyarország pénzügyi stabilitása, és ezért Magyarország számíthat az Egyesült Államokra, a magyar pénzügyi stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, ezért kialakítjuk az amerikai és magyar pénzügyi együttműködés új formáit is, ezekről megállapodtunk, és erről tárgyalások folynak illetve folytatódnak” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán azt is hozzátette, hogy ha nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk, ez jó néhány velünk szembeni brüsszeli tervet likvidál. „Az, hogy a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni, ezt el lehet felejteni. Ennek vége van. Ezt az amerikaiakkal mi megoldottuk” – fogalmazott a kormányfő.
Ehhez kapcsolódóan: Tízmilliárd eurós kedvezményes hitelt keres a kormány Washingtontól Tokióig
Bod Péter Ákos szerint, ha elfogadjuk, hogy swap line, azaz devizacsere-keretben állapodtak meg a felek, akkor két intézmény, jelen esetben a magyar jegybank és az amerikai pénzügyminisztérium köthet olyan megállapodást, amelynek során elcserélik egymás valutáját. Pontosabban, ígéretet tesznek egymásnak a cserére. A közgazdász szerint, mivel politikai megállapodásról van szó, ezért nagy valószínűséggel nem az amerikai jegybank, hanem a pénzügyminisztérium lehet az egyik szereplő. Magyarországon pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mivel korábbi devizacsere programoknál (Svájci Nemzeti Bank, Európai Központi Bank) is az MNB vett részt.
Bod Péter Ákos szerint akkor lehet a megállapodást aktivizálni, ha valamilyen oknál fogva nem lenne elég az MNB, október végén már 48 milliárd eurót kitevő, devizatartaléka, vagyis, hogy devizahiány miatt ne váljon fizetésképtelenné az ország.
Ehhez azonban olyan eseménynek kellene bekövetkeznie, ami nincs a horizonton. A szakember szerint a jegybank devizatartaléka bőven fedezni a rövidtávú kötelezettségeket, mint például az egy éven belül lejáró külföldi adósságot, sőt a forint árfolyama is erősnek számít.
„Nincs tehát gond, ha pedig nagy baj lenne, akkor miért nem a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulunk?” – tette fel a kérdést Bod Péter Ákos. A szakember szerint azért nem jöhet szóba a magyar kormány esetében a valutaalap, mert az olyan feltételeket szab a pénzügyi segítségért cserébe, amelynek során rendbe kellene tenni az államháztartást.
Ha Magyarország hozzányúl a kerethez, lehívja az összegeket, onnantól hitellé válik a megállapodás. „Ezért lenne fontos tudni a részleteket, hogy milyen megállapodást kötött a kormány, mekkora kamatfizetési kötelezettség társul mellé és milyen ütemezéssel kell visszafizetni az igénybe vett hiteleket” – hangsúlyozta Bod Péter Ákos. Szerinte az egész megállapodás politikai marketingként foghat fel.
Zsiday Viktor befektetési szakember a blogján arról írt a megállapodással kapcsolatban, hogy ha kell, Magyarország (az MNB) nagyobb mennyiségű dollárhoz juthat hozzá. Ennek olyan esetekben van jelentősége, amikor egy ország jegybankjának kevés a devizatartaléka vagy a bankrendszerének szüksége van dollárra.
A szakember szerint mivel Magyarország számára az euró sokkal fontosabb, mint a dollár, ezért ennek effektíve akkor lehet értéke, ha spekulatív támadás vagy valamilyen külső sokk miatt a forint nagy nyomás alá kerülne. Ilyen sokk lehet még egy hitelezői leminősítés miatti vagy más okból bekövetkezett külföldi menekülés a magyar állampapírpiacról.
„Ami kifejezetten fontos az az, hogy ilyen segítségnek csak végveszélyben, nagy válságban van jelentősége. Szerencsére idehaza ez a helyzet jelenleg nem áll fenn” – fogalmazott Zsiday Viktor.
A befektetési szakember szerint a csomag ugyanakkor nem véd meg minket a saját ostobaságainktól, de ha nagy hülyeséget csinálunk (például óriási költekezés a választások előtt) vagy kívülről ránk zuhan valami váratlan, akkor segítheti a válságmenedzsmentet.
„Olyan, mint egy biztonsági öv vagy egy légzsák: ha balesetet szenvedünk az semmiképpen sem lesz jó, de talán nem halunk bele. A nagy veszély az, ha a védőfelszereléseken felbuzdulva azt gondoljuk, hogy nyugodtan száguldozhatunk az autóval” – tette hozzá.
Zsiday szerint a swap-line vagy más pénzügyi segítség ellenére is nehéz helyzetbe lehet hozni a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról bármit is mond a miniszterelnök.
Hozzátette: egy ilyen pénzügyi csomag – bármi is legyen a pontos tartalma, bár az argentin példa nyomán sejthetjük, hogy nagyjából mi az – nem mindent vivő Jolly Joker, bár kétségtelen tény, hogy jobb, ha egy autóban van biztonsági öv, mint ha nincs. „Ennek ellenére ugyanúgy árokba lehet vele borulni, hogy a kissé rossz hasonlatot folytassam, magyarul súlyos hiba lenne a védőpajzs miatt magasabb fokozatra kapcsolni az osztogatást” – fogalmazott a szakember.
A cikk témájával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a Fehér Háznak és az amerikai külügyminisztériumnak. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
