– Botrány, botrány! – ezt ismételgette Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár, a Fidesz parlamenti képviselője szerdán a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. sajtótájékoztatóján. Majd hozzátette, a Fejér megyei cég története az állatorvosi ló esetét idézi: mindent felvonultat, ami azt igazolja, hogy az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) pályáztatási rendszere alkalmatlan az állami földhaszonbérletek jogszerű és értelmes újraosztására.

Kishantos példája valóban meghökkentő. Az egykori mezőfalvi állami gazdaság területéből kihasított 453 hektáros szántóföldön 21 éve kezdte meg a működését a helyi civil szervezetek tulajdonában lévő nonprofit kft. (korábban jogelődjei). A létesítmény központja az a Hantos községtől néhány kilométerre lévő egykori földesúri kúria, amely ma már a Mezőföld Népfőiskolai Társaság tulajdonában van, és amely körül az állami földek bérbevételével 1992-ben indult meg a biogazdálkodás. A folyton változó jogszabályok miatt hol alapítványi fenntartásban, hol közhasznú társaságként, az utóbbi években pedig már nonprofit kft. formájában működött az ökológiai mintagazdaság.

Ács Sándornétól, a kft. agrár- és környezetvédelmi mérnöki diplomával rendelkező ügyvezetőjétől megtudtuk, az elmúlt két évtizedben a kishantosi népfőiskolán elsősorban azokat a gazdálkodókat látták vendégül, akik nyitottak voltak a vegyszer- és műtrágyahasználat nélküli szántóföldi művelés fortélyainak elsajátítására. A bérelt állami földeken végzett biogazdálkodás részben a népfőiskola működtetését finanszírozta, másfelől lehetőséget nyújtott a folyamatos kísérletezésre. Az ügyvezető hangsúlyozta, nonprofit szervezetként egyetlen fillér hasznot sem vehetnek ki a cégből, a nyereséget vissza kell forgatniuk a fejlesztésekre.

– A kulcsszó a nyereség: az eltelt 21 év bebizonyította, hogy a szántóföldi méretekben folytatott biogazdálkodás is lehet jövedelmező – tette hozzá Ács Sándorné, aki a sikerek közé sorolta, hogy számos külföldi szakmai delegáció járt már Kishantoson, és hosszú időn keresztül az agrártárca is büszkén ajánlotta őket a szakmai vendégek figyelmébe.

án változott meg, hogy Ángyán József (aki a projekt egyik legfőbb szakmai támogatója) kegyvesztett lett kormányoldalon – állítják a kishantosiak. A nonprofit kft. földhaszonbérleti szerződése október 31-én jár le, ám az NFA már tavaly ősszel pályázatot írt ki a szóban forgó 453 hektárra. A területet tíz részre bontották, így a kishantosi kft.-nek tíz pályázatot kellett benyújtania ahhoz, hogy megtarthassa a korábban általa használt összes birtoktestet. Ángyán József azt mondta, a jelenlegi kormány által kidolgozott NFA-törvény és a nemzeti vidékstratégia szerint is elképzelhetetlen, hogy a kishantosi vidékfejlesztési központnál alkalmasabb pályázója lehetett volna ezeknek a földeknek. „Az a453 hektár, amely több mint két évtized alatt egyszer sem látott vegyszert meg műtrágyát, komoly mezőgazdasági értéknek számít, és minden körülmények között meg kellene védeni” – véli az exállamtitkár.

A közelmúltban kihirdetett végeredmény szerint azonban az NFA semmilyen értéket sem látott a nemzetközi hírű biogazdaságban: egyetlen hektárt sem kapott a nonprofit kft., a tíz tábla megművelésének jogát tíz különböző pályázó nyerte el. Közülük csak egyetlen hantosi akad, a többiek 10–25 kilométerre laknak a falutól. Nem mindenki családi gazdálkodó, a nyertesek között cégek is akadnak, de megpróbálkozhat a földműveléssel a mezőfalvi polgármester is. Ács Sándorné szerint egyikük sem biogazdálkodó, és jövőre feltehetőleg ismét kemikáliákkal szórják tele a kishantosi földeket. Nem mellesleg az állami földek elvesztése a népfőiskolát is lehetetlen helyzetbe hozza, hiszen eddig jórészt a mintagazdaság jövedelméből működtették. Földek nélkül a létesítményközpont is feleslegessé válik, előbb-utóbb meg kell majd szabadulniuk a volt földesúri kúriától is.

Sebestyén Róbert, az NFA elnöke szerdán sajtótájékoztatón reagált a kishantosi történetre. Elöljáróban kijelentette, hogy a pályáztatás jogszerűségéhez nem férhet kétség, majd közölte, a nonprofit kft. nem olyan színvonalú pályázatokat nyújtott be, amelyekkel meggyőzte volna a bírálókat. Az NFA-elnök azt mondta, a kishantosi cég nem szolgált rá a földalapkezelő bizalmára, hiszen korábban több tízmillió forintos bérletidíj-hátralékot halmozott föl. Sebestyén emlékeztetett rá: az NFA 2010-ben kezdeményezhette volna a kft. felszámolását, ám ehelyett a megegyezésre törekedett, és egy megállapodás keretében engedélyezte a kishantosiaknak a tartozás részletekben történő törlesztését. Egyúttal időt adtak a kft.-nek arra, hogy felkészülhessen a bérleti szerződés lejárta utáni időszakra –tette hozzá.

Sebestyén Róbert arra felvetésre, hogy a kft. ellehetetlenítésével megszűnhet a biogazdálkodás a térségben, azt válaszolta: kezdeményezték az agrártárcánál, hogy a kishantosi földek egy részén szakemberek bevonásával szakképzés keretében továbbra is kizárólag biogazdálkodás folyhasson. Ennek részleteiről még nem született döntés.

A felhalmozott adóssággal kapcsolatban Ács Sándorné azt mondta, 1999 óta görgetik maguk előtt a tartozást, ám éveken át azt az ígéretet kapták az agrártárcától, hogy csökkenteni fogják a kft. szerint irreálisan magas bérleti díjat. Erre végül nem került sor.

Ács Sándorné elszántnak tűnik. Közölte, az összes létező hazai és nemzetközi jogi fórumon harcolni fog a453 hektárvisszaszerzéséért. „Nem magamért küzdök, hiszen nyakamon a nyugdíj, hanem azért, hogy egy nemzeti értéket ne lehessen csak úgy kidobni az ablakon. A történtek megviseltek ugyan, de nem adom fel. Az igazság a mi oldalunkon van” – tette hozzá.