Forrás: Portfolio.hu | Szabó Dániel | 2024.12.15.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a pénzügyi benchmarkokra (másnéven: referenciamutató) vonatkozó szabályozás reformjáról csütörtök éjszaka. Az új szabályok jelentősen csökkenthetik a vállalati adminisztratív terheket, különösen a kkv-k számára, miközben a kritikus fontosságú benchmarkokat továbbra is szigorú kontroll alatt tartják majd. A reformok célja a pénzügyi piacok stabilitásának növelése és a rendszer átláthatóbbá tétele. Ez pedig az uniós versenyképességre is kihathat, miközben egy újabb lépés a tőkepiaci unió fokozatos kiépítésére.

Az Európai Unió pénzügyi piacainak sarokkövei a benchmarkok – azok az indexek, amelyek referenciapontként szolgálnak hitelezéshez, tőzsdei kereskedéshez és egyéb pénzügyi tranzakciókhoz – eddig visszaélésre adtak lehetőséget. Az EU-ban emiatt különösen fontos a referenciamutatók szabályozása, hiszen ezek segítik a pénzügyi piacok átláthatóságát és megbízhatóságát.

Az elmúlt évben jelentős lépéseket tettek a benchmark-szabályozás átalakításában. 2023-ban az Európai Tanács elfogadta tárgyalási mandátumát, amelynek célja a szabályok egyszerűsítése volt, főként a nem jelentős referenciakamatok esetében.

Most, 2024 decemberében, a magyar elnökség utolsó napjaiban az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a reformjavaslat végső formájáról, amely tovább egyszerűsíti a szabályokat és költségcsökkentést eredményezhet.

Nem toldozgatás, átszabás lett a felülvizsgálat vége

Bár már az előző szabályozói rendszer lényege is az lett volna, hogy javítsa a hatékonyságot, valójában az eddigi szabályozáshoz nem nőtt fel a feladathoz, hogy referenciakamatok a pénzügyi piacok működésének olyan kulcsfontosságú elemei legyen, amelyek biztosítják a különböző eszközök átlátható és megbízható értékelését, miközben gyorsítják az értékelési folyamatokat, anélkül hogy valójában torzítanák a piacokat.

Most viszont a Tanács és a Parlament megállapodása segítheti, hogy a pénzügyi eszközök ára és teljesítése megfelelően mérhető és összehasonlítható legyen.

Például a hitelezésben a kamatlábak meghatározásában (EURIBOR, SOFR), tőzsdei befektetéseknél pedig a piacok teljesítésének értékelésére szolgálnak (pl. STOXX Europe 600, DAX index). A referenciamutatók manipulációja – a nem is olyan rég múltban, 2010-es években – komoly gazdasági károkat okozhat, így ezek szigorú szabályozása elengedhetetlen. Ez végül 2016 június 30-án lépett hatályba és 2018 januártól kellett alkalmazni.

Túl bonyolult, túl költséges rendszertől szenvedtünk

A korábbi benchmark-szabályozás egyik legnagyobb hibája az volt, hogy az adminisztratív terhek aránytalanul nagyok voltak a nem jelentős referenciakamatok esetében. Ez különösen a kkv-kat súlytotta, amelyeknek gyakran kellett magas költségeket kellett, hogy kivizessenek, miközben bonyolult előírásoknak kellett megfelelniük. Emellett a nem EU-s benchmarkok alkalmazása is rendkívül nehezen volt biztosítható, mivel az unió aránytalanul szigorú elvárásokat írt elő a harmadik országbeli adminisztrátorok számára.

További probléma volt a régi rendszerben a fenntarthatósági szempontok hiánya. Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumokat sokszor nem vették figyelembe, ami akadályozta a zöld befektetések terjedését. Ez ellentmondott az EU klíma- és fenntarthatósági céljainak.

Végül, a referenciakamatok manipulációjának lehetősége – mint a híres LIBOR-botány rámutatott – bizalomvesztést okozott a piacokon. Az ilyen manipulációk nemcsak a befektetők számára jelentettek veszteséget, hanem aláásták a pénzügyi rendszer stabilitását is.

Az új szabályozás legfontosabb elemei a benchmarkok rendszerszintű jelentősége alapján határozzák meg, hogy melyek maradnak a szigorú felügyelet hatálya alatt.

Különbséget tesznek a

• nem jelentős, jelentős (évi átlagosan legalább 50 milliárd euró értékű tranzakcióban használt)
• és kritikus benchmarkok (legalább 500 milliárd euró értékű) között.

A reformok a nem jelentős referenciamutatók adminisztrátorait mentesítik a jelenlegi szabályozás alól. Ez a változás különösen a kkv-k számára fontos, amelyeknek így olcsóbb lehet a compliance előírások teljesítése, miközben jóval kevesebb adminisztratív terhet kapnak a nyakukba.

Az új szabályozás azonban mentesíti a nem jelentős referenciamutató az ilyen terhektől, ami lehetővé teszi, hogy a bank olcsóbb hiteleket nyújtson, miközben a rendszerszinten fontos benchmarkok, mint az EURIBOR, továbbra is szigorú ellenőrzés alatt maradnak a piacok stabilitásának megőrzése érdekében.

Ez egyensúlyt teremthet a pénzügyi rendszer biztonsága és a gazdaság számára fontos rugalmasság között.

A 2023-ban megfogalmazott tárgyalási mandátum részeként a piacok egyszerűbb működésére tettek javaslatot. Az EU felismerte, hogy a pénzügyi rendszer szabályozása csak akkor lehet hatékony, ha minimalizálja a bürokratikus terheket, miközben garantálja a piacok biztonságát.

Emellett az Európai Tanács és az Európai Parlament úgy döntött, hogy a szabályokban megtartja az azonnali devizapiaci referenciamutatókra vonatkozó különleges mentességi rendszert.

Az Európai Bizottság célja egy 25%-os adminisztratív tehercsökkentés volt, anélkül, hogy ez a politikai célkitűzéseket veszélyeztetné.

Az új szabályozás egyszerűsíti a nem EU-s benchmarkok alkalmazását is. Jelenleg csak akkor lehet ilyen benchmarkokat használni, ha az EU-val ekvivalens szabályozási keret áll rendelkezésre, vagy ha az EU-ban elismerté válnak. Az új rendszer szerint az ESMA lesz az egyetlen belépési pont a harmadik országbeli adminisztrátorok számára, ami egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a folyamatot.

A fenntarthatósági és klímacélok egyre nagyobb szerepet kapnak. Az új szabályok szerint csak olyan benchmarkokat lehet majd használni, amelyek ESG-szempontokat figyelembe vevő módszertannal rendelkeznek, és ezt az adminisztrátorok nyilvánosan ismertetik.

Fontos lehet az új döntés a tőkepiaci unió (Capital Markets Union, CMU) bevezetésében is, amely azzal a céllal indult, hogy erősítse a pénzügyi piacok egységességét és növelje a közvetlen tőkepiaci finanszírozás szerepét. A benchmark-szabályozás reformja szorosan illeszkedik ehhez a stratégiához, mivel a piaci referenciapontok átláthatóbbá és megbízhatóbbá tétele alapfeltétele a hatékony tőkepiaci működésnek. 

Az új szabályok csökkentik az adminisztratív terheket, ezáltal elősegítik a közép- és küső vállalkozások tőkepiaci részvételét, miközben biztosítják a piac stabilitását. Az ESG-kritériumok kiemelt szerepe szintén hozzájárul a fenntartható befektetési lehetőségek bővítéséhez, amely a CMU egyik kulcsfontosságú célkitűzése.

A reformok várhatóan 2026. január 1-jén lépnek hatályba, miután az Európai Tanács és az Európai Parlament formálisan is elfogadta a mostani, egyelőre ideiglenes megállapodást.

Címlapkép forrása: EU