Több mint 25 ezer embert vettek eddig őrizetbe a Fehéroroszországban augusztus 9-e óta rendszeres tüntetések során – közölte pénteken Rupert Colville, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) szóvivője. Colville elmondta, hogy a tiltakozásokon részt vevő diákokat elbocsátás fenyegeti. Október 26. óta legalább 127 embert zártak ki a kurzusokról.
A szóvivő szerint az OHCHR-nak bizonyítékai vannak arról, hogy november 1-jén 231 embert, köztük három újságírót vettek őrizetbe a közrend megzavarásának gyanúja miatt, november 7-én pedig "legalább 57 egészségügyi dolgozót vettek őrizetbe a tüntetés kezdete után mindössze öt perccel". Az OHCHR-nek ezenkívül tudomása van arról, hogy a fehérorosz hatóságok utasítására befagyasztották a hatósági erőszak és kínzások 60 áldozatának bankszámláját, akik egyazon jótékonysági alaptól kaptak segítséget.
Hatósági előállítását követően a kórházban belehalt súlyos sérüléseibe egy tüntető, egy 31 éves festőművészt.
Raman Bandarenkát agyi ödémával, koponyaűri vérzéssel, belső agyi sérülésekkel, horzsolásokkal és zúzódásokkal szállították szerdán éjjel kórházba. Életét többórás műtéti beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni. Halálát követően felmerült a gyanú, hogy sérüléseit az őrizeti fogságban szerezte. Lukasenka pénteken külföldi médiumoknak az ügy "objektív" kivizsgálását ígérte.
Ezt megelőzően az EU minszki képviselete átlátható vizsgálatra és a felelősök büntetőjogi felelősségre vonására szólította fel a fehérorosz hatóságokat Bandarenka halálával kapcsolatban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) azzal a felhívással fordult a fehérorosz hatóságokhoz, hogy vizsgálják ki a jogsértéseket, és vonják felelősségre elkövetőiket. Urmas Reinsalu észt külügyminiszter pénteken újabb szankciók bevezetését szorgalmazta
Lukasenka szerint az EU semmit sem tehet ellene.
Ezt az elnök maga nyilatkozta, ugyancsak a külföldi sajtónak. Kijelentette, hogy szankcióktól csak a tolvaj politikusok tartanak, akik pénzüket országaik határán túl helyezték biztonságba. Mint mondta, rajta nem lehet ilyen fogást találni. Arról is beszélt, hogy mindig hű marad Oroszországhoz. Egyúttal pedig fehérorosz szankciókkal fenyegette meg az EU-t és Ukrajnát.
A Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet eközben arról számolt be, hogy a Bandarenka emlékére tartott pénteki megmozdulásokon legalább 28 embert vettek őrizetbe az országban. Az ellenzéki Koordinációs Tanács pénteken közölte, hogy a hatóságok a fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) fogdájába helyezték Alana Hebramariját, a testület tagját.
Nemzeti törvényszéket akar létrehozni Fehéroroszországban az igazságszolgáltatási rendszer állítólagos tétlensége miatt Szvjatlana Cihanouszkaja. Ezt a Litvániában tartózkodó fehérorosz ellenzéki vezető, volt elnökjelölt jelentette be Telegram-oldalán. Cihanouszkaja úgy fogalmazott:
Bejelentem, hogy Aljakszandr Lukasenka és segítői terrorszervezetet alkotnak, amelyet felelősségre kell vonni az általa elkövetett bűncselekményekért.
Felszólította követőit, hogy gyűjtsenek bizonyítékot a rezsim bűncselekményeiről. Hozzátette: a Golosz platformon nemzeti vádeljárást fognak indítani az így összegyűjtött bizonyítékok alapján. Cihanouszkaja hangsúlyozta, hogy ezt követően, december 20-án minden eddiginél nagyobb tüntetési menetet szerveznek a nemzeti vádeljárás bejelentésével.
Fehéroroszországban az augusztus 9-én tartott elnökválasztás óta rendszeresek a tömegmegmozdulások. Az ellenzéknek az Európai Unió által is osztott álláspontja szerint Lukasenka csalással szerezte meg hatodik elnöki megbízatását. Az EU a Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető által kezdeményezett Koordinációs Tanácsot ismeri el legitim képviselőnek.
